A humanitárius folyosón keresztül Afrikának és a Közel-Keletnek szánt búza jelentős része megreked Európában, a nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona pedig megtörheti a közép-európai agrárszektort is.
A háború kitörése után, valamint annak elhúzódása nyomán az egyik legnagyobb dilemma az volt, hogy hogyan lehet biztosítani a Közel-Kelet és Észak-Afrika élelmiszer-biztonságát. Ennek érdekében egyezett meg egymással – török közvetítéssel – az ukrán és az orosz fél arról, hogy humanitárius folyosót nyitnak a Fekete-tengeren, amelyen keresztül az ukrán gabona el tud jutni a mediterrán térségbe.
Hogy miért ilyen kulcsfontosságú ország Ukrajna? A Föld legjobb minőségű termőföldje a magas humusztartalmú csernozjom, amely a világon nagyrészt a kelet-európai sztyeppén található.
Ukrajna a világ csernozjomterületének körülbelül 25 százalékát birtokolja, és a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre.
A humanitárius folyosó megnyitása ellenére azonban a gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, hanem Európában marad. Az Agrárminisztérium sajtóközleménye szerint Brüsszel továbbra is tétlenül nézi, hogy a szolidaritási folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad komoly piaci zavarokat okozva ezzel.
A minisztérium közleménye szerint folyamatos az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése, eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat. Nagy István agrárminiszter kijelentését ugyanakkor nem támasztotta alá semmivel a közlemény, szerkesztőségi értesüléseink szerint az ezzel kapcsolatos adatok összesítése még meg sem történt.
Az UBM Csoport, Magyarország egyik meghatározó gabonakereskedő cége közölte, a héten bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésektől függetlenül is minden kirakott tételt bevizsgál a londoni székhelyű GAFTA (Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség) által akkreditált, független ellenőrző céggel a takarmánybiztonsági, illetve a GMP-előírások (GMP: Good Manufacturing Practice, azaz a termékbiztonság és az egyenletes termékminőség érdekében alkalmazható módszerek) alapján.
Az ukrán gabonatermelés és a termények eljuttatása az Európai Unióba több szempontból is problémás. Az egyik az, hogy
az alacsony ukrajnai és a magas európai termelési költségek miatt az olcsó ukrán termény agyonnyomhatja a közép-európai, benne a magyar agrárszektort is, másrészt az ukrán földeken a gabonát olyan szerekkel kezelik, amelyek nem felelnek meg az uniós szabványoknak.
Ha ránézünk az alábbi műholdképekre, akkor láthatjuk, hogy az ukrán termőföldek tele vannak szabályos, nemegyszer egy-két kilométer átmérőjű, szabályos körökkel. Ezeknek a nagy része Herszontól északra, Ukrajna déli és középső termőterületein található.
Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az Index megkeresésére elmondta, hogy
ezek amerikai típusú, centrális öntözőrendszerek, amelyeket Európában nemigen használnak.
Ezzel szemben az unióban, ezen belül Magyarországon elsősorban a lineár öntözési forma terjedt el, de itthon is akadnak olyanok, akik az előbbi rendszert használják.
Az ukrán mezőgazdaság a befektetett amerikai tőkének köszönhetően elképesztő technológiai fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben mind a gépesítés, mind az öntözés terén.
Vámosi elmondta azt is, hogy ezeknek az öntözőrendszereknek a lényege az, hogy a kör közepére egy kutat fúrnak, ahova jellemzően mesterséges víztározókból vezetik a vizet, majd onnan a körkörös öntözősávokba, így a sűrűn vetett terménynek szinte nem marad öntözetlen része. Bár ennek köszönhetően a termésátlagok akár másfélszeresek is lehetnek, ugyanakkor ez a módszer a talajvizet jobban lenyomhatja, így a tiszta, vízzáró réteg alatti ivóvizet nehezebb lehet később kinyerni.
A gépesített technológia terén szintén nagy a fejlődés Ukrajnában, azonban iparági szakértők szerint ennek mértéke a magyarországit egyelőre nem haladja meg. Az ukrán mezőgazdasági szektor felépítésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy
a termőföldek mérete miatt a gazdaságok nagyobbak, és akár több ezer hektáron, 20-30 kombájnnal is dolgoznak.
A probléma nem ezzel van, hanem a vegyszerekkel. A Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, a génmódosított (GMO-s) takarmánynövények olyan toxinokat termelnek, amelyek megölik a kártevőket, és ezáltal kevesebb növényvédőt kell használni a termesztés során. Mivel azonban a GMO-s gabona Ukrajnában és az EU-ban is tiltott, ezért maradnak a vegyszerek.
Az Ukrajnában használt vegyszerek jelentős része ugyanakkor uniós tiltólistán van.
