Várhatóan a héten jogerős ítélettel lezárul az a 2018 őszén indult ügy, amelyben Demeter Márta, akkori LMP-s bizottsági alelnök a kecskeméti repülőbázison szerzett adatokat felhasználva valótlanul azt állította, hogy a honvédség repülőgépével utaztatták Ciprusról Magyarországra a miniszterelnök lányát. A volt képviselőt a bíróság első fokon 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélte, de ő fellebbezett az ítélet ellen.
A Fővárosi Törvényszék szerdán hirdet jogerős ítéletet abban az ügyben, amelyben múlt év márciusában első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek találta Demeter Mártát, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának korábbi LMP-s alelnökét hivatali visszaélés bűntettében. A bíróság a vádlottat 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Demeter Márta és védője azonban fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszék elé.
Demeter Márta 2018. szeptember 19-én a kecskeméti repülőbázison – a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával – repülési naplóadatokba tekintett be. A megismert, a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokat közösségi oldalán közzétette, azzal a megjegyzéssel, hogy a honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Majd október 16-án írásbeli kérdésekkel fordult a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez aziránt érdeklődve, hogy a Magyar Honvédség A319-es Airbusával miért utaztatták Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök lányát. Ezt az állítást minden érintett cáfolta, és kiderült, hogy egy Orbán vezetéknevű magyar katona és – engedéllyel – a családja utazott a gépen. A Fidesz feljelentette a képviselőt hivatali visszaélés és személyes adatokkal való visszaélés miatt.
Az ügyészség annak idején közölte: amellett, hogy állítása valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, „közérdekből nem nyilvános” adatokat adott ki.
„Demeter Márta országgyűlési képviselő e cselekménye hivatali visszaélés bűntettének megállapítására lehet alkalmas” – írták. Miután ilyen esetben a büntetőeljárás lefolytatására az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség, a parlament – Polt Péter legfőbb ügyész indítványa nyomán – 2019. július 12-én függesztette fel Demeter képviselői mentelmi jogát.
A vádirat szerint a vádlott az országgyűlési képviselőként őt megillető, a kormány tagjaihoz intézhető kérdés feltételének a jogával visszaélve, közérdekből nem nyilvános adatot a nagy nyilvánosság előtt azért tett valótlan tényállítással meghamisítva közzé, hogy ennek révén Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselő és a Magyar Honvédség negatív társadalmi megítélését érje el.
A vádlott nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, és a 2020 februárjában tartott előkészítő ülésen elmondta: teljesen megalapozatlannak tartja a vádiratot. Szerinte a vád figyelmen kívül hagyja, hogy országgyűlési képviselőként mind az országgyűlési törvény, mind pedig a képviselői esküje szerint az a dolga, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalom működését és a közpénzek megfelelő elköltését. „Nem hoztam nyilvánosságra semmilyen nem nyilvános adatot, nem hamisítottam meg semmilyen ilyen adatot, és nem éltem vissza képviselői jogosítványaimmal” – állította.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyetértve a váddal, 2022. március 18-án hivatali visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét hatezer forintban állapították meg.
Ez azt jelenti, hogy nemfizetés esetén a pénzbüntetést 300 napi szabadságvesztésre kell átváltani.
Az ellenzéki képviselő a tavaly márciusi tárgyalás után a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „már ott tartunk ebben a rezsimben”, hogy ha az országgyűlési képviselők kérdeznek, végzik feladataikat, ellátják az emberek képviseletét, akkor előbb-utóbb eljárást indítanak ellenük. Azt mondta: ahogy eddig, úgy továbbra is meg van győződve az igazáról, ezért mennek tovább. „Folytatjuk ezt az ügyet, és meg fogjuk vívni ezt a harcot” – jelentette ki.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a másodfokú eljárás keretében zártan tartják meg az ülést. A bíróság várhatóan délelőtt nyilvánosan hirdeti ki döntésének rendelkező részét, az indokolás azonban már zártan hangzik el. A nagy érdeklődésre való tekintettel regisztrációhoz kötötték a tárgyaláson való részvételt.
Demeter Márta 2021 októberében az ellenzéki előválasztáson az LMP jelöltjeként, a Jobbik támogatásával indult Budapesti 6. számú országgyűlési egyéni választókerületben. 2021 augusztusában pedig bejelentette, hogy 2022-től, amennyiben ismét országgyűlési képviselővé választják, a Jobbik színeiben politizál tovább. Mivel a hatpárti ellenzék országos listáján a 255. helyre került, az országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot.
A Büntető törvénykönyv 305. §-a alapján az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szakirodalom szerint a hivatali visszaélés úgynevezett célzatos bűncselekmény, amelynek jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny biztosítására kell irányulnia. Ez annyit jelent, hogy az adott magatartás következtében valaki kedvezőbb vagy éppen kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. A hátrány és az előny lehet vagyoni, de személyes jellegű is.
(Borítókép: Demeter Márta a bíróságon 2020. február 28-án. Fotó: Bődey János / Index)