A Főmterv Szent Gellért tértől a Dombóvári útig kiépülő új villamosvonal-projektje már a tervezési szakasz végéhez közeledik. Mint kiderült, a beruházással a városrész is megújulhat. A tervezésnél prioritásként kezelték a favédelmet.
2020-ban aláírták a megállapodást a budai fonódó villamoshálózat II. üteméről, azaz a Műegyetem rakparti villamos megépítésére szóló projekt átvételéről. Ez a projekt biztosítja Dél-Buda bekötését a fonódó hálózatba. A beruházás miatt a Főmterv vállalkozói projektvezetője, Csákvári Olga megszólalt a Magyar Építőknek.
A mérnök elmondta, „a tervezett vonalhosszabbítás a Szent Gellért tértől indulva a Műegyetem rakpart és a Pázmány Péter sétány mentén tárja fel az egyetemi negyedet és az Infoparkot, majd a Dombóvári útra befordulva belvárosi kapcsolatot nyújt a Kopaszi-gáti közpark és a mellette épülő új lakó- és irodanegyed számára is.”
Az új villamosvonallal a Dombóvári útig megnyúló fonódó villamos átszállási lehetőséget jelent a későbbiekben az 1-es villamosra.
Természetesen az új vonalszakasz a Szent Gellért téren keresztül kapcsolatot biztosít északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalak felé, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalak felé is
– árulta el a projektvezető. Hozzátette, a térség így közvetlen közösségi közlekedési kapcsolatot kaphat mind a négy metróvonalhoz.
Mint kiderült, a Budafoki út–Dombóvári út csomópont és a Szent Gellért tér közötti útvonalon mintegy 3 kilométer hosszban és átlagosan 30 méteres szélességben terveztek.
A villamos tervezése mellett kiemelt feladatunk volt a vonal menti teljes várostervezés is, prioritásként kezelve a favédelmet, a minél nagyobb zöldfelületek, füves vágányzónák kialakítását. Szintén prioritás volt a Műegyetem központi épülete előtt egy reprezentatív közösségi terület létrehozása, valamint a gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-fejlesztések
– fogalmazott Csákvári Olga.
Teljesen új megoldásokra is törekednek a tervezésnél, hogy környezetbarát, fenntartható legyen a városi miliő.
Ezek mellett szintén lehetőségünk volt egy igazi, fenntartható, környezetbarát városi miliő kialakítására is, melyben újszerű és itthon még kevésbé elterjedt megoldásokat terveztünk
– jegyezte meg a projektvezető.
Példaként erre felhozta a fatelepítést, a favédelmet és a „kerékpárút érdekében alkalmazott egyedi és speciális közműtervezési és műtárgytervezési megoldásokat. Ugyanakkor ide tartozik a fák jobb életkörülményeinek biztosítására kitalált Stockholm-módszer is” – árulta el a mérnök.