Február 11-én szélsőjobboldali szervezetek az 1945-ös budapesti kitörési kísérletről emlékeztek meg, és ugyan a rendőrség több rendezvényt is betiltott, voltak akik kirándulásnak álcázták a neonáci és újnyilas „becsület napját”. Az ügyben nyomozás indult.
Amint arról az Index is beszámolt, magyarországi és külföldi szélsőjobboldali szervezetek február 11-én emlékeznek meg az 1945-ös budapesti kitörési kísérletről, amikor a II. világháborúban a budapesti német védőrség egy utolsó kétségbeesett akcióval próbált meg kibújni a szovjet gyűrűből. A neonáci, újnyilas és hasonló szervezetek számára ez a „becsület napja”.
A gyanú szerint a neonácik megpróbálták megtéveszteni a hatóságot, amely három rendezvényt betiltott, hármat engedélyezett. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a budai Várhoz, hogy megakadályozza a kitörés napjára érkezők és a hírek szerint németországi résztvevőkkel is felvonuló antifasiszták találkozását. Korábban Újbudán, a Normafánál és a Széll Kálmán téren is voltak összetűzések a két tábor között.
A rendőri tiltás ellenére a szélsőjobboldali megemlékezést mégis megtartották nem messze a Normafától, egy erdei katonasírnál, ám a helyszínt nem sokkal a rendezvény kezdete előtt hozták nyilvánosságra. Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja a Népszava kérdésre elmondta, hogy
mivel az erdő nem közterület, az eseményt nem kellett bejelenteniük a rendőrségen, csupán a Pilisi Parkerdő Zrt-től kellett engedélyt kérniük, amit meg is kaptak.
Az ügy miatt Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke Nagy István agrárminiszterhez fordult, ugyanis a Pilisi Parkerdő Zrt. a magyar állam tulajdonában van, és az az alapítói jogköröket az agrárminiszter gyakorolja. Azt kérte tőle, hogy indítson vizsgálatot a felelősek felkutatása érdekében.
Az Agrárminisztérium úgy reagált, hogy a „becsület napja” alkalmából rendezett, neonáci szervezeteket is felvonultató eseményt kirándulásként jelentették be. Azzal érveltek, hogy e célból bárki az erdőben tartózkodhat saját felelősségre. Az erdőtörvény pontosan meghatározza azon esetek körét, amelyekben az erdőgazdálkodó megtagadhatja a hozzájárulást erdei sportrendezvény megtartásához – tették hozzá.
Mivel akkor „erdőgazdálkodási tevékenységet akadályozó tényező nem merült fel, a Pilisi Parkerdő Zrt. a kezelői hozzájárulás esetében az erdőtörvény rendelkezéseit betartva járt el” – írták.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza korábban azt mondta a lapnak, hogy az erdő magánterület ugyan, de álláspontja szerint a gyülekezési jog szempontjából közterületnek minősül, ezért a rendezvényt be kellett volna jelenteni a rendőrségen.
A BRFK közben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt eljárást indított ismeretlen elkövető ellen.
(Borítókép: Szélsőjobboldali szervezetek a Városmajorban 2020. február 8-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)