A társasházak fenntartási, karbantartási költségei is növekednek, ezért a közös költség emelésére van szükség – erről beszélt lapunknak Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára. Legkevesebb húsz-harminc százalékos többletteherről beszél, és meg is indokolja, miért.
Ha a társasházak meg akarják őrizni a pénzük reálértékét, akkor emelni kell a közös költségeken
– mondta az Index kérdésére Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára, gyakorló közös képviselő. A közös költség elemei közé tartozik
Emellett sok házban van kertész, gondnok, valamint lift is üzemel. Ezekből a tételekből csak a víz és a szemét díjának összege nem emelkedett.
A főtitkár az áramdíjat összetett kérdésnek nevezte, mert a kisebb házak, ahol nincs lift, beleférhetnek a kedvezményes árba, máshol viszont drasztikus az áramszámlán látott összeg növekedése. Például egy 130 lakásos társasházban, kettő lifttel, teremgarázzsal, megduplázódott az áramszámla.
Vannak olyan házak is, ahol több lépcsőház van, több villanyórával, így eloszlik a költség.
Molnár Sándor arra is felhívta a figyelmünket, hogy sok takarító, karbantartó, kertész vagy gondnok katás vállalkozóként dolgozott, az adózási forma módosítása után viszont nem számlázhatnak társasházaknak, a vállalkozási forma megváltoztatását követően árakat kellett emelniük. A karbantartások anyagárai is emelkednek, amivel szintén tovább drágul egy-egy szükséges javítás. Ráadásul a vállalkozók a benzinárat, és ha van, akkor a telephely energiaköltségeit is megpróbálják beépíteni az árakba.
A közös költségen belüli biztosítási tétel is emelkedik, a főtitkár részletezte, hogy indexálnak a biztosítók, sőt, azokban az esetekben, ahol a kárhányad meghaladta a befizetett biztosítási díjat, drasztikus emelést hajtottak végre, vagy felmondták a biztosítást.
További szempont, hogy a közös képviseleteknek a fizetéseken is emelniük kell az infláció, valamint a minimálbér emelése miatt.
Molnár Sándor úgy látja, hogy
a közös költség 20-30 százalékos emelésére van szükség. Ha ezt nem lépi meg egy társasház, erodálja a meglévő megtakarítását, vagy az épületre fordítható kerete lesz kevesebb.
Ha a felújítási alapból tömködik be a mindennapi működtetéshez szükséges lyukakat, akkor romlik az épületek állapota, elmaradnak a felújítások, „megáll az élet, ami nem lehet cél”. Vannak olyan extrém helyzetek is, amikor nagy lakásokat fűtenek kevés régi kazánnal, ezeknél a gázdíj drasztikusan emelkedett.
Molnár Sándor azt is világossá tette, hogy a költségeken spórolni nem lehet, nem állíthatják le a liftet, nem kapcsolhatják le a világítást, ráadásul lassan semmilyen forrás nem áll a társasházak rendelkezésére, az önkormányzati pályázatok is olyan irányba mennek, hogy csak kamatmentes kölcsönt biztosítanak.
A társasházkezelők szövetségének főtitkára kérdésünkre kitért arra is, hogy például egy 15 ezer forint körüli közös költségnél néhány ezer forintos emelés lehet.
Molnár Sándor aláhúzta: „Nem plusz 3 ezer forint lesz az oka annak, ha valaki nem fizet. Ha a társasházkezelő értelmesen elmagyarázza a tulajdonosoknak, akkor megértik, hogy a saját érdekük is az épület fejlesztése. Ahol eddig odafigyeltek erre, ott jó a fizetési fegyelmezettség, de ha valaki elveszíti a munkahelyét, esetleg még törlesztőrészletet is kell fizetnie, nehéz helyzetbe kerül.”
(Borítókép: Balaton József / MTI)