Első alkalommal 2000. február 4-én tartottak rákellenes világkongresszust Párizsban, ahova az öt kontinensről érkeztek kormánytisztviselők, rákkutatók, vezető orvosok, betegszervezetek, és a legjelentősebb ipari szereplők képviselői. Azóta minden évben ezen a napon hívják fel a figyelmet arra, hogy az időben felfedezett betegség jó eséllyel gyógyítható, tehát a rákszűrés fontosságára.

A világon évente 10 millióan, az Európai Unióban 1,2 millióan, Magyarországon 30 ezren vesztik életüket valamilyen daganatos megbetegedés miatt. Az elmúlt tíz évben bár stagnálást mutatnak az adatok, de a kötelező szűrések bevezetésével egyre több embernél fedezik fel korán a rosszindulatú elváltozást, és egyre többen gyógyulnak fel a betegségből. Becslések szerint Európában 12 millióra tehető a ráktúlélők száma. „Az elmúlt évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül a daganatos megbetegedések terápiája”– emelte ki Bodoky György.

Magyarországon ennek ellenére még mindig tabunak számít, holott Nyugat-Európában folyamatosan napirenden van a rákos megbetegedésekre és megelőzésükre irányuló diskurzus. Talán ezzel is indokolható, hogy sokakban élnek itthon tévhitek a rosszindulatú daganatokról

– fejtette ki a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke.

Bodoky György kiemelte: sok páciens magát teszi felelőssé a rák kialakulásáért, valamint arról is többen beszámoltak, hogy környezetükben voltak, akik távolságot tartottak, irreálisan félve egy esetleges fertőzéstől. Daganatos betegség nem terjed fertőzés útján, de vannak bizonyos rosszindulatú elváltozásokat okozó kórokozók, amelyeket át lehet adni – szögezte le az onkológus.

Kórokozó által kiváltott daganattípusok

HPV

„Gondoljunk csak az évente ezer magyar ember halálát okozó méhnyakrákot és a fej-nyaki daganatot kiváltó humán papillomavírusra. Ennek a megelőzésére már vannak megfelelő oltások, melyek igazán a nemi élet megkezdése előtt hatékonyak, de később is adhatnak bizonyos fokú védelmet” – ismertette a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa. Az iskolákban az ingyenes népegészségügyi program részeként lehet kérni a 7. osztályos diákok számára a HPV-elleni oltást. „A promiszkuitás nagyobb rizikót jelent a megfertőződésre, a védekezésnek ebből a szempontból is kiemelt jelentősége van” – fűzte hozzá.

Hepatitis C

A Hepatitis C okozta májgyulladás következtében kialakulhat májrák, amihez az esetek harmada, évi 600 új diagnózis köthető, a többség hátterében az alkoholizmus áll. A vérrel és ritkábban testnedvekkel átadható fertőzés ellen nincs védőoltás, azonban idejében felfedezve jól kezelhető több hónapig tartó antivirális szerek szedésével. A sokáig tünetmentes fertőzöttséget vérvizsgálat útján lehet kimutatni, amiből lassan évek, évtizedek alatt fejlődhet ki a májzsugor, majd a májrák. „Az alkoholizmus, az intravénás szerhasználat, vagy egy fertőzöttel való együttélés fokozott kockázatot jelenthet, ezért számukra ajánlott a rendszeres laborteszt” – hívta fel a figyelmet a főorvos. A vérkészítményeket Magyarországon 1993 júniusa óta erre is szűrik.

Helicobacter pylori 

A Magyarországon nagyjából 700 férfi és 500 nő halálát okozó gyomorrák kialakulásáért egy általános tudományos álláspont szerint 80 százalékban a helicobacter pylori baktérium felelős, ami időben azonosítva egyszerű antibiotikumos kezeléssel teljesen gyógyítható. „Azt azért fontos tudni, hogy sokkal több embernek van helicobacter fertőzése, mint amennyinél kialakul a gyomorrák” – tette hozzá Bodoky György. Az onkológus úgy fogalmazott, hogy ebből a szempontból jelentős javulás tapasztalható Magyarországon az elmúlt tíz évben, ugyanis korábban kétezer haláleset volt köthető évente a gyomordaganathoz, ami az étkezési szokások változásával is összefüggésbe hozható.

