Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Mint ismert, az ügy nyilvánosságra került dokumentumai szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 nyaráig összesen legalább 83 millió forint kenőpénzt adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak cserébe azért, hogy a politikus az általa kijelölt végrehajtókat nevezze ki pozícióikba.
Schadl 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén,
nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy
a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, valamint 25 millió forint pénzbüntetésre, mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.
Terheltnek a büntetőeljárásban részt vevő személyt nevezik, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terhelt megnevezése a nyomozás során gyanúsított, míg a bírósági eljárásban vádlott. A terhelt (vádlott) elítéltté a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal kiszabása, illetve alkalmazása után válik. A büntetés-végrehajtásban pedig elítélt alatt – az ítélet jogerejétől függetlenül – a szabadságvesztésre ítélteket értik.
A Schadl–Völner-ügy nyilvános előkészítő ülését február 17-én, pénteken, 9 órakor tartja a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a várható nagy érdeklődésre való tekintettel regisztrációhoz kötötte a tárgyaláson való részvételt.
A bíróság sajtóosztálya által összeállított tárgyalási jegyzékben a végrehajtói kar elnökére vonatkozó részben azt írta: „Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet [Schadl Györgyöt – a szerk.].”
Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.
Az előkészítő ülés szerepét a 2017-es büntetőeljárási törvény teljesen újraértelmezte, növelte jelentőségét, egyúttal kötelezővé is tette minden büntetőügyben. Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként hallgatja meg a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. A vádlottak és védőik kifejthetik a váddal kapcsolatos álláspontjukat, bizonyítási indítványokat tehetnek, közreműködhetnek a büntetőeljárás további menetének alakításában.
A vádlottak teljes körű beismerése esetén a bíróság ítéletet hoz.
Vagyis az ügy akár az előkészítő ülésen befejezhető.
Bár beismerő vallomás(ok)ra nem lehet számítani, hiszen Schadl a kihallgatási jegyzőkönyvek szerint minden ellene felhozott vádat tagadott, és vallomásában azt is állította, hogy Völner szintén ártatlan, ennek lehetőségét mégsem lehet teljesen kizárni. Ha ugyanis a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben a bűnösségét beismeri, a bíróságnak végzéssel határoznia kell arról, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. A bíróság ezentúl az ügyiratok és a vádlott kihallgatása alapján kialakult meggyőződése szerint dönt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról. Ha nincs akadálya a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának, azt végzéssel elfogadja és ítélet hoz.
Amennyiben a bűnösséget beismerő nyilatkozat teljes körű, az valamennyi vád tárgyává tett cselekményre vonatkozik és nincs akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének, a bíróság a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre tekintettel is kihallgatja. Ezt követően az ügyész és a védő nem perbeszédet tart, hanem felszólalhatnak, majd a bíróság meghozza az ügydöntő határozatot, a bűnösséget kimondó ítéletet.
A vádirat szerint a terhelteket egyebek között hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolják.
A hivatali vesztegetésnek vannak aktív és passzív esetei. Az előbbi a hivatali vesztegetés, utóbbi a hivatali vesztegetés elfogadása. Vagyis aki átadja vagy ígéri az előnyt, és ezzel befolyásolni igyekszik a hivatalos személyt a működésével kapcsolatban, az a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár az előny ígéretét elfogadja, az a hivatali passzív vesztegető.
A korábbi büntető törvénykönyvhez képest az új kódexben 2013. július 1-jétől az elkövetési magatartás kiegészült a befolyásolásra törekvéssel. Ezzel a jogalkotó jelezte, hogy az előnynek alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra, illetve az előny adásának célja a hivatalos személy befolyásolása.
A törvény értelmében a vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A befolyással üzérkedés olyan korrupciós bűncselekmény, amelyben az elkövető cselekménye a működése körében eljáró hivatalos személy vagy ügyintéző és az ügyfele közötti kapcsolatba ékelődik be. Az elkövető az ügyintézőre való befolyását értékesíti az előnyért az ügyfélnek. Ennek a bűncselekménynek minősített esetekben (például üzletszerűen követik el) kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetése.
Az ügyészség február 9-én sajtóközleményt tett közzé: „A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az ügyben. A sajtóban és a közösségi médiában megjelent találgatásokkal ellentétben a nyomozati iratban arra van adat, hogy »Gazdám«-nak az ügy két – letartóztatásban lévő – gyanúsítottja hívta egymást. Nincsenek bűncselekmény gyanúját keltő adatok arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium már meggyanúsított államtitkárán kívül más kormánytag elkövetőként érintett lenne az ügyben. Erre tekintettel minden alapot nélkülöz Márki-Zay Péter közösségi médiás profilján megjelent azon állítás, miszerint »ügyészségi iratok bizonyítják, hogy egy kormánytag külföldön rendszeresen kenőpénzt kapott a végrehajtói kar elnökétől«.”
(Borítókép: A Fõvárosi Törvényszék épületének több ügyészség székhelyének a részlete a fõváros V. kerületében a Markó utcában. Fotó: Róka Lásuló / MTI)