Pető Attilának gyermekként kellett elszenvednie egy pap közeledését, felnőttként tisztázta volna a dolgot, de őt perelték be. Nem a hivatali ügyintézés ismert és hivatalos csatornáin vette fel a kapcsolatot a katolikus egyházzal, ezért fellépése nem lehetett társadalmilag hasznos sem. A másodfokú bíróság ítéletében aláhúzta, a szexuális bűncselekmény egykori áldozata zaklatásával bűncselekményt követett el. Az ítélet jogerős.
A Fővárosi Törvényszék másodfokon zaklatás vétségében bűnösnek találta Pető Attilát, akit két katolikus pap jelentett fel. Pető gyerekkorában egy katolikus pap pedofil közeledésének áldozata volt. A másodfokú bíróság ítéletének indoklásában jelezte, hogy
a vádnak nem volt tárgya a korábbi szexuális bűncselekmény kivizsgálása, csupán a vádlott és a sértettek kapcsolatfelvétele.
Néhány ponton módosította a tényállást (például súlyosító körülményként értékelte az ajtórugdosást), de ezek nem befolyásolták érdemben a döntését.
Az ítélethozatal előtt Pető Attila védőügyvédje arról beszélt, hogy az elsőfokú ítéletben rögzíteni kellett volna, hogy védencével szemben pedofil bűncselekményt követtek el. Érvelése szerint mindaz, amit Attila tett a vele történtek tisztázása érdekében, nem hasonlít a jogalkotó szándékát tükröző zaklatás tényállására. Azt is hangsúlyozták, hogy nem lehet a vádban foglaltakat elválasztani attól a céltól, ami Pető Attilát a hivatkozott tetteire vezette. Az ügyész azonban épp erre utalva kérte, hogy a bíróság az elsőfokú ítéletet hagyja helyben, hiszen álláspontja szerint a cél nem szentesítheti az eszközt. Attól még, hogy a feljelentő sértettek az SMS-eket, e-maileket olvasatlanul törölték, a telefonhívásokat nem fogadták, megtörtént a mások magánéletébe történő beavatkozás, ezzel pedig a zaklatás.
Az utolsó szó jogán Pető Attila arról beszélt, hogy Snell György püspökre apaként tekintett, ezért 2008-ban neki mutatta meg elsőként azt a pszichológiai szakvéleményt, ami igazolta, hogy abuzálták őt. Tőle várta, hogy segítsen. Nem tette, sem akkor, sem a 2015-ös egyházi vizsgálat után.
A jelzésekkel az volt a szándéka, hogy a jövőt illetően megváltozzon az érsekség megalázó vizsgálati gyakorlata. Azt akarta elérni, hogy a gyerekekkel többé ne történhessen meg az, ami vele megtörtént. Az azonban nem célja, hogy Erdő Péter bíboros bocsánatot kérjen tőle.
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét elkeseredettséggel kommentáló Pető szerint a mai döntés nagyon rossz üzenet a későbbi áldozatoknak, túlélőknek. A bíróság írásbeli indoklásának átolvasása után döntik el, hogy felülvizsgálati kérelemmel a Kúria elé viszik-e az ügyet.
A férfi még 1999 és 2003 között, összesen öt alkalommal vált pedofil közeledés áldozatává. Az 1999-ben csupán 13 éves gyereket Sz. Balázs katolikus pap zaklatta, simogatta, a nadrágjába nyúlt, a nyakát csókolgatta. Csak hosszú évekkel később tudatosult benne, hogy bűncselekmény áldozata lett. 2015-ben, már felnőttként adott először jelzéseket a katolikus egyház vezetői számára arról, hogy mi történt vele. (Az esetről akkor az Index is részletesen írt.)
Attila levélben, e-mailben, majd SMS-küldések és telefonhívások útján is érdeklődött arról, hogy milyen lépések történtek az egyház részéről, szerette volna az ügyben keletkezett iratok tartalmát megismerni. Megkereséseivel azt is akarta elérni, hogy a történtekért kérjenek tőle bocsánatot. A sajnálkozás kifejezésén túl azonban érdemi válaszokat nem kapott.
Sz. Balázst 2016-ban ugyan – más panaszokat is figyelembe véve – a Hittani Kongregáció útmutatásai alapján a Vatikán eltiltotta a további papi szolgálattól (laicizálta), ám az illetékes Esztergom–Budapesti Főegyházmegye erről sem adott Attila számára tájékoztatást. Az illetékes érseki helynök később ezt azzal magyarázta, hogy a titkosítás egyházi előírás volt.
Mivel Attila úgy érezte, hogy traumáinak feldolgozásához és a hasonló esetek megelőzéséhez szüksége van neki személy szerint, illetve a gyermekáldozatoknak azok állásfoglalására, akikben megbíztak, ezért a két felelősnek tartott egyházi vezetőt személyesen is felkereste, és azt is kilátásba helyezte, hogy megzavarja őket szentmiséjük bemutatása közben, ha nem hozzák nyilvánosságra mindazt, amit az ügyben tettek. Ennek nyomán
2019-ben a két érintett, Süllei László érseki helynök és (az azóta már elhunyt) Snell György püspök feljelentést tettek Pető Attila ellen zaklatás vádjával.
Pető Attilát az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2022 májusában megrovásban részesítette, mivel megalapozottnak látta a zaklatást azzal, hogy a vádlott 2019 márciusa és júniusa között hat SMS-t és egy e-mailt küldött, illetve naponta kezdeményezett telefonhívásokat a püspökség említett tisztségviselői felé. A telefonhívásokról hangfelvételt is készített, a Snell György püspökkel folytatott beszélgetés során úgy fogalmazott:
Ha kell, a nap 24 órájában ülök az irodád elé vagy a plébániád elé, és addig fogom akár az Udvardyt, akár téged vegzálni ezzel a témával kapcsolatban, ameddig a lelkiismeretetek meg nem szólal.
A férfi a megrovás ellen tavaly fellebbezett, így került az ügye a Fővárosi Törvényszék elé.
Sz. Balázsnak egykori pedofil cselekedete miatt elévülés miatt már nem kell szembenéznie büntetőjogi felelősséggel.
A nagy sajtóvisszhangot kapott eset kedvező változásokat indított el a magyar katolikus egyházon belül: a Katolikus Pedagógiai Intézet tavaly decemberben zárta le azt a kétéves szervezetfejlesztési projektjét, melynek eredményeként 36 katolikus egyház által fenntartott közoktatási intézményben alakítottak ki gyermekvédelmi stratégiákat és védelmi mechanizmusokat.
Ebben a cikkben szexuális visszaélés bűncselekmény a téma. Kérjük, olvassa el erről szóló írásunkat is!
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101 telefonszámon.
(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)