Ha 2022 volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb – mondta évértékelőjében Orbán Viktor. Elkötelezte magát a NATO-tagság mellett, ugyanakkor az Oroszország elleni szankciók okozta károkat is számszerűsítette. Beszédében a miniszterelnök megerősítette a külpolitika, a munkaalapú gazdaság, a rezsivédelem és a családpolitika fókuszait, egyúttal ismertette az élelmiszeripar feltámasztásával és a keleti országrész lendületbe hozásával kapcsolatos terveket. A kormányfő vármegyei és országos kedvezményes tömegközlekedési bérletet is bejelentett. Összefoglaló.
A háború, a szankciók, az energiaválság és az infláció tematizálta Orbán Viktor mintegy ötvenperces évértékelőjét, amelyet a Várkert Bazárban tartott szombat délután. Érdekesség, hogy előzetesen hat különböző színű nyakkendő volt kikészítve a miniszterelnök asztalára, végül a türkizkékre esett a választása.
A pódiumra lépve a már több mint 44 ezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengés áldozataira emlékezve kezdte beszédét, egyúttal köszönetet mondva annak a 167 magyar hősnek, aki 35 embert mentett ki a romok alól. Köztük többen is jelen voltak az évértékelőn.
Ha 2022 volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb
– állapította meg a kormányfő, aki visszatekintésében kiemelte, hogy lassan három esztendeje folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy-öt is. Mint mondta, bár a Covid fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel, úgy voltunk vele, hogy ha „túljutunk rajta, talpra állunk, ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk”. Ehhez képest tavaly februárban kitört a háború, ami még hosszú ideig eltarthat.
Orbán megerősítette, hogy marad a blokkosodás helyett összekapcsolásra támaszkodó külpolitika, hiszen Magyarország barátokat akar szerezni, nem ellenségeket, de szintén marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és a rezsivédelem. Az egyetemek és a gazdaság egymáshoz közelebb hozását ugyancsak folytatják.
Felsorolta, hogy a bankszektort, az energia- és a médiaipart sikerült magyar kézben tartani, de a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják, és itt nem állnak meg, „már lobog a szélben a szélzsák”.
Egyúttal a kormányfő elkötelezte magát a magyar vidék mellett: előrebocsátotta, hogy annyi pénzt biztosítanak, amennyit még nem láttak az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem.
A termelő mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk. Lesznek itt is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon helytállnak
– jelentette ki Orbán Viktor. Kitért arra, hogy a keleti országrészt is szeretnék felzárkóztatni. Hidakat építenek a Dunán, a paksit mindjárt befejezik, a mohácsit hamarosan megkezdik.
A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé a Debrecen–Miskolc–Nyíregyháza háromszöget is beemelik, ehhez sok energia kell, akkor is erőműveket és vezetékrendszereket építenek, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni.
A miniszterelnök beszédében megígérte: a háború ellenére minden évben lesznek újabb családsegítő döntéseik is.
Az ukrajnai háború kapcsán aláhúzta: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Ezt azzal indokolta, hogy „túlságosan a nyugati világ keleti részén vagyunk”. Ezzel együtt, még ha Európa a háborúba sodródás perceit is éli, fenntartjuk a gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt tanácsolja a nyugati világ többi részének is.
A szankciók visszásságát a kormányfő azzal támasztotta alá, hogy „nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk nekik”, a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt, miközben 4000 milliárd forintot vettek ki a szankciók a magyarok zsebéből. Orbán Viktor szerint ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.
Ahogy az várható volt, szóba került a rezsicsökkentés is. A miniszterelnök elmondta: egy átlagos család ma a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol, ami egész Európában egyedülálló. Továbbá
az élelmiszerárstop addig marad, amíg nem tudják csökkenő pályára állítani az inflációt. Ezzel azt is jelezte, hogy nincs kőbe vésve az intézkedés április 30-i kivezetése.
A kamatstopra térve hangsúlyozta: ez 350 ezer családot véd, amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, ennek is maradnia kell. Ráadásul 200 ezer diákot is védenek az inflációtól a kiterjesztett kamatstoppal.
Némi meglepetésre szakpolitikai bejelentést is tartogatott Orbán: ismertette, hogy bevezetik a kedvezményes vármegyebérletet.
Ez azt jelenti, hogy május 1-től a buszra és vasútra egyaránt érvényes havi vármegyebérlet 9450, az országos pedig 18 900 forintba kerül.
Végezetül a miniszterelnök kitért arra, hogy 2022 olyan év volt, amely akár kettétörhette volna a gazdaság gerincét, s erre a károgók egy része számított is. Ezzel szemben 2023 februárjában arról beszélhetünk, hogy "minden eddiginél nagyobb a foglalkoztatottság, rekordnagyságú a devizatartalék, miközben a forint is megnyugodott". Orbán Viktor szerint lehet építeni arra, hogy 2022-ben három rekord is megdőlt: soha ennyien nem dolgoztak, soha nem volt ekkora az export, és soha ennyi befektetést nem vonzott be a magyar gazdaság.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)