Vámosi Gábor hozzátette, öt éve még az unióban is lehetett ezeket használni, a vegyszermaradvány megengedett aránya pedig a jelenleginek a tíz-hússzorosa volt.
Umenhoffer Péter, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnökségi tagja elmondta,
az eltérő termesztéstechnológia miatt fönntartásokkal kell kezelni az ukrán terményfelvásárlást.
A szakértő hozzátette, a hazai szabályozás és minőség nem összehasonlítható az ukrajnaival, sokkal szigorúbb, ami végső soron a fogyasztó előnyére válik.
Nagy István a szerkesztőségünknek eljuttatott sajtóközleményben közölte, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag uniós és hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel. Ezt is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság – erősítette meg az agrárminiszter.
Vámosi Gábor ugyanakkor az Indexnek elmondta, az ukrán gabona importját nem lehet megállítani, hiszen az piaci alapon működik. Az üzletember megjegyezte,
azzal, hogy az Ukrajnából érkező gabonát átvizsgálja a Nébih, nem vagyunk előrébb, hiszen például az ukrán búzából készült liszt, amelynek a vegyszermaradéka nagyobb, sokszor egyenesen a pékségekbe kerül.
Az üzletember hozzátette, sok magyar gazda azért vett ukrán kukoricát, hogy azt összekeverje a magyarral, és a toxinszintet ezzel csökkenteni tudja a határérték alá. Itt konkrétan az aflatoxin nevű, rákkeltő anyagról van szó, amelynek minimális megengedett határértéke van a kukoricában, azonban Magyarországon ezt általában nem sikerül tartani. Az ukrán kukorica viszont olcsóbb és jobb minőségű, amit a termelő könnyebben tud beszerezni, ráadásul az ukránnal összekeverve gyakorlatilag a határérték alá tudja vinni a saját, Magyarországon megtermelt kukoricájának a vegyszermaradék szintjét.
Ezt alátámasztja, hogy az UBM közlése szerint hazai toxinszennyeződés nem tapasztalható az ukrán áruknál.
Az Agrárminisztériummal folytatott egyeztetés során az UBM már jelezte, hogy minden egyes tételt vizsgál az EU által megadott paraméterekre, így többek között a növényvédő szerre, valamint a GMO-ra is.
A miniszter emlékeztetett, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt a bizottság a kialakult helyzet kezelésére. Nagy István szerint Brüsszel nem áll ki a magyar és a közép-európai gazdák mellett.
A közlemény szerint a tárcavezető leszögezte, hazánk, ahogy eddig is, továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a szolidaritási folyosó megfelelően működjön, és eljusson az ukrán gabona a harmadik országokba és a Közel-Keletre, de a magyar gazdák érdekeit meg fogja védeni.
Vámosi Gábor kiemelte, az ukrán termelők költségszerkezete alapvetően más, mint a közép-európaiaké.
A különbség ott van, hogy az uniós szabályozások miatt kevésbé toxikus vegyszereket kell használni, azonban mivel ezek nem annyira hatékonyak, ezért többet kell beszerezni és használni belőlük.
A másik ok az, hogy az energiaköltségek rendkívül megemelkedtek Európában, és ez a mezőgazdaságra is kihat, bár hozzá kell tenni, hogy ezek Ukrajnában mindig is olcsóbbak voltak, ahogyan a munkaerő is. Vámosi elmondta azt is, hogy jelenleg az ukrajnai mezőgazdasági termelés hektáronként 100-150 ezer forinttal olcsóbb, mint Magyarországon.
Arról, hogy mit jelenthet Ukrajna uniós tagjelöltsége, ebben a cikkünkben írtunk az Indexen. Az üzletember azonban hozzátette, ez azzal is jár, hogy a mezőgazdasági terményekre vonatkozó vámok Ukrajna tagjelölti státuszával megszűntek. Ezért van az, hogy az ukrán gabona elárasztja Európát, és a magyar kormányzatnak ennek szabályozásában csak igen korlátozott mozgástere van.
Ez rendkívül negatív hír nemcsak a magyar, hanem a teljes európai mezőgazdaság számára, addig pedig nem is látszik ebből a csapdából kiút, amíg a termelési költségeket az Európai Unió szabályozásai ilyen magasan tartják. Vámosi Gábor elmondta azt is, hogy
Ukrajna uniós tagsága a földalapú támogatások miatt gyakorlatilag a halálos ítéletet jelentené Magyarország és a közép-európai agrárszektor számára.
Kérdéseinket elküldtük Janusz Wojciechowskinak, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosának is, ám egyelőre nem kaptunk választ.
(Borítókép: Búza Ukrajnában 2022. júliusban. Fotó: Ashley Chan / Anadolu Agency / Getty Images)