Napirendre került Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikációja az Országgyűlésben. Orbán Viktor korábban arra buzdította a kormánypárti frakciókat, hogy támogassák a ratifikációt, de vita alakult ki a kérdésben.
A magyar Országgyűlés még mindig nem ratifikálta Svédország és Finnországot NATO-tagságát, a kormánypárti érvek szerint ősszel azért nem került napirendre a kérdés, mert a parlament az Európai Bizottság irányába tett vállalásokkal összefüggő törvényhozással volt elfoglalva. A NATO-csatlakozások ratifikációja a tavaszi ülésszakon rögtön napirendre került, de szerdán csak a vita zajlott, a döntéshozatalra várni kell.
Kocsis Máté a kormánypártok balatonfüredi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón elárulta: Orbán Viktor arra kérte a két frakciót, hogy támogassák a ratifikációt, a javaslatnak viszont vannak ellenzői, mert ezeknek az országoknak a politikusai korábban sértegették Magyarországot.
A helyzet rendezésének érdekében felkérték Kövér László házelnököt, hogy küldjön a két országba egy parlamenti delegációt. Kocsis Máté egyébként kicsi esélyét látja annak, hogy végül ne támogatnák a két ország csatlakozását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésére a delegáció összetételére is kitért: Hende Csaba fogja vezetni azt, és Németh Zsolt is tagja lesz.
Az MTI szerint Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára arról adott tájékoztatást a parlamentben, hogy tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette.
A magyar kormány úgy látja, a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé, olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO-tagállamok demokratikus értékeit. Arról, hogy katonai téren mit hozhatnak a svédek és a finnek a NATO-ba, itt írtunk részletesen.
Az államtitkár hozzátette: Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt,
NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja.
Sztáray Péter azonban jelezte azt is:
a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban. Az euroatlanti térség és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben.
Az államtitkár azt kérte, hogy a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.
Nacsa Lőrinc kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak, és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki a magyar haderőfejlesztésre is kitért.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.
Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget.
Vannak viták és ellenérzések, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását.
Megjegyezte azt is, olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.
Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el. A katonai együttműködésben nincs helye „olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk”.
Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka emlékeztetett: Magyarország 1999 óta elkötelezett tagja a NATO-nak. A tagságról tartott népszavazáson 85 százalék mellette szavazott, és Magyarország évek óta sikeresen vesz részt missziókban, valamint Magyarország nemcsak az Európai Unió, de a NATO esetében is mindig a bővítéspárti tagországok közé tartozott.
A politikus támogatásáról biztosította a javaslatot, de frakciótársához hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is „megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket”.
A Fidesz-frakció lapunknak közleményben is nyomatékosította: a kormánypártok elkötelezettek a NATO fenntartásában, kibővítésében, megerősítésében. Ugyanakkor hangsúlyozták, most azok az országok kérnek tőlünk segítséget a csatlakozáshoz, amelyek az elmúlt években számtalan alkalommal sértegették és igaztalanul vádolták a hazánkat.
Magyarország több tiszteletet érdemel! A finn és svéd NATO-csatlakozáshoz meg fogjuk adni a támogatásunkat, de ezt meg kell előznie a vitarendezésnek, éppen ennek érdekében látogat parlamenti delegáció jövő héten a két országba.
– fogalmaztak a közleményben.
Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket, Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek.
Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát, és növeli Magyarország biztonságát. Kritikaként jegyezte meg, hogy a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami „kifogás vagy időhúzó taktika”. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.
Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók és a kormányfő között, azt mondta:
Ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele.
Vadai Ágnes rámutatott: Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok.
A politikus kifejtette azt is, hogy Magyarország biztonságának garanciája három elemből áll: a honvédségből, a patrióta elkötelezettségből és a NATO-tagságból. Ha bármelyik hiányzik, megbillen az egyensúly. Hozzátette: aki a NATO-tagságot támadja, hazánk biztonságát támadja. Úgy látja, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagsággal kapcsolatban is pávatáncba kezdtek.
Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, úgy vélekedett, ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. A DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli, hogy a magyar Országgyűlés is megszavazza azt.
Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört, a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése. Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire, a „birodalmi elv” ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is. Hangsúlyozta: ebben az időszakban nagyon látványosan nyilvánul meg, nemcsak itt Közép-Európában, hanem az egész világon az Ukrajna iránti szolidaritás.
A kormánypárti politikus megkérdőjelezhetetlennek nevezte az önvédelem jogát, miközben Magyarország folyamatosan keresi a támogatás leghatékonyabb formáit, amivel segíthet. Új jelenségként szólt a béketervek nyilvánosságra hozataláról, kitérve Kína 12 pontos béketervére és a Vatikán saját békeelképzeléseire. Ezt önmagában is jó hírnek tartja, Magyarország üdvözli ezek megszületését. Németh Zsolt felettébb időszerűnek nevezte, hogy a helyzet rendezése a diplomáciai stádiumba kerüljön.
Azt is látják ugyanakkor, hogy a fronton a háború nem enyhül, sőt a további eszkaláció irányába halad. Az orosz–ukrán háború hatása katasztrofális, kiújulóban van a közel-keleti és az azeri–örmény konfliktus is. Magyarország válasza kettős: nagyon komoly haderőfejlesztés zajlik, összhangban az európai szövetségesekkel, illetve egyértelmű békepárti diplomácia indult, ami nem jelenti Vlagyimir Putyin támogatását.
Németh Zsolt világossá tette:
A háború kiváltó okai között bátran számon tartható Oroszország biztonsági igényeinek negligálása, és ezek figyelembevétele elengedhetetlen lesz a tartós rendezéshez. Ugyanakkor ez nem jelenti Ukrajna cserben hagyását, a legfontosabb követelést, Ukrajna területi épségének biztosítását az első pillanattól támogatja Magyarország. Egy demokratikus, szuverén, a területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna elemi magyar érdek.
A fideszes politikus a NATO-t egyedülálló sikertörténetként értékelte, az új biztonsági helyzet kezelésének is a NATO a kulcsa, amely egyúttal a béke megteremtésének legfontosabb tényezője.
Németh Zsolt kulcsfontosságúnak tartotta a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel, „két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba”, ami szembeszegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Vlagyimir Putyin törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést.
A képviselő leszögezte: Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal, „a két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség”, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel, és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében. „A javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla.” Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de
a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésre kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről kínos és buta magyarázkodás zajlott az ügyben
– fogalmazott a szocialista képviselő.
Ezt a magatartást békeidőben is szégyenteljesnek gondolná, de jelenleg Oroszország „véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt” követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok, és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak – sorolta a politikus.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal. Harangozó Tamás úgy látja, a finn nép az életét félti, a magyar kormány „szórakozik velük”. Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt.
Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös, és Magyarországnak is érdeke, ezért azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette:
Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat, ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
A politikus úgy vélekedett, Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését, 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy „mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el”.
Brenner Koloman hangsúlyozta: ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett, az a külpolitika pedig, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét. „Nemzeti szégyen”, ami miatt „innen is megkövetem a svédeket és finneket”, az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – értékelt az ellenzéki képviselő.
Novák Előd úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon,
a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, provokációként tekintenek rá.
Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de úgy gondolják, Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem vagy csak alig határos egymással. A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, „idegen haderőknek nincs helyük az országban”. Novák Előd közölte azt is, itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen.
Szabó Tímea abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy, hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy miért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.
Harminc NATO-tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van szégyenpadon, amely megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, amely megint szórakozik, amely megint zsarol, amely megint hazudozik
– fogalmazott a Párbeszéd frakcióvezetője, hozzátéve: szégyennek tartja Törökországgal „egy padon ülni” ebben a kérdésben.
Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést. A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is.
(Borítókép: Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka felszólal a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 1-jén. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)