Az IDEA Intézet februári kutatása azt mutatja, hogy a kormánypártok előnye továbbra is egyértelmű az ellenzéki pártok előtt. A korábbi hatpárti összefogás több szereplője önállóan nem lenne képes elérni a parlamenti küszöböt.
„Az IDEA Intézet 2023. február elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy két hónapnyi stagnálás után, hibahatáron belül ugyan, de újra csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes, választókorú népesség körében” – olvasható az intézet kutatási összefoglalójában.
A közvélemény-kutatás adatai alapján a domináns pártra 2023. februárban a választókorú népesség 29 százaléka szavazna, ami két százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mért eredményekhez képest. Hozzátették, hogy egy hibahatáron belüli elmozdulásnak ugyan kicsi a jelentősége, ugyanakkor a 29 százalékos támogatottsági szint az IDEA Intézet kutatásainak eredményeiben 2019 januárja óta a legalacsonyabb arány.
Korábban egyetlen alkalommal sem süllyedt a párt választottsága a lélektani határnak számító 30 százalékos szint alá. Az, hogy ez egy tartós tendenciát jelez, vagy egy egyedi esetről van szó, későbbi kutatásokkal érdemes ellenőrizni. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál ugyanis nem történt változás: a Fidesz támogatottsága továbbra is 48 százalék. Azaz a Fidesz domináns pozícióját egyetlen ellenzéki párt sem veszélyezteti.
A Fidesz hibahatáron belüli csökkenésével az ismeretlen preferenciájúak tábora ugyanekkora mértékkel, 2 százalékponttal növekedett. 2023 februárjában a preferenciájukban bizonytalanok, a válaszukat megtagadók és a passzív állampolgárok aránya így 36 százalékon áll, ami szintén az egyik legmagasabb érték 2019 januárja óta.
Az IDEA számai azt mutatják, hogy
az ellenzéki oldalon 2023 januárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező választói mozgások történtek. A legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (12%, –), mögötte a Mi Hazánk áll 7 százalékos támogatottsággal (+1%). Az IDEA Intézet mérése szerint továbbra sincs más ellenzéki párt, amely önállóan indulva elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos választottságot.
A Momentum Mozgalom 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékon áll, míg a többi ellenzéki párt támogatottsága 1–2 százalék körüli szinten stagnál (MSZP 2%, Jobbik 2%, LMP–Párbeszéd 1-1%).
A biztos szavazó pártot választók körében is 1–1 százalékpontos elmozdulásokat regisztráltak. A DK támogatottsága továbbra is 20 százalék, amelyet a Mi Hazánk követ 9 százalékkal. Ebben a szűk választói rétegben a Momentum (6%) és az MKKP (5%) is a parlamenti bejutási küszöb határán áll. Az IDEA Intézet mérése szerint a Jobbik helyzete ugyanakkor kritikus, mert 2022. február folyamán ebben az aktív választói közegben is mindössze két százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Minden olyan szavazó, aki a 2022-es választási kampányban a kormányzati intézkedések vagy az orosz agresszió nyomán kitört háború miatt a kormánypárt mögé állt, 2022 végére eltűnt a párt mögül. Az IDEA Intézet mérése szerint 2022 február folyamán támogatottsága kissé tovább csökkent, és most először süllyedt a 30 százalékos lélektani határ alá. Ez a hibahatáron belüli támogatottságvesztés erős figyelmeztető jel a kormány számára, azonban politikailag mégsem katasztrofális, mert az ellenzéki oldal nem tud profitálni a Fidesz 2022 ősz óta tartó vesszőfutásából. Nem az ellenzéki pártok támogatottsága nő ugyanis, hanem a pártot nem választók tábora lesz egyre nagyobb arányú
– összegezte a számokat az intézet.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. január 30. – 2023. február 15. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével, a minta 1800 fős. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)