Idén is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre, ezúttal viszont hosszú évek után most több ponton is módosul a felvételi rendszer. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók alapítványi vagy egyházi fenntartású intézményekbe járnak.

Ezek évről évre egyre nagyobb százalékban meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a finanszírozást. A kormány pedig azt vallja, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség is

– emelte ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

A szakember az UNIside.hu oktatási hírportálnak kifejtette:

• idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan,
• illetve 300 mesterképzés közül lehet választani,
• de további 148 angol és 8 német nyelvű képzés is elindul.

A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy most először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek – emelte ki.

Tízből nyolcan állami ösztöndíjjal

Magyarországon tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul további 33 ösztöndíjat kínálnak az intézmények mintegy 70 milliárd forintból 170 ezer hallgatónak. A hazai felsőoktatás magas színvonalát mutatja az, hogy

Emellett jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. Hazánk sikere többek között azon is múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás – emelte ki Hankó Balázs. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, így az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerül előtérbe. Magyarországon jó ma egyetemistának lenni – jelentette ki a szakember, hiszen a hallgatók választanak egyetemet, és ők döntik el, hogy mit és hol tanulnak.

Változások a felvételiben

A módosítások idén és jövőre lépnek hatályba.

A legfontosabbak 2023-ban:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan marad, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem lesz kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett

A legfontosabbak 2024-ben:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt fognak figyelembe venni (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)