A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetősége sajtótájékoztatóján vitatta azokat a Kormányinfón elhangzott, illetve a médiában is megjelent kijelentéseket, miszerint azért indítottak etikai eljárást az egyik területi háziorvos kollegiális vezető ellen, mert alá akarta írni az új ügyeleti rendszert. 

A teljes tényállás szerint valóban egy esetben tettünk etikai bejelentést helyi szervezethez, de nem olyan kolléga ellen, aki szeretné az ügyeleti rendszert aláírni. A hivatali helyzetével élt vissza, megfélemlítette a kollégákat, és nyomást gyakorolt rájuk

– emelte ki Kincses Gyula, a MOK elnöke.

Svéd Tamás, a MOK titkára ehhez hozzáfűzte: a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt, és egyetlen háziorvos ellen sem indítanak etikai eljárást csupán azért, mert aláírják az új ügyeleti szerződést. „Egy koncepciós eljárás zajlik, a Gulyás Gergely által elhangzott egy vád, ez továbbgyűrűzött a teljes médián, majd a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslattal reagált erre a kormány” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Kincses Gyula úgy fogalmazott: az egész orvostársadalmat érte támadás, kiváltképp a kamarát tüntették fel rossz színben ezzel. „Hitelrontás miatt pert fogunk kezdeményezni a Belügyminisztérium ellen, valamint számba fogjuk venni egyéb törvényes lehetőségeinket” – jelentette ki.

„Amikor az orvostársadalom a nyomásgyakorlás mellett döntött, először azt indítványoztuk, hogy a szakdolgozók fizetésemelését szorgalmazzuk, valamint kiállunk a szakma függetlensége mellett. Azt, hogy erre a kötelező kamarai tagság megszüntetésével reflektált a kormány, a kommunizmusban tapasztalt eljárásnak tekintjük” – mondta Álmos Péter, a MOK alelnöke. Hozzátette: nyomásgyakorlásuk a működőképes alapellátás megvalósulására irányult, törekvéseiket a szakdolgozók 90 százaléka támogatja. A kamara arra biztatja kollégáit, jelezzék feléjük, ha tagok kívánnak maradni. Úgy vélik, ha kevesen is maradnak, a szakma függetlenségét hathatósan képviselő csoportjuk lesz.

Megemlítették, hogy a felmondások letétbe helyezésére szóló felhívásuk a Belügyminisztériummal kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozott. Svéd Tamás szerint már egyértelműen látszik, hogy erre nincs esély, ugyanakkor még mindig nyitottak a megegyezésre. Ha az ügyeleti rendszerben nem tudnak részt venni, a túlmunkával nem értenek egyet, akkor megértik, ha a felmondásuk véglegessé válik.

Álmos Péter szerint a törvénymódosító javaslattal ítélet született.

Ki kell mondani: nincs idő hátrálni, az orvostársadalomnak cselekednie kell. Egyértelművé vált, hogy a betegágy mellett gyógyítóknak nincs ráhatásuk arra, mi történik az egészségügyben

– jelentette ki a MOK alelnöke.

Az Index azon kérdésére, nem gondolják-e, hogy a Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara közötti vita hátrányosan hat a betegellátásra, azt a választ kaptuk: a korábbi ügyeleti rendszerben is biztosítva volt a betegellátás, ők csak annyit kértek, hogy amíg nem történik szakmai konszenzus az ügyben, addig maradjon a régi rendszer. Ugyanakkor a MOK vezetősége hangsúlyozta: ők is azon a véleményen voltak, hogy módosításokra szorul a munkaidőn túli alapellátás megszervezése, de képtelenség idős korú kollégáiktól elvárni az éjszakai túlmunkát.

Érdeklődésünkre, hogy ha kihátrálnak ebből a háziorvosok, szerintük ki fogja vinni az ügyeletet, azt felelték: attól tartani, az egyébként is túlterhelt OMSZ-alkalmazottak vagy a kórházakból átvezényelt rezidensek fogják elvégezni ezt a munkát. Kincses Gyula kiemelte: az utóbbi azért is aggályos, mivel ők magasabb szakmai felügyelet nélkül nem végezhetnének önálló betegellátói feladatot. 

Mint korábban megírtuk, a Belügyminisztérium a kormány nevében törvényjavaslatot nyújtott be, mivel úgy vélték, a MOK viselkedésével sérül a biztonságos betegellátáshoz való alkotmányos alapjog. A törvényjavaslat „a hatalommal való visszaélés lehetőségének és az orvosi kamarai tagság kötelezettségének megszüntetését”, valamint a folyamatban lévő etikai eljárások Egészségügyi Tudományos Tanácshoz történő áthelyezését célozza. 

Amint arról beszámoltunk, megváltozik az ügyeleti rendszer. A MOK küldöttközgyűlése február elején egyhangúlag megszavazta, hogy a hosszú távú célok elérése érdekében a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződést, helyezzék letétbe feladatellátási szerződésük felmondását, a kórházi orvosok pedig önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. Döntésüket azzal indokolták, hogy a magyar egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. 

(Borítókép: Kincses Gyula. Fotó: Lakatos Péter / MTI)