Egyértelmű előrelépés volt a főváros közösségi közlekedése történetében, amikor tavaly februárban a BKK Futár alkalmazását leváltotta a BudapestGO. Sokan használják, de a tapasztalatok alapján bőven lenne még mit változtatni rajta. Nemzetközi összehasonlításban kibuknak a hiányosságai, ami arra azonban jó, hogy világossá tegye a fejlesztők számára a jövő irányait.
Egy évvel ezelőtt mutatta be a nyilvánosságnak Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a közlekedési társaság új díjfizetési és utazástervező applikációját, a BudapestGO-t. Az azóta eltelt, tesztidőszaknak is tekinthető idő kellően hosszú ahhoz, hogy világossá tegye az előnyeit és a hiányosságait, illetve azt, hogy miként fogadták a közösségi közlekedésben érdekelt utasok és szakemberek.
A BudapestGO legnagyobb előnye, hogy az utazástervező szolgáltatása nem korlátozódik a BKK járműveire, hanem az agglomeráció utasforgalmát kiszolgáló MÁV–HÉV és a MÁV-START járataival, sőt, idén január 25-e óta már a Volánbusz regionális járműveivel is számolhatunk. A technikai megvalósítás azonban még csiszolható. Az egyik közösségi oldalon a felhasználók osztották meg egymással a tapasztalataikat.
Egyikük szerint a busztérkép éppolyan rossz, mint amilyen a BKK Futár idején volt:
Egyrészt lassú, másrészt ha rá akarsz nyomni egy buszmegállóra, akkor rendszerint a mellette vagy a közelében lévő buszra visz. Ezen a ráközelítés is csak néha segít, mert ha a busz közvetlenül a megállóban van, akkor esélyed sincs, mivel egy bizonyos pontnál nem lehet tovább nagyítani.
Nem valószínű, hogy komoly technikai akadálya lenne, de – amint arra egy kutyatulajdonos felhívta a figyelmet – applikáción keresztül még mindig nem vásárolható kutyabérlet, noha erre a BKK amúgy ad lehetőséget.
További probléma, hogy nedves, esős időben a járművek oldalára kiragasztott QR-kód matricákat nagyon nehezen lehet csak beolvasni. Ha nagy a tömeg, és többen is ugyanazt a kódot szeretnék használni, azzal a járműről való lemaradást kockáztatják. A nagy forgalmú körúti Combinókon csúcsidőben nem is várható el, hogy minden digitális jeggyel utazó az ajtó kinti oldala mellett érvényesítse a jegyét, így tavaly nyáron már az utastérben, az ajtók jobb oldalán is megjelentek az érvényesítő matricák. A QR-kódos szerencsétlenkedés feltehetően a BudapestGO fejlesztőinek is feltűnt, mert – amint arról az Indóház Közlekedési Lap beszámolt – a BKK már vizsgálja a bankkártyás fizetéshez hasonló egyérintéses, úgynevezett NFC-technológia bevezetésének lehetőségét.
A közlekedési cég – részben a díjfizetés digitalizációjára hivatkozva – az elmúlt időszakban jelentősebb mértékű jegy- és bérletkiadó automata leszerelésébe kezdett, azonban az utasok digitális készségei ismeretében nem várható, hogy belátható időn belül teljesen kiváltsa a drága és korszerűtlen berendezéseket.
Az OTP Mobil által fejlesztett Simple appal is lehet BKK-jegyet és -bérletet venni, a Google utazástervezője pedig a leggyorsabb alkalmazás. A BudapestGO nem tartalmaz különösebben jelentős innovációkat, legnagyobb erőssége leginkább az, hogy a közösségi közlekedés terén felmerülő kérdéseket és feladatokat egy helyen, egy applikáción belül kezeli.
Az automata jegykezelésre ugyanakkor már 2017-ben több megoldás létezett, méghozzá olyan, ami a telefon helymeghatározó funkcióját használta – hangsúlyozta lapunknak Biczók Péter közlekedésmérnök, településtervező. A berlini Motiontag példáját említi, amely egyebek mellett a zürichi közösségi közlekedés digitális támogatója. Az általuk fejlesztett applikációt csak be kell kapcsolni a megállóban, vagy amikor felszállunk a járműre, onnan kezdve nem kell többet bajlódni vele.
A telefon helymeghatározása és a közlekedési hálózat adatainak az összefűzése alapján megmondja, hogy honnan hova utazott az utas.
Mivel a hálózatot is értékeli, és a telefon giroszkópjából is nyer adatot, így nagyon kevés helymeghatározásból is képes dolgozni. Ez azt is jelenti, hogy az utas csak az általa valóban megtett útért járó összeget fizeti ki. E példa jelzi, hogy egyáltalán nem lehetetlen a távolságalapú díjszabás bevezetése. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az időalapúnak nevezett BKK-jeggyel az utas valójában nem annyit fizet, ahány percet utazik, hanem 30 vagy 90 percnyi útidőt.
A Város és Mobilitás Intézet szakértője szerint a QR-kód-beolvasás hasonlóan elavult, mint a piros lyukasztók voltak pár évvel ezelőtt. Az applikáció használata leginkább az alkalmi utazók csoportjának felel meg, a bérleteseknek nem is éri meg különösebben az applikáció használata, hiszen a felmutatásához tallózni kell a menüben. Így azokon a vonalakon, ahol rendszeres az ellenőrzés – például a metrón – a papíralapú használata egyszerűbb.
A szakember szerint egy fejlett városban a városi applikáció magában foglalja a közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés, sőt, a carsharing és a parkolás fizetési funkcióit is.
A BKK legnagyobb lehetősége az app használatában az utazók megszólítása: át tudja-e csábítani a parkolást fizetőt egy másik közlekedési módra?
Amíg külön appok és folyamatok vannak, addig a BudapestGO a legfontosabb funkciójától esik el – teszi hozzá.
A BKK közlése szerint egyébként applikációjukat hónapról hónapra egyre többen töltik le a telefonjukra, munkanapokon átlagosan 150 ezren használják az alkalmazást. Ma már csaknem havi egymillió aktív felhasználója van a BudapestGO-nak. Az alkalmazás első évéről hamarosan sajtóeseményen adnak tájékoztatást.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)