Január 23-án hétnapos gördülő sztrájk indult a hazai iskolákban. A munkabeszüntetés keddi zárónapjához a köznevelésben dolgozókon túl már a szakképzésben oktatók is csatlakoznak. Az érdekvédők január 31-re egyúttal egy szolidaritási akciót is meghirdettek a tanárokkal közösséget vállaló más szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, aktivistáknak, hogy ily módon is jelezzék: sürgős változásra van szükség.
A szakképzési intézményekben is megindult az oktatók fenyegetése – erről árulkodik az a szerkesztőségünkbe érkezett levél, mely részletesen leírja, hogy mi minden történt az elmúlt napokban a Nagykanizsai Szakképzési Centrum alá tartozó intézményekben.
A Cserháti Sándor Technikum és Kollégium, a Thúry György Technikum és a Zsigmondy Vilmos Technikum több oktatója is jelezte, hogy január 31-én 8 és 10 óra között sztrájkba lépne. A kezdeményezést látva múlt hét pénteken az igazgatók behívatták a sztrájkbizottság tagjait, hogy közöljék velük a szakképzési centrum vezetősége által megfogalmazott iránymutatást, amely az alábbi pontokat tartalmazta:
„Ezzel kapcsolatban több aggály is felmerül. A tanáriban tartózkodás elrendelése sérti a személyi szabadságot. A résztvevők média felé történő nyilatkozattételének megtiltása korlátozza a szabad szólásszabadságot, pártatlan tájékoztatást és sajtószabadságot. A kilátásba helyezett jogi lépések – melyek jogalapot adnak a kirúgáshoz – zsarolásnak, a hatalmi pozícióval való visszaélésnek minősülnek” – kommentálta a történteket a levélíró, aki kitért arra is, hogy az oktatási intézményekben dolgozó technikai alkalmazottakról nem, vagy csak kevés szó esik, noha ők is rendkívül alacsony bérezésért dolgoznak sokszor több ember helyett.
„Elvárják tőlük a túlórát – késő estig, vagy adott esetben hétvégén –, amit aztán nem fizetnek ki. Természetesen ők sem emelhetik fel a hangjukat, akik mégis megteszik, az állásukkal játszanak. Fontos látni, hogy a munkájuk nélkül az intézmények működésképtelenek lennének” – olvasható a levélben.
Mint ismert, napra pontosan egy éve volt a kétórás figyelmeztető sztrájk, amellyel példátlan tiltakozási hullám indult a hazai oktatásban. A két nagy pedagógus-szakszervezet 2022-ben összesen hét központi sztrájknapot hirdetett meg, de a tanárok emellett számos más akcióval, polgári engedetlenséggel, tüntetésekkel, demonstrációkkal adtak hangot a nemtetszésüknek.
A kiállások 2023-ban sem értek véget, január elején tudásmenet indult az oktatásért, majd január 23-tól gördülő munkabeszüntetésbe kezdtek a pedagógusok.
Az Indexhez beérkező információk alapján az intézmények az elmúlt egy hétben egymástól eltérő módon tettek eleget a sztrájktörvénynek, amely előírja többek között, hogy az órák 50 százalékát meg kell tartani.
Volt olyan iskola, ahol a 45 perces óra 22,5 percesre rövidült, míg máshol eleve kéthetes sztrájkot hirdettek meg: ezeken a helyeken az első héten minden óra elmaradt, míg a másodikon – vagyis most – már a szokott rendben zajlik az oktatás.
Ahol csak tantestület egy kis része sztrájkolt, ott helyettesítő tanárokat küldtek be, így többfelé a tiltakozás ellenére egyetlenegy óra sem maradt el.
Emellett a már jól bevált „trükkre” is volt példa: ahol a tanárok egy jelentős része sztrájkba lépett, ott az igazgató – vélhetően tankerületi nyomásra – rendkívüli szünetet, esetleg tanítás nélküli munkanapokat rendelt el, ami a szakszervezetek jelzése szerint egyértelműen jogellenes.
Ez az intézkedés arra viszont nagyon is alkalmas, hogy statisztikai szempontból még láthatatlanabbá tegye a sztrájkot
– kommentálta a történteket az Indexnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, aki beszélt arról is, hogy a fenyegetések ezúttal sem maradtak el, előfordult, hogy az igazgatónak jelezték: ha nem tesz rendet, akkor ne nagyon számítson arra, hogy a jövőben meghosszabbítják a megbízását, és ugyancsak előkerült az az „ütőkártya”, hogy ha a tanárok nem fejezik be a tiltakozást, akkor a kieső tanítási napokat a nyári szünetben kell majd bepótolni.
„Arra számítunk, hogy a fenyegetések ellenére a keddi zárónapon azok a tanárok is beleállnak a munkabeszüntetésbe, akik eddig nem tették. A köznevelésben dolgozókon túl ma a szakképzésben tanítók is sztrájkolnak” – emelte ki az érdekvédő.
A szakszervezetek még 2021 októberben alakítottak sztrájkbizottságot, ekkor négy követelést fogalmaztak meg, ezek elsősorban a béremelésre és a munkaterhek csökkentésére vonatkoztak. Az elmúlt időszakban a lista két új ponttal bővült, a kérések jelenleg az alábbiak:
Mint arról korábban beszámoltunk, a gördülő sztrájk negyedik napján ismét egy asztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezet képviselői és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az érdekvédők az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón elmondták: a követeléseket illetően nem sikerült megegyezni, céljukhoz egyetlenegy lépéssel sem kerültek közelebb.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó szakképzési intézményekben szintén egyre nagyobb az elégedetlenség, ezek az iskolák az alábbiakat követelik:
A szakszervezetek úgy vélik, hogy a fenti követelések önmagukban nem elegendők az összeomlott közoktatás helyreállítására, ám ezek az első és egyben legfontosabb lépések.
(Borítókép: Tanárok és diákok tüntetnek a Kossuth téren 2022. november 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)