Az olasz napilap kérdésére a köztársasági elnök az ukrajnai háború kapcsán elmondta: Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll, és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését

– fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él. Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont” – idézi a Corriere della Sera lapban közzétett nyilatkozatát az MTI. A magyar államfő kiemelte: helyes az agresszorral szembeni közös fellépés, de a választott eszközök kapcsán vannak és kell hogy legyenek különbségek az országok között.

„Az EU-ban helye van a nézetkülönbségeknek”

Szavai szerint az Európai Unió valódi feladata az egység teremtése a kulturális, vallási, történelmi különbözőségek figyelembevételével és megőrzésével. A közös fundamentumot a zsidó–keresztény gyökerekben, a keresztény kultúrában látja.

Az Európai Unió történelmi távlatban még lehet sikertörténet, ha nem adjuk fel keresztény kultúránkat, és továbbra is képesek vagyunk egyhangú, közös döntéseket hozni. Hogy közben vannak viták? Mi sem természetesebb ennél! Nem szeretnék olyan országban vagy olyan világban élni, ahol nincs helye a véleménykülönbségnek

– fejtette ki. Hozzátette: a mostani háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinte zártkörű megbeszélésekre, közös stratégiai gondolkodásra és egymás iránti tiszteletre van szükség.

A köztársasági elnök a visegrádi négyekről is beszélt. Mint mondta, a magyar érdek az erős V4, amely most ugyan nem virul, de létezik.

Mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség

– fogalmazott.

„Nem kérünk a szovjet birodalomból!”

Elmondta: számára Oroszország létezik, amelynek hosszú ideje Vlagyimir Putyin a vezetője. Voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, ahogy Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között is. Az orosz–magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie – mondta.

Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja, hazánk dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen

– fogalmazott Novák Katalin, majd hozzátette: az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem

– tette hozzá.

Az olasz kormányról szólva kiemelte Giorgia Meloni miniszterelnökkel való baráti kapcsolatát és azt, hogy a magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak az illegális migráció elleni határozott fellépés, a nyugat-balkáni bővítés, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállás terén is.

A migrációról közölte: el kell fogadni, hogy erről a kérdésről nem egyformán gondolkodnak az európai emberek. Van, ahol több gazdasági bevándorlót szeretnének látni, van, ahol kevesebbet, ebben a vonatkozásban kényszert alkalmazni nem lehet.

A jogállamisági vitáról

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta: Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat.

Ugyanazt a teljes jogú tagságot követeljük a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár. Egy helyet a brüsszeli asztalnál. És szuverenitást Budapesten, Magyarországon

– emelte ki. Elmondta: Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese. Novák Katalin jelezte, a kormány és a brüsszeli intézmények közötti vitákat figyelemmel kíséri, a megállapodásoknak megfelelő jogszabály-módosításokat aláírásával támogatja.

Kérdezték arról, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival.

Számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat

– reflektált Novák Katalin. Kitért arra, hogy démonokat kerget, aki revizionizmust lát abban, hogy Magyarországnak fontos a környező országokban élő magyarok szülőföldön történő boldogulása. Nem tudja elfogadni, hogy éppen a háborútól szenvedő Ukrajnában fordítanak most külön energiát arra, hogy az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét ellehetetlenítsék, pedig az anyanyelvhasználat, a kisebbségi jogok elvitathatatlanok.

A család Magyarországon

Novák Katalin, aki korábban családügyi miniszter volt, elmondta: azt tartotta célnak, hogy egy nőnek ne kelljen lemondania a családalapításról azért, mert karrierre vágyik, és ne kelljen lemondania a karrierről, mert gyerekeket szeretne.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja-e a nőket és az LMBTQ-személyeket, Novák Katalin azt mondta: Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül.

A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az Alaptörvény

– rögzítette.

(Borítókép: Sergio Mattarella olasz elnök (b2) katonai tiszteletadással fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt (b) a római államfői rezidencia a Quirinale-palota elõtt 2023. január 31-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)