A németeket a világon mindenhol tisztelik, de mi, magyarok nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is őket – mondta szombaton Törökbálinton a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Nagy János a sváb kitelepítettek emléknapja alkalmából a törökbálinti Német Önkormányzat által szervezett megemlékezésen arról beszélt: büszke arra, hogy annak a politikai közösségnek a nevében is szólhat, amelyik 2012-ben törvénybe iktatta a magyarországi németek elhurcolásáról és elűzetéséről való megemlékezést.
Azt mondta: méltó és illő, hogy köszönetet mondjunk a magyarországi németeknek mindazért, amivel a magyar kultúrához, a magyar tudományhoz és közös hazánk építéséhez hozzájárultak.
A németekkel sokszor vállalkoztunk közösen együtt. Volt, hogy jó dolgokra, és bizony volt, hogy rossz dolgokra
– fűzte hozzá az államtitkár.
Mint mondta: azok az ideológiák, amelyek miatt a XX. század szégyenvonatai megindultak, és Európa országútjai megteltek batyujukat cipelő, elűzött, életükért futó és megalázott emberekkel, nem Törökbálinton születtek.
Ezek az ideológiák hol nyugatról, hol keletről törtek rá az életünkre
– fogalmazott a politikus. Szerinte ezek az ideológiák sokszor egymással is harcoltak, „de a bennük működő ördögi logika mindig ugyanaz volt”, amely szerint a történelemnek van egy jó és van egy rossz oldala, és a rossz, bűnös oldalra néhány ember vétke miatt egész népeket, ártatlan emberek millióit lehet kilökni, elűzni, megsemmisíteni.
Kiemelte, hogy Európa már számos alkalommal adta meg magát ennek az őrült logikának, és akik így a bűnös oldalra kerültek, azokkal szemben minden megengedhető volt. Meg lehetett őket fosztani vagyonuktól, földjüktől, otthonuktól, szimbólumaiktól, állampolgárságuktól, egyszóval a hazájuktól – fogalmazott. A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár azt mondta, hogy a történelemnek ma is van jó és rossz, kollektíven bűnösnek kikiáltott oldala.
Ma is erre hivatkozva tiltanak be nyelveket, döntenek le szobrokat, törölnek előadásokat, zúznak be könyveket. Az sem kétséges, hogy annyi köze volt egy törökbálinti sváb gazdának a sztálingrádi csatához, mint amennyire egy orosz atlétának a donbászi harcokhoz
– mondta Nagy János.
Hozzáfűzte: a 77 évvel ezelőtti események örök érvényű tanulsága az, hogy bűnt bűnnel meg nem történtté tenni, orvosolni nem lehet. Közép-Európa népeit évszázadok óta köti össze az együttélés parancsa, ez az a törvény, amelyért Magyarország és annak nemzeti kormánya teljes mellszéleséggel kiáll. Erre törekszünk a határokon belül élő nemzetiségekkel éppúgy, mint ahogyan ezt keressük a régióban élő többi néppel, de a határokon túli külhoni magyarokkal is – emelte ki.
Az államtitkár azt is leszögezte:
addig nem beszélhet senki arról, hogy Európához tartozik, amíg a kisebbségeket nem fogadja el, nem ismeri el, és nem támogatja őket.
Nagy János beszélt arról, hogy az együttélés parancsának csak azok az országok tudnak megfelelni, akik a saját maguk urai. Hozzátette, hogy egyedül a szabad és független Magyarország képes az együttélés feltételeit megteremteni, és egyedül a szabad és független Magyarország képes azokat megvédeni. Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni – fűzte hozzá a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár az MTI szerint.
(Borítókép: Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár beszédet mond a sváb kitelepítettek emléknapja alkalmából a törökbálinti Német Önkormányzat által szervezett megemlékezésen Törökbálinton, a Kitelepítési emlékműnél 2023. február 11-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)