Nem az öröklött génhibák miatt vezetjük az EU-s listát

Az Eurostat adatai már nem ilyen biztatóak, a legutóbbi statisztikájuk szerint az Európai Unió tagállamai között Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedések következtében: százezer emberből 345 veszti életét rák miatt, amely uniós átlag szerint százezerből 257 beteg haláláért felelős. A listán szomszédaink közül három közvetlenül mögöttünk áll: Horvátországban százezer főre 334, Szlovákiában 315 és Szlovéniában 309 daganatos halálozás jut. Az adatok szerint a mediterrán és a skandináv országokban a legalacsonyabb a rosszindulatú betegségek halálozási aránya, a legalacsonyabb rátát Cipruson jegyezték fel a százezer lakosra 194 rákos halálozással, ezt követi 220 esettel Finnország, Málta 221, Svédország 229 és Spanyolország 230 elhunyttal. 

A főorvos úgy fogalmazott, hogy sajnos mindig is élen jártunk a régióban a daganatos megbetegedések tekintetében. „Ennek elsősorban életmódbeli okai vannak, a dohányzás mellett, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen étkezés mind közrejátszik a daganatos megbetegedések megjelenésében.

Az említett vírus- és baktériumfertőzések ennek elenyésző arányát teszik ki, ahogy a tévhitekkel ellentétben a családi hajlam is csupán 5 százalékban tehető felelőssé, de vannak olyan genetikai eltérések, amik bizonyos ráktípusokra, például a petefészekrák, vagy az emlődaganat esetében a BRCA mutációja jelentősen hatással van

– emelte ki az onkológus főorvos, hozzátéve, hogy fontos különbséget tenni az örökölt és a szerzett génhibák között. A P16 gén mutációja pedig a bőrdaganatok 10 százalékáért, de a hasnyálmirigy vagy a prosztatarákért is felelőssé tehető. A kutatások szerint pedig minden 10. vastagbélrák örökletes génhibának tudható be. A veserákos esetek 10-15 százalékát kitevő papilláris típusnál szintén hozott génmutáció áll.

A szakorvos megemlítette, hogy ezek azért is igen ritka tényezők, mert csak akkor jelennek meg valakinél, ha mindkét szülőnél megvolt ugyanazon génhiba. „A családi hajlamot egyetlen hozzátartozó daganatos betegsége esetén még nem kell feltételezni, ha halmozottan több generáción át jelen van bizonyos típusú rák, az utalhat a veleszületett génhibára, ami miatt indokolt lehet előbbre hozni a szűréseken való részvételt, és a lakosság számára általánosan ajánlott időközökhöz képest gyakrabban eljárni kontrollra”– javasolja a MKOT tiszteletbeli elnöke.

Az onkológus arra is rávilágított, hogy a családi minták inkább felelősek a rák generációs halmozódásért, például ha a szülő dohányzik, nagy valószínűséggel gyereke is fog felnőttként.

Magyarországon még mindig a lakosság nagy aránya él a káros szenvedéllyel, ami egyértelműen felelős a tüdődaganat kialakulásáért, ami a rákos megbetegedések sorában már vezető haláloknak számít itthon is, évente 8000 magyar veszti életét ennek következtében.

