A kormány 16 ezer darab lélegeztetőgépet szerzett be a koronavírus-járvány berobbanását követően, ám sokak szerint ennek nem volt semmilyen szakmai alapja. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása alapján is fölösleges volt, hiszen nincs elég szakdolgozó a magyar egészségügyben.
Az egészségügyi dolgozók szerint 800 és 1200 fő közé esett azoknak a súlyos betegeknek a száma, akiket egyidejűleg lélegeztetőgépre tudtak kapcsolni és jó minőségben ellátni a meglévő szakemberlétszámmal a koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő korábban azt mondta,
1200 beteg fölött már majdnem mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója.
A nyilatkozatokból jól látszik, hogy nem az eszközök, hanem az emberi erőforrás hiánya szabott határt a kapacitásnak. A Szabad Európa még tavaly arról kérdezte az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ), hogy az általa vezetett nyilvántartás szerint hány intenzíves orvos és ápoló van Magyarországon.
Az OKFŐ a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint köteles kiadni a kért adatokat, így kiderült: 2020-ban 1004 intenzív betegellátó szakápoló, 38 intenzív betegellátó szakasszisztens, 393 intenzív terápiás ápoló, 167 intenzív terápiás szakasszisztens és 1628 aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvos szerepelt a működési nyilvántartásban.
Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a lapnak azt nyilatkozta, „az invazívan lélegeztetett betegek ápolása csak egy része az intenzív ellátásnak, fekszenek még más, olyan kritikus állapotban lévő betegek, akiknek a keringésükkel, a veséjükkel vagy a májukkal van baj, és intenzív terápiára szorulnak”. A Covid esetében az volt a gond, hogy egy időben hirtelen nagyon sok beteg szorult gépi lélegeztetésre – tette hozzá.
Az intenzív ellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát összeadva 1602 fő jön ki, de közülük sokan már nem dolgoznak a hazai egészségügyben, csak a nyilvántartásban még szerepelnek, valamint egy részük a magánellátásban tevékenykedik. Ezt a számot ráadásul meg kell felezni, mert a nővérek 12 órás műszakokban váltják egymást, és emellett van, aki gyesen, szabadságon vagy táppénzen van.
Ennek alapján az derül ki, hogy a Covid alatt a legszűkebb keresztmetszet az intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók létszáma volt.
Lovas András szerint hiába van több mint 1600 aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Magyarországon, nagy részük a műtőben dolgozik altatóorvosként a magánegészségügyben és az állami ellátórendszerben. Úgy véli, orvosként akármennyi feladatot ki tud osztani, lehet egy hajón kapitány, de ha nincs matróza, akkor el sem tud indulni a kikötőből.
Egy névtelenséget kérő egészségügyi szakdolgozó szerint „nem volt semmilyen szakmai alapja a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének”, és a rendelkezésre álló 1500 lélegeztetőgép mellett ennyi lélegeztetett beteg ellátása is megvalósíthatatlan lett volna a szűkös humánerőforrás-kapacitások és a hatalmas beáramló betegszám mellett.
Azért, mert felvett a kórház intenzív osztálya egy beteget, és bent volt, ahol lélegeztetőgép is volt, attól még nem kapott kellő minőségű, a kor követelményeinek megfelelő ellátást
– nyilatkozta egy szakdolgozó a Szabad Európának.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő szerint a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni a humán erőforrás hiánya miatt.
Az Eurostat nyilvántartása szerint Magyarország átlagosan 653 eurót fizetett egy kilogrammnyi lélegeztetőgépért, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa.
(Borítókép: Kovács Anikó / MTI)