A tizenöt fős Alkotmánybíróság négy tagjának is lejár szeptember 1-jén a megbízatása. Mivel az új tagokat az elődök mandátumának lejárta előtti kilencven napban választják meg, a parlament várhatóan a június 15-ig tartó tavaszi ülésszaka alatt szavazhat a négy új alkotmánybíróról.
2023. szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak is lejár a tizenkét éves megbízatása. Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát ugyanis 2011. június 29-én választotta meg titkos szavazással a parlament alkotmánybírónak – 2011. szeptember 1-jei hatállyal. A velük együtt megválasztott Balsai István 2020. március 1-jén elhunyt. A hatályos rendelkezések alapján a négy alkotmánybíró már nem választható újra.
A korábbi szabályozás szerint az alkotmánybírákat kilenc évre választották, és egyszer újra lehetett őket választani. Az Alkotmánybíróság több mint három évtizedes történetében ez csak három alkotmánybíróval fordult elő: Bihari Mihállyal, Holló Andrással és Kiss Lászlóval.
Közülük tizennyolc évig egyedül Kiss László viselhette az alkotmánybírói talárt, mivel Bihari és Holló a második ciklusa vége előtt betöltötte a 70. életévét.
2012. január 1-jétől az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapjaiban változtatta meg az alkotmánybírák választási rendjét. A testület létszámának 11-ről 15 főre növelésével az Országgyűlés nem várta meg ezt az időpontot, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozta a változást. Így választhatták meg 2011-ben a grémium öt új tagját.
A jelenlegi szabályozás szerint alkotmánybíróvá megválasztható minden olyan
A korábbi szabályozáshoz képest az alkotmánybírósági tisztség nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével. Ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet. Egyébként ha nem törölték volna el a felső korhatárt, akkor a jelenlegi testületből öten már nem lehetnének tagok: Dienes-Oehm Egon (1945), Juhász Miklós (1952), Pokol Béla (1950), Salamon László (1947) és Szívós Mária (1949).
Önmagában a húszévi jogi gyakorlat sem feltétlenül alkalmas arra, hogy a jelölt valódi tudást szerezzen, hiszen ezt a két évtizedet úgy is el lehet tölteni jogi munkakörben, hogy az illető sem igazi gyakorlatot, sem kiemelkedő tudást nem szerez. Ezenkívül az sincs a törvényben előírva, hogy az egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltnek milyen szakirányú tudományos fokozattal kell rendelkeznie, ahogy a nagydoktori cím sincs a jogtudományhoz kötve. E kritériumok alapján egy jogász diplomával rendelkező kémiaprofesszor vagy egy jogász végzettségű csillagász doktor is a testület tagjává válhat.
Az alkotmánybíró-jelöltségnek vannak további feltételei is. Így nem lehet a testület tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső vezetői tisztséget töltött be.
Kérdés persze, hogy ki mit ért párt vezető tisztségviselője, illetve szakmai felső vezetői tisztség alatt.
A kinevezésnek az is feltétele, hogy a jelölt az Országgyűlés színe előtt esküt tegyen. Megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatainak ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.
A 2019-es törvénymódosítás megszüntette a korábbi eseti bizottságot, és úgy rendelkezett, hogy az alkotmánybírókra a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. Az új szabályozás azt is kimondja, ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az állandó bizottság ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül újabb javaslatot tesz. Továbbá az új bírókat az elődök megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választják meg. Ez a rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a négy új alkotmánybírót a parlament június 15-ig tartó tavaszi ülésszaka alatt megválaszthatják.
Ami a konkrét alkotmánybíró-jelölteket illeti, egyelőre nem hangzott el semmiféle hivatalos vagy félhivatalos bejelentés. A szakmai kritériumoknak elvileg több száz jogász megfelel, azaz rendkívül nagy a merítési lehetőség. Keveseket lepne meg például, ha jelölnék Schiffer Andrást (1971), az LMP korábbi frakcióvezetőjét, aki még 2018-ban kilépett a pártból. Ő 1995-ben szerzett jogi diplomát, 1999-ben saját ügyvédi irodát alapított, és ma is aktívan ügyvédkedik. Befutó lehet Patyi András (1969) jogászprofesszor, kúriai bíró is, aki korábban a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora volt.
(Borítókép: Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Szalay Péter ügyvéd, Pokol Béla egyetemi tanár, Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt igazságügy-miniszter és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász, az öt újonnan megválasztott alkotmánybíró leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Illyés Tibor / MTI)