Több népszavazási kezdeményezés sem ment át a helyi választási bizottságon, ez alapján jelenleg úgy néz ki, hogy nem tartanak referendumot a debreceni akkumulátorgyár-építésről.
„Sajnos nem lepődtünk meg, a helyi választási bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést, és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer” – olvasható a Momentum közleményében.
A Momentum kérdése így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?
A párt szerint a döntés tisztázta a helyzetet: „A kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége.” A Momentum a választási bizottság döntése után bírósághoz fordul.
A párt úgy látja, hogy politikai döntés született, amelyről kifejtették:
A debreceni helyi választási bizottság arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű a feltett kérdés, illetve hogy maga a kérdés alapjogokat sért, elutasította a Mi Hazánk Mozgalom debreceni akkumulátorgyár építésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezését.
A Mi Hazánk hozzátette, ez két dologra világít rá: „Egyrészt egyértelmű, hogy politikai döntés született, másrészt hogy a kormányt nem érdekli az itt élők véleménye, erőből is át akarják nyomni a beruházást. A nemzeti konzultációk kormánya ezúttal nem akar konzultálni.” Benyújtott kérdésük: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi százezer tonna vagy az ivóvízigénye eléri a napi tízezer köbméter értéket?”
A párt felháborítónak tartja „a globalista nagytőke érdekeit, a disznófejű nagyurakat kiszolgáló döntést. A határozat törvénysértő, ezért azt megtámadjuk a törvényszéken, és végső soron az Alkotmánybírósághoz fordulunk.”
Toroczkai Lászlóék azt ígérik, hogy a lehető legrövidebb időn belül újabb népszavazási kezdeményezést nyújtanak be, „ezzel egy időben határozott és kemény lépéseket fogunk tenni a debreceni akkumulátorgyár megépítése ellen. Ennek keretében február 24-én 14 órától tüntetni fogunk Debrecen és Mikepércs határában.”
A dehir.hu azt írja, hogy egy harmadik helyi népszavazási kezdeményezést is visszautasítottak az ügyben. Az LMP országos referendumot tartana az akkumulátorgyárak építéséről, erről még nem született döntés. A zöldpárt korábban helyi népszavazást is kezdeményezett, a kérdés átment a választási bizottságon, de az LMP nem vette át az íveket, inkább az országos referendum mellett döntött, amelynek így szólna a kérdése:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hétfőn közölte, hogy minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adták ki a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár első fázisának építéséhez. Korábbi cikkünkben a kínai CATL vállalat reagált a beruházással kapcsolatban megfogalmazott aggályokra. A debreceni gyárépítési vita helyi politikai erőviszonyokra gyakorolt potenciális hatásáról szóló cikkünket itt találja.
(Borítókép: Jens-Ulrich Koch / picture alliance / Getty Images)