Hamvazószerdával kezdődik a keresztényeknél a húsvétig tartó negyvennapos böjt időszak. A tudatos táplálékmegvonást minden korban alkalmazták, spirituális és egészségügyi okokból egyaránt. Abonyi Orsolya dietetikus az Indexnek beszélt arról, hogy ez milyen előnyökkel jár a szervezetre nézve, és mire érdemes figyelni bizonyos típusú élelmiszerek hosszan tartó mellőzésekor.
Rövidebb táplálékmegvonást a mindennapok során is alkalmazunk, gondoljunk csak az angol breakfast kifejezésre, ami tükörfordításban a böjt megtörése. Az ókori egyiptomiaknál terápiás céllal, az ókori görögöknél a szellemi megtisztulás eszközeként alkalmazták. Püthagorasz például tanait csak 40 napos böjt után osztotta meg híveivel. Ugyanezt a módszert használták Platón, Arisztotelész, Szókratész és tanítványaik a magasabb teljesítmény ösztönzésének elérése érdekében. Keleten is ebből a célból koplaltak, meditációval egybekötve, Uszui Mikao japán szerzetes így fejlesztette ki a reikit, a kínai buddhizmus alapítója, Boddhidharma pedig a saolin kungfut. Minden vallásban van hagyománya, Buddha, Konfuciusz, Maháríva, Mohamed, Zaratustra szintén böjtölt. A keresztények 40 napos böjtje után a második leghosszabb, a 30 napos iszlám ramadan hónap, ami alatt napkeltétől napnyugtáig kell egyebek mellett az evéstől és ivástól tartózkodni. A zsidó vallásban a huszonöt órás jom kippurtkor szintén folyadék- és táplálékmegvonást írnak elő.
Tulajdonképpen hamvazószerda és húsvét között 46 nap telik el, de Magyarországon kicsit megengedőbb a keresztény egyház, ugyanis vasárnap nem kell böjtölniük a híveknek. Az ortodoxoknak szombaton sem kell ezt tartani, azért, hogy meglegyen a 40 napos böjt, náluk 6 nappal korábban veszi kezdetét. A Bibliában a 40 misztikus szám: 40 napig tartott a vízözön, Mózes ennyi ideig böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, a pusztában Jézus is, mielőtt megkezdte a nyilvános tevékenységét, a zsidó nép 40 évig vándorolt. Alexandria püspöke volt az első, aki a keresztények számára húsvétig az addigi egy hét helyett 40 napos böjtöt írt elő, i. sz. 339-ben Rómából üzent erről otthon maradt híveinek, ez tekinthető a hagyomány első írásos emlékének.
Alapvetően a 18–60 év közöttiek számára határozzák meg ebben az időszakban az állati eredetű zsiradékok és a hús elhagyását, amit a 14–18 év közöttieknek csak péntekenként kell betartaniuk, ugyanakkor a halfogyasztás megengedett ezen a napon, és vasárnaponként nem kell böjtöt tartaniuk az egyházi előírásokat követő keresztényeknek. A középkorban tojást, tejtermékeket sem fogyasztottak a böjt során, a 11. században pedig késő délutánig semmit sem ettek, a legszigorúbb formája a negyvenelés volt, mikor naponta csak egyszer étkeztek ebben az időszakban. Ma már jóval megengedőbbek az erre vonatkozó szabályok, naponta háromszor étkezhetnek a 14–60 közötti hívek, de csak egyszer lakhatnak jól.
Abonyi Orsolya dietetikus szerint a böjti hagyomány, a negyvennapos önmegtartóztatás elsősorban lelki felkészülés a keresztények számára a húsvéti ünnepre. „Kedvező élettani hatása ugyanakkor vitathatatlan, régen a téli időszakban sok állati eredetű zsiradékot és fehérjét fogyasztottak az emberek, az első idényzöldségek megjelenésével fokozatosan tértek át a könnyebb étkezésre. „A rost- és vitaminbevitel növelésével az immunrendszerünket is támogatjuk” – ismertette a táplálkozási szakértő, aki szerint vallási meggyőződés nélkül, csupán méregtelenítés céljából nem érdemes ezt a böjtöt tartani.
A jól működő kiválasztó szerveink: a vese, a máj, a tüdő maguktól is elvégzik ezt a feladatot. Aki kiegyensúlyozottan táplálkozik, rendszeresen mozog, nincs olyan betegsége, ami ezt indokolná, annak nincs szüksége arra, hogy bizonyos típusú élelmiszereket megvonjon magától
– hangsúlyozta a szakember, aki azt is kiemelte, hogy a több héten át tartó diéták alkalmazása előtt ajánlott dietetikushoz fordulni, hiszen felléphetnek bizonyos hiányállapotok. A krónikus betegséggel élők, vagy akiknek alacsony a vas- és B12-vitamin-szintjük, azok számára a dietetikus nem ajánlja, hogy böjtbe kezdjenek.
