Óriási médiaérdeklődés mellett folytatódott a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára sem ismerte el bűnösségét. Az ülés szünetében incidens történt: Jakab Péter ellenzéki képviselő a folyosón egy bilincset tett Völner Pál nyakába. A tanácsvezető bíró szerint egy országgyűlési képviselő nem élhet vissza a képviselőségével, hiszen tilalmazott eszközt hozott be. Hozzátette: „Legközelebb fegyvert fog behozni?”
Csütörtök reggel 9 óra előtt a Fővárosi Törvényszék bejárata előtt a Jogállamért Egyesület és az Adóskamara aktivistái fogadták a Schadl–Völner-per előkészítő tárgyalásának harmadik napjára érkezőket. A bejáratot rendőrök biztosították. A két civil szervezet képviselői az Index tudósítójának elmondták, hogy az ülés alatt demonstrációt tartanak. Megjelent a helyszínen Jakab Péter is, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy Völner Pálra kíváncsi. Az ellenzéki politikus azt szeretette volna megtudni, ki intézte el neki, hogy szabadlábon védekezhet.
Kilenc óra után néhány perccel megkezdődött az előkészítő ülés dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró előtt. A bírónő újra nyilatkoztatta a vádlottakat, hogy készülhet-e róluk fotó a tárgyalóteremben. Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. Róbert ismét hozzájárult a felvételek készítéséhez. Schadl György ugyanezt most sem engedélyezte. Ezt követően kivezették a vádlottakat a teremből, hogy egyenként szólítsák be őket.
A bírónő először az ötödrendű vádlottat, A. Tamást kérdezte, hogy lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát? A válasz: nem. Ugyancsak nemmel felelt a kérdésre a harmadrendű vádlott, R. Róbert is, aki szerint a vádirat nem tartalmazza a valóságot. Mint mondta, a teljes hanganyagot vizsgálják, és ne csak kiragadott részleteket.
A vádlottak láthatóan nem voltak annyira feszültek, mint az első napon. Behívták a másodrendű vádlottat, Völner Pált is. Az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára nem fogadta el az ügyészség javaslatát, és egyúttal közölte, hogy nyilatkozatot akar tenni.
Elmondása szerint nem követett el bűncselekményt, a vádak manipuláltak és alaptalanok.
Nem fogadott el pénzt Schadl Györgytől, és nem élt vissza hivatalával, hogy bírósági végrehajtókat nevezzenek ki. Vagyonának zár alá vételét is törvénytelennek tartotta.
Papp Gábor, a másodrendű vádlott védője az ügyészségnek címezve megkérdezte, miért nem tesznek lépéseket, hogy kit terhel felelősség. Azt sem értette, hogyan kerülhettek ki az iratok a nyilvánosság elé. Az ügyvéd szerint az ügyészség túl gyorsan zárta le az ügyet, miközben kisebb ügyekben is két és fél évig tart a nyomozás. Azt is megkérdezte, ha 2022 szeptemberében lezárták a nyomozást, akkor miért nem kapták meg az iratokat. A védő törvénytelennek nevezte Völner Pál megfigyelését is, ezért kérte a bizonyítékok közüli kizárását. Papp Gábor azt is kérte a bíróságtól, hogy az ügyben idézzék be tanúnak Varga Judit igazságügyi minisztert, Trócsányi László korábbi tárcavezetőt és Vízkelety Mariann volt igazságügyi államtitkárt. A védő idézett egy sms-t Varga Judittól, aki 2019 júniusában ezt írta: „Szia Pali, XY beszélt veled VH-ügyben?”
Az ülés szünetében egy incidens is történt.
Jakab Péter a folyosón inzultálta szóban és fizikailag is Völner Pált, akinek a nyakába egy bilincset tett.
Jakab nem szerepelt a hallgatóság listáján. Szünet után a bírónő intézkedett, jegyzőkönyvezték az esetet. Ezt követően hívták be az elsőrendű vádlottat.
Schadl Györgynek is feltették a kérdést, lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Az elsőrendű vádlott erre azt felelte, hogy „értem, de meg nem érthetem”. Arra a kérdésre viszont, hogy tudomásul vette-e, nemmel válaszolt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke közölte, nem követett el bűncselekményt, és nem talált olyan részt a vádiratban, amelyet el tud fogadni. Tagadta, hogy pénzt adott volna Völner Pálnak. Majd értetlenkedésének adott hangot: hogy van az, hogy sokáig figyelték operatív eszközökkel, de egyszer sem volt tettenérés?