A második legnagyobb mortalitású daganattípus a vastagbélrák. Bodoky György elmondása szerint ez jelentős mértékben megelőzhető lenne 50 éves kor felett tízévente elvégeztetett kolonoszkópos vizsgálattal. „Évente 10-11 ezer új esetet diagnosztizálnak, és egy kisebb városnyi, azaz 5 500 ember veszti életét emiatt”– fűzte hozzá. A főorvos elmondta, hogy van ennek a betegségnek a szűrésére hazánkban finanszírozott eljárás, a székletvér-szűrés, amely a vérző daganatot képes kimutatni. Az Onkológiai Centrumban is tapasztalták azt az országosan megfigyelhető jelenséget, miszerint egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak vastagbélrákot, így már a 40-45 év körüli korosztály is érintett, de egyelőre a szakértők nem ismerik ennek okát. Az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló tendenciát tapasztaltak, ezért a vastagbélrákszűrő programjukat leszállították 45 évre, a korábbi 50 évről”– tette hozzá Bodoky György.

„Idejében felfedezve a legtöbb rák gyógyítható”

A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa szerint az orvostudomány fejlődésével ma már nem kellene, hogy a rák halálos betegség legyen. „Évente több mint 500 nőt veszítünk el méhnyakrák miatt, holott éves szűrővizsgálaton való részvétellel ez megelőzhető lenne. Emlődaganat miatt még mindig rendkívül sokan, évente kétezren halnak meg Magyarországon, pedig 40 év felett kétévente kapnak behívót mammográfiára, ha erre mindenki elmenne, szintén nagy mértékben csökkenthető lenne ez a szomorú statisztika. A még nem áttétes korán felfedezett daganatot ma már nagy eséllyel meg tudjuk gyógyítani” – világított rá a szakorvos, aki a dohányosok számára is javasolja, hogy 40 év felett évente kérjenek háziorvosi beutalót tüdőszűrésre. Melanoma szűrésen húsz éves kor felett évente, prosztatarák szűrésen pedig a 45-65 év feletti férfiaknak szintén évenként egyszer ajánlott részt venni.

A megelőzés pillérei

A WHO jelentése szerint a daganatok kialakulásáért 25 százalékban a dohányzás, 13 százalékban a fertőzések, az alkohol 4-5, az elhízás pedig 4 százalékban felelős. A DPC-kórház onkológus főorvosa ezzel együtt kiemelte, hogy a táplálkozásnak nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk. „A legtöbb rákos megbetegedés, de bizonyítottan a gyomor- béldaganatok megelőzésében nagy szerepe van az étkezési szokásoknak: rostos ételek, zöldségek, gyümölcsök napi szintű fogyasztásával, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott élelmiszerek kerülésével a mikrobiomunk, azaz bélflóránk is rendben tartható, ami jelentős befolyással van a daganatok képződésére” – ismertette Bodoky György.

Mint kifejtette, születéskor mindannyian egészséges mikrobiommal rendelkezünk, amit táplálkozással tönkre is tehetünk, a székletből megállapítható a mikrobiom állapota. ”A füstölt-szárított halak fogyasztásának mérséklésével például Portugáliában jelentősen csökkent a gyomor- bélrendszeri daganatok előfordulása” – említette pozitív példaként.

Az onkológus emellett a mozgás fontosságát is hangsúlyozta.

Sajnos a magyarok többsége alig mozog a mindennapok során, pedig napi tízezer lépéssel vagy 30 perces szívfrekvenciát növelő sporttal jó eséllyel nemcsak megelőzhető a rák kialakulása, hanem a terápiák hatékonyságát is bizonyítottan növeli

– emlékeztetett a DPC-kórház főorvosa a prosztatarákosok számára meghirdetett, életkilátásukat javító programra, mely egyéb daganatoknál ugyanilyen hatásos.

Az onkológus határozottan úgy véli, hogy nincs messze már az az idő, mikor a rákot is krónikus betegséggé redukáljuk, hasonlóan mint a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást. ”A rák ellen tudatosan egészséges életmóddal és rendszeres szűréseken való részvétellel védekezhetünk” – zárta gondolatait a szakorvos.

(Borítókép: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP)