Amióta létezik a munka világa, folyamatosan átalakul. Egyik szakma jött, majd évtizedek vagy évszázadok múlva átalakult vagy megszűnt. A digitális kor újabb kihívások elé állítja a munka világát; az értékesítés területén életre hívta az influenszereket. A reklámok mellett ugyanakkor számos fiatal és nem fiatal számára is elérhetővé vált, hogy például kedvenc hobbijának megosztásából/közvetítéséből teremtse meg a jövedelmét.
Roppant egyszerű a formula. Pár kattintás, egy kis utómunka, némi videóvágás- vagy képszerkesztő-ismeret, és máris elkészült az újabb poszt a közösségi felületre. Minél inkább elnyeri a közönség tetszését, annál több like, hozzászólás vagy megosztás generálódik, ami továbblendítheti a követőbázis méretének növelését.
A fiatalok számára egyértelműen megnyerő, hogy rugalmas munkavégzés keretében, „játszva” megkereshetik a havi jövedelmüket.
A technológiába beleszületve pedig nem okoz számukra nehézséget kiaknázni a különböző felületekben rejlő lehetőségeket. Ráadásul ami régen szinte kizárólag a híres, illetve ismert emberek (például a filmsztárok) kiváltsága volt, azt ma bárki elérheti a digitális eszközöknek köszönhetően. Tömegekhez juthat el a mondandója, akik érdeklődnek az ember tevékenysége vagy akár az élete iránt is.
Miközben világszerte 2012-ben még csak 1,5 milliárd közösségimédia-felhasználó volt, addigra 2022-re ez a szám közel 4,8 milliárdra növekedett, ami a népesség majdnem 60 százaléka. Korosztálytól függetlenül mára általánossá váltak a közösségimédia-felületek, ahol átlagosan napi két és fél órát töltünk, és havi szinten több mint hét különböző felületen vagyunk aktívak. Természetesen minél fiatalabbak vagyunk, annál több időt töltünk a felületeken, a 16 és 24 év közöttieknél majdnem három óra. Ilyen magas fokú aktivitás mellett érthető, hogy az influenszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az életünkben.
A digitális tartalomgyártás szabadsága lehetőséget ad mindenki számára, hogy megvalósíthassa ötleteit és akár ebből finanszírozza életét is. Mára az influenszerek és az általuk készített tartalmak mindennapjaink megszokott részévé váltak.
Világszerte idén várhatóan közel harmadával fog bővülni az influenszerpiac mérete a 2022-es 16,4 milliárd dollárról, elérve a 21 milliárdos értéket, miközben 2016-ban még csak alig 1,6 milliárd dolláros volt. Khaby Lame a pandémia alatti munkanélküliséggel indult el a digitális tartalomgyártás felé. A most alig 22 éves fiatal a TikTok legnépszerűbb felhasználójává vált, alig két év leforgása alatt több mint 150 millió követőre tett szert, ráadásul úgy, hogy vicces videóiban egyetlen szót sem szól. Egyetlen videóval jelenleg akár 750 ezer dollárt is kereshet, 2022-ben tízmillió dollár összebevételre tett szert.
A Forbes például a sikeres, illetve gazdag emberek listázása mellett már a legértékesebb véleményformálókról is készít összeállítást. Az első helyen szerepel a TheVR, amely hárommillió feliratkozó mellett 2021-ben is 108 millió forintos bevételt ért el közel 40 milliós haszonnal.
Ugyanakkor nem kell milliós vagy százezres követőbázissal rendelkeznie valakinek csak azért, hogy megélhetést biztosítson a számára. Az influenszerség lényegében a marketing egyik legújabb szegmense, ezért a különböző méretű cégek egyre inkább keresik az együttműködési lehetőségeket az értékesítés felpörgetése érdekében. Főleg a fiatal generáció eléréséhez és aktivizálásához nyújt remek lehetőséget. Ráadásul nem feltétlenül kell milliós követőbázissal rendelkezni a bevételszerzéshez. Kutatások igazolták, hogy
relatíve kisebb követőszám mellett a véleményformálók nagyobb hatást tudnak kifejteni az emberekre, mivel szorosabb kötelék alakulhat ki.
A nanoinfluenszerek ezer követő mellett ötven- és százezer dollár, a mikroinfluenszerek (10 és 50 ezer követő) 70 és 170 ezer dollár közötti éves bevételt is elérhetnek, a sztárok fizetésében pedig szinte nincsenek határok. A Hopper HQ 2022-es Instagram-összesítése alapján Christiano Ronaldo kereste tavaly a legtöbbet a felületen 442 millió követő mellett, ahol közel 2,4 millió dollár fizetést kapott posztonként. A focista helyezése ellenére a legjobban kereső Instagram-sztárok 67 százaléka nő, és a legjobb 10-ben négy tag is szerepel a Kardashian/Jenner családból.
2019-ben három országban összesen 3000 gyermeket kérdeztek meg 8 és 12 év között, hogy jövőbeli foglalkozásnak öt lehetőség közül melyiket választanák. Az amerikai és angol gyerekeknél háromszor nagyobb valószínűséggel szerepelt a youtuber, mint kínai társaiknál, ahol első helyen az űrhajós állt.
Az Amerikai Egyesült Államokban a fiatal Z generáció tagjainak egynegyede szeretne influenszer lenni, ráadásul 16 százalékuk még fizetne is azért, hogy elérje e vágyát. Ezzel szemben a Forbes megemlíti, hogy
az idősebb amerikaiak többsége nem tekintik valódi munkának a véleményformálást, az 50 év felettiek 42 százaléka szerint inkább normális munkát kellene keresniük a fiataloknak.
Az influenszerség mint egyfajta új életforma megjelenése természetesen szakít a hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkavégzéssel, mivel hatalmas rugalmasságot biztosít a tartalomkészítőknek mind térben, mind időben. Egyszerűen csak más szemüvegen keresztül kell értékelni, akárcsak a munka világának legújabb vívmányait, a hibrid vagy a négynapos munkavégzést.
Könnyen szerezhet ihletet jövőbeli karrierje tervezésekor gyermekünk, ha az online világban folyamatosan azzal találkozik, hogy a korosztályából sorra kerülnek ki a sikeres példák. Ráadásul többmilliós, olykor milliárdos nézettséget tudnak elérni a különböző képekkel vagy videókkal a felületeken. 2021-ben a YouTube legjobban fizetett női vloggere Nastya, egy akkor még csak hétéves kislány 28 millió dollárt keresett. Vajon tekinthető-e ez gyermekmunkának?
Szociális életünkre is jelentős hatást gyakorol a közösségimédia-felületek elterjedése. A számos negatív hatás mellett szerencsére sok olyan példát is találunk, amely emberségességünkről tanúskodik. Az Amerikai Egyesült Államokban például több olyan eset is történt, hogy az internetezők pillanatok alatt több tízezer dollárt gyűjtöttek 80 év felett dolgozó embereknek, hogy nyugdíjba tudjanak vonulni. Az egészhez nem kellett más, csak egy telefon, egy közösségimédia-felület, egy megosztás és sok adakozó ember.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.
(Borítókép: Frazer Harrison / Getty Images)