Abonyi Orsolya kiemelte, hogy a böjt az önmegtartóztatásról szól, nem pedig a szervezet sanyargatásáról, a koplalásnak káros következményei lehetnek: rövid távon vércukorszintesést, ájulást okozhat, valamint gyomorsavtúltengést és fejfájást. „A drasztikus diéták pedig lehet, hogy hirtelen gyors fogyáshoz vezetnek, de később a leadott kilóknál is nagyobb lehet a súlygyarapodás”. Ezt azzal magyarázta a szakértő, hogy a test éhezésnek értékeli ezt az időszakot, és később raktározással próbál védekezni ellene.
Aki egészségesebb életmódra szeretne váltani, fokozatosan növelje a növényi tartalmú ételek fogyasztását, aminek az alapanyagcserét meghaladó, megfelelő mennyiségűnek kell lennie, életvitelszerűen csak akkor lehet tartani, ha az étkezés örömforrás
– hangsúlyozta a szakértő.
A divatos diéták sorából az orvosok által sem ajánlott léböjtkúra kifutóban van, most az úgynevezett intermittent fastingot, azaz az időszakos böjtöt próbálják ki egyre többen. „Ez azt jelenti, hogy a 24 órájukat úgy osztják fel, hogy 8 órás időablakban tudják le a teljes napi étkezést”– ismertette Abonyi Orsolya, aki az adott fogyókúra népszerűsége ellenére a változatos étkezést ajánlja mozgással kombinálva.
Az állati eredetű fehérjék pótlásáról gondoskodni kell ebben az időszakban, a péntekenként való halfogyasztással a szív- és érrendszer védő omega-3 bevitelét is növeljük. A tojás is alkalmas a fehérjepótlásra, aki a szigorúbb, vegán típusú böjtöt követi, annak a hüvelyesek: a bab, borsó, lencse is megfelelők erre, a zabpehely- és rizsfogyasztáson, az alternatív gabonaféléken túl. Az újra népszerű hajdina, köles szintén bővelkedik fehérjében. Bár tápanyag-összetételük eltérő, a tejtermékek helyettesítésére már nagy kínálat áll rendelkezésre a boltokban, csak szójából készítenek tej-, sajt-, túrópótlót, azaz tofut. Az állati eredetű zsírokat már lehet olcsóbb növényi olajokkal, margarinnal pótolni. Az olajos magvaknak pedig számos jótékony hatásuk van, bővelkednek jó zsírokban is.
Ha a szülők a vegán étrendet is preferálják, az állati eredetű fehérjék teljes mellőzése a gyerekeknek nem ajánlott, de mindenképpen szakértői javaslat alapján történjen
– hívta fel a figyelmet a dietetikus.
A tél végére, kora tavaszra eső nagyböjti időszak kezdetén még kevés idényzöldséget kapni, a dietetikus szerint kedvezőbb áruk mellett magasabb vitamintartalmuk miatt is érdemesebb ezeket választani. A káposztafélék, a gyökérzöldségek és a gumósok megfelelő növényi tápanyagforrások az első hajtások, a medvehagymák, újhagymák, a spárga és a salátafélék megjelenéséig. Jellemzően a húsvéti időszak a vízválasztó, ekkor több idényzöldség és olcsóbban lesz elérhető a piacokon.
A böjt idén jóval drágább lehet, az élelmiszerek drasztikus áremelkedése miatt, arról nem is beszélve, hogy a burgonyán kívül más zöldség nincs is az árstopos termékek között. A napraforgóolaj mellett a tej, tojás árának befagyasztása a vegánokon kívül jelenthet némi könnyebbséget a böjti étrend kialakításához.
Azok számára, akik olcsóbban szeretnék a húsmentes 40 napot megoldani, elsősorban a hüvelyeseket és a gyökérzöldségeket, valamint a káposztaféléket ajánlja vitamin-, rost- és húspótlásra főzelékként, levesként vagy akár szendvicskrémként, feltétként. „A nyári szezonban vásárolt zöldségek-gyümölcsök befőzésével, fermentálásával, tartósításával pedig sokat spórolhatunk a következő időszakban” – tanácsolta a dietetikus.
(Borítókép: Getty Images)