„Béremelés 2023-ra: 25 százalék helyett egy nagy semmi, avagy fityiszt kapott a közszolgálat” – olvashattuk a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közleményében. Hozzátették:

A kormány egyelőre nem talál pénzt a kormánytisztviselők és köztisztviselők béremelésére.

A beszámoló a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum 2023. január 27-i üléséről szólt, amelyet a Miniszterelnökség épületében tartottak. Az MKKSZ szerint ennek legfontosabb témája az állami és önkormányzati közigazgatási munkavállalók 2023. évi bérfejlesztése volt. Az ülést Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vezette. A tanácskozás elején Fehér József, a munkavállalói oldal ügyvivője rögtön kifogásolta, hogy „a KÉF ritkán tart ülést, negyedévenként kellene, és ezt az ülést december elején kellett volna összehívni. A szakszervezeti vezetők és az önkormányzati szövetségek képviselői nem nagy reménnyel ültek le tárgyalni, de ezt a keveset is hamar elvesztették.”

A beszámoló alapján Bordás Gábor közigazgatási államtitkár az egyeztető fórumon többek között arról beszélt, hogy háború és energiaválság van, nehéz a költségvetés helyzete, valamint látják, hogyan alakul az infláció, ami minden állami foglalkoztatottat érint.

Az igényeket jogosnak tartják, a kormány részéről a jóindulat is fennáll, de azt, hogy mikor, hogyan és milyen formában tudják megoldani a bérhelyzetet, jelenleg nem tudják megmondani, béremelési programba pedig felelőtlenség lenne belevágni, ha annak most nem áll rendelkezésre a fedezete a költségvetésben.

Dukai Miklós önkormányzati államtitkár visszautalt arra, hogy 2011 után az állam átvállalta az önkormányzatok 1368 milliárd forintos adósságát, így tiszta lappal indulhattak. 2018 óta ismét lehetőség van arra, hogy az önkormányzat dönthet az illetményalapról, valamint volt egy 11 milliárdos pályázati forrás a béremelés támogatásához 2019-ben, amely legalább 20 százalékos emelést tett lehetővé az önkormányzatok számára. A minimálbér és a bérminimum növekedését is megkapták a köztisztviselőkre és az intézményeknél dolgozókra is, ez idén sem lesz másképp. Az államtitkár kitért arra is, hogy a tavalyi energiakompenzációval kapcsolatos egyeztetéseknél a hivatali finanszírozás problémáiról is beszéltek, „azt látjuk, hogy a bérkérdés feszítő az önkormányzatoknál, de erről semmiféle döntés nem született. A kormányzat egyelőre az alapvető közszolgáltatások biztosítására koncentrált. A bérkérdéssel a kormány fog még foglalkozni.”

Lemaradó fizetések és munkaerőhiány

Boros Péterné lapunk kérdésére kifejtette: 2023-ra követelik a 25 százalékos béremelést, de 2022 júliusában már kértek azonnali 20 százalékos emelést. Ebből egy 13. havi fizetés az illetményszerkezet változatlansága mellett pluszként kijöhetett volna. Az MKKSZ elnöke szerint a kormány nem mondott nemet, de halogatnak.

Nem tartják karban a béreket, a közszolgálatban 10 százalékos a reálkereset-csökkenés, egy olyan időszakban, amikor látjuk, hogy mekkora az infláció és milyen áremelkedések vannak. Van olyan ágazat, ahol nettóban 200 ezer forint alatt keresnek. Ha statikusan hagyják a béreket, az infláció lenullázza azokat

– hangsúlyozta Boros Péterné, jelezve: a közszolgálatban jelentős a szellemi foglalkozásúak aránya, sok a diplomás, kvalifikált munkaerő, köztük jogászokkal, közgazdászokkal, informatikusokkal, „ezeknek a munkaköröknek a munkaerőpiacon messze nem ennyi a bérigénye, nyílik az olló, miközben a versenyszférában bérmegállapodásokat kötnek, a közszolgálatban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésén kívül nem adnak többet, még a diplomásoknak sem”.

Az MKKSZ azt is szorgalmazza, hogy legyen egy harmadik bértarifa, ez lenne a diplomás bérminimum, ami 30 százalékkal jelentene magasabb fizetést a garantált bérminimumnál. Boros Péterné ennek szükségességét azzal indokolta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum lefedik a bértáblákat, évek óta csak ezeket emelik, ami reálbércsökkenéssel jár.

„A választás előtt túl későn és túl kevés bérfejlesztés történt, legalább a 2022-es szintet tartani kellett volna, de ez nem történt meg” – húzta alá a szakszervezet vezetője, aki a további problémák közé sorolta a sztrájktörvényt. Az MKKSZ kifogásolja, hogy a jelenlegi sztrájktörvény mellett nem lehet valódi nyomásgyakorlást kifejteni, „ahhoz pedig, hogy munkabéke legyen, a tisztességes fizetések mellett az Alaptörvényben rögzített jogoknak megfelelően lehetőséget kell adni a valódi sztrájkra is, amivel ki lehet fejezni, ha egy szektor elégedetlen a bérekkel”.

Boros Péterné szerint a sztrájkjogot tudatosan üresítette ki a kormány, ennek helyrehozását kérik, valamint arra is felhívta a figyelmet, ha nem tudnak valódi nyomást gyakorolni, akkor más, kreatív eszközökhöz nyúlnak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket.

A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum január 27-i ülésén – amelyről feljebb írtunk – tehát forráshiányra hivatkozva nem kaptak ígéretet a béremelésre. A következő lépés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) lesz, Boros Péterné ezzel kapcsolatban elmondta: ugyanezt a követelést fogják itt is asztalra tenni. Az OKÉT ülését valamikor februárban tarthatják meg.

Nem vált be az eddigi bérpolitika, nincs megfelelő erkölcsi elismerés, a szektor nem tartja meg a munkaerőt, így a maradóknak sokkal többet kell dolgozniuk. Sokan nem tudnak már felelősséget vállalni a munkakörökért a helyettesítések miatt, ez magában hordozza a hiba lehetőségét, ami kártérítési követeléseket is felvethet. A követelések pedig összeértek a közszolgálat különböző területeiről

– tette hozzá Boros Péterné, aki lapunknak kitért arra is, hogy fontos az ágazati szolidaritás, ezért az MKKSZ is részt vett az „Állj ki magadért” akcióban, amiről itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Boros Péterné 2022. október 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)