Egzisztenciális kihívások, közösségekkel kapcsolatos gondok és menekülés jellemzi a 21. század fiatal nemzedékét. Mindezek mellett a munkanélküliségtől már nem tart ez a generáció, mégis nehezen lépnek ki a munkaerőpiacra.
Egyre több olyan kutatás készül, amely a 21. századi fiatalok helyzetét, nemzedékük legnagyobb kihívásait vizsgálja. Az ifjúságkutató Intézet ezer fiatalt kérdezett meg arról, hogy mit tartanak életük legnagyobb kihívásainak.
A felmérésből kiderül, a mai fiatalok a bizonytalanságot, a céltalanságot és az anyagi gondokat tekintik nemzedékük legnagyobb problémájának.
Habár a fiatalok leginkább a kiszámíthatatlan jövőtől tartanak, mégsem félnek a munkanélküliségtől. Ez a helyzet sokat változott az elmúlt 15 évben, ugyanis 2008-ban még négyből egy fiatal legégetőbb problémája az volt, hogy nem talál munkát. Mára az ifjúság mindössze három százaléka tartja ezt legnagyobb gondjának.
A 15–29 évesek három legfőbb problémája sorrendben a
Az adatok szerint a mai nemzedék 28 százaléka tartja legfőbb problémájának a bizonytalanságot, 25 százaléka pedig az anyagi nehézségeket. A kutatók kiemelik, hogy ezen problémák aránya folyamatosan nőtt az utóbbi három évben, vagyis a fiatalok egyre jobban aggódnak a bizonytalan jövőkép és az anyagi nehézségek miatt. A szociológusok kézzelfogható magyarázatot adnak a jelenség kialakulására. A kutatás rámutat, hogy
az ukrajnai háború okozta feszültség, és az ehhez kapcsolódó gazdasági nehézségek okolhatók a fiatal felnőttek kétségbeejtő jövőképével.
A szociológusok ehhez kötik a fiatalok harmadik legsúlyosabb problémáját, a céltalanságot is, amely a huszonévesek 11 százalékának okozza a legfőbb feszültséget. A céltalanság okozta szorongás a korábbi években is hasonló arányban volt jelen, amiből a kutatók arra is következtetnek, hogy a kapunyitási pánik régóta fennálló gond a fiatalok körében, vagyis a 15–29 évesek nagy számának okoz feszültséget belépni a munkaerőpiacra.
Újabb probléma a baráti társaságok eltűnése, amely a fiatalok negyedik legsúlyosabb nemzedéki problémája, ez kilenc százalékukat frusztrálja leginkább. A helyzetet a koronavírus-járvány idézhette elő, az online oktatás és a távmunka megnövelte a képernyőhöz kötött tevékenységeket, gátolva a személyes találkozók létrejöttét, az újabb barátságok kialakulását. A felmérés szerint habár a pandémia lecsengése óta felértékelődtek a személyes találkozók és a közösségi élmények, azonban a túlzott szeparáció továbbra is nagy gond a fiatalok életében.
A fent említett nehézségeken túl, megjelentek még egyéb szorongást okozó problémák, viszont ezeket a fiatalok már csak kevesebb mint öt százaléka emelte ki. Ilyen például a drog, az alkohol és a bűnözés terjedése.
Összességében a legtöbb fiatal frusztrált, többek között a bizonytalanság, a céltalanság, a szülőktől való függés vagy az iskolai, előmeneteli nehézségek miatt. De számos fiatal szorong a migráció, a bevándorlás és a klímaváltozás miatt is.
A felmérést a Mathias Corvinus (MCC) által működő Ifjúságkutató Intézet készítette, amely ezer 15–29 éveseket kérdezett meg egy reprezentatív kérdőív keretében. A teljes tanulmánykötet itt tekinthető meg.
(Borítókép: Ute Grabowsky / Photothek / Getty Images)