Az elsőrendű vádlott ezt követően másfél órán át pontról pontra igyekezett cáfolni a vádiratot. Vagyis Schadl messzemenően élt azzal a törvényes lehetőségével, hogy az előkészítő ülésen részletesen kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját.
Schadl védőjének felszólalása előtt a bíróság újabb szünetet rendelt el. A szünet elején egy érdekes közjáték is történt: az egyik ügyvéd kérte, hogy egy másik teremben folytassák az ülést, mert rendkívül kényelmetlenek a székek. A szokatlan kérés hátterében az állt, hogy miközben az ügyvédeknek, a vádlottaknak és a hallgatóságnak faszékeken kell végigülniük a tárgyalást, a bíróság tagjai és az ügyészek párnázott ülőhelyeken követhetik a fejleményeket. A legelőrelátóbbnak Völner Pál bizonyult, aki reggel egy kispárnát is hozott magával a tárgyalásra.
A folytatásban a bírónő ismét szóba hozta az előző szünetben történt incidenst. Mint mondta, egy országgyűlési képviselőt be kell engedni az épületbe, és nem ellenőrizhetik a kapunál.
De nem élhet vissza a képviselőségével, hiszen tilalmazott eszközt hozott be.
„Legközelebb fegyvert fog behozni?” – dohogott a tanácsvezető bíró.
Az ülésnap végén Schadl György védője felszólalásában hivatkozott Péterfalvi Attila lapunknak adott nyilatkozatára, amelyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályosnak nevezte, hogy a Schadl–Völner-ügyben bizonyos médiumok a nyomozó hatóság által készített iratokat, telefonlehallgatásokat hoznak nyilvánosságra.
Február 17-én előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per. Két bírósági végrehajtó már a nyomozati szakaszban, a gyanúsítotti kihallgatása során beismerte bűnösségét.
Az előkészítő ülés első napján Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult, hogy fotók készüljenek róluk a teremben, Schadl György viszont ugyanezt megtiltotta. Az elsőrendű vádlott vezető védője, Morvai Attila az ülés elhalasztását kérte, mivel nem kaptak meg minden iratot. A Völnert védő Papp Gábor viszont az ülés megtartása mellett volt.
Az előkészítő ülés első két napján több végrehajtó is beismerte a bűnösségét.
Mindannyian lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, elfogadva ezzel az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésüket, továbbá azt, hogy öt évre eltiltják őket a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól.
De bevallotta a bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője, P. Béla István is, így neki várhatóan pénzbüntetés és foglalkozástól való eltiltás lesz a büntetése.
A hatodrendű vádlott, Cs. É. végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogról, ám három pénzátadást elismert. Szintén nem ismerte el bűnösségét a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Az iskolát fenntartó alapítvány vezetőjének, S. Etelkának az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert azt állította, hogy pénzért segít elintézni a működési engedélyt. A vád szerint a házaspár összesen 1,3 millió forintot vett át. Nem ismerte el a bűnösségét S. Etelka sem, aki elmondása szerint 25 éve dolgozik vállalkozóként, és soha senkinek nem fizetett kenőpénzt, egy „pénzéhes csaló” áldozata. Szintén nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket Schadl és a végrehajtók közt.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Boros Gábor, a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyésze a február 17-i előkészítő ülésen a vádat ismertetve elmondta, hogy Schadl György rendszeresen, „fizetésként” adott pénzt Völner Pálnak azért, hogy az akkori államtitkár folyamatosan rendelkezésére álljon. Völner a vád szerint alkalmanként kettő–öt millió forintot vett át, és a pénzért „cserébe” közreműködött egyebek mellett abban, hogy Schadl javaslatának megfelelő embereket nevezzenek ki végrehajtónak, illetve vállalta például azt is, hogy állami pályázati támogatást szerez Schadl egyik cége számára. Az ügyész szerint Schadl maga is pénzt kapott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre,
továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Az ügyészség indítványozta, hogy beismerés esetén négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy személy pedig pénzbüntetést kapjon.
A vádirat szerint egyébként vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl egyik bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
(Borítókép: Völner Pál a Fővárosi Törvényszéken 2023. február 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)