Az Európai Unió felmérése szerint a magyar lakosság messze nem ítéli el annyira egyértelműen az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos EU-intézkedéseket, mint ahogy az a nemzeti konzultáció eredménye sugallja. Az Eurobarometer legfrissebb kutatásából az is kiderül, hogy az uniós lakosság csaknem fele tapasztal életszínvonal-csökkenést.
Megjelent az Európai Unió rendszeres közvélemény-kutatása, az Eurobarométer legfrissebb felmérése, ami leginkább az unió megítélésével és az állampolgárok számára legégetőbb problémákkal – így többek között az orosz–ukrán háborúval – foglalkozik.
A kutatás eredményéből az átlátszó.hu szemlézett, amely párhuzamot vont azzal a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultációval, ami az uniós felméréssel egy időben futott. Itthon a konzultációs íveket mintegy 1 millió 389 ezren küldték vissza, a Kormányzati Tájékoztatási Központ összesítése szerint a kitöltők 97 százaléka elutasítja az orosz szankciókat.
Ezzel szemben az Eurobarometer ugyanebben az időszakban eltérő konklúzióra jutott. Az uniós felmérés eredményei alapján a magyar lakosság nem ennyire egyértelműen elítélő a háborúval kapcsolatos EU-s intézkedésekkel szemben. A statisztikából kiderült, hogy a megkérdezettek 14 százaléka teljesen, és 45 százaléka többé-kevésbé egyetért az EU Ukrajna-politikájával. Vagyis
összességében a magyar válaszadók 59 százaléka valamilyen mértékben helyesli az uniós lépéseket, vagyis az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai humanitárius segítséget, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A felmérés szerint a magyarok 26 százaléka inkább nem, 12 százaléka pedig egyáltalán nem ért egyet az Európai Unió álláspontjával – tehát összesen 38 százalék van ellene. Mindössze 3 százalék nem tudott választ adni.
Uniós összevetésben a lakosság 73 százaléka támogatja az Ukrajnának nyújtott segítséget, illetve a szankciókat. Csupán 24 százalék ellenzi, és 3 százalék nem válaszolt. Az EU-ban csak Szlovákiában, Görögországban és Cipruson mérhető a magyarországinál nagyobb szankcióellenesség.
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 93 százaléka számára a megélhetési költségek emelkedése jelenti a legnagyobb kihívást, a szegénységet 82 százalék találta égető problémának.
A világjárvány és a háborús következmények hatására az uniós lakosság csaknem fele – 46 százalék – életszínvonal-csökkenést tapasztal.
További 39 százalék még nem tapasztalt életszínvonal-csökkenést, de számít rá 2023-ban.
A „legtöbbször” vagy „néha” számlafizetési nehézségekkel küzdő polgárok aránya 30 százalékról 39 százalékra nőtt 2021 ősze óta.
(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)