Gyurcsány Ferencnek ugyanannyi hatalma van a Demokratikus Koalícióban, mint a többi elnökségi tagnak. Csak egy az egy ellen lehet legyőzni az Orbán-kormányt, a DK nem akarja, hogy minden kékbe boruljon, de az árnyékkormánnyal létrehoznák a politikai közepet, egy erős, kormányzóképes alternatívát. Dobrev Klára interjút adott a Partizánnak, és azt is elárulta: a DK-ban komoly vita volt arról, lehet-e Európai Egyesült Államokról beszélni.
A DK árnyék-miniszterelnöke szerint Orbán Viktornak fogalma sincs arról, hogy hova vezeti Magyarországot, „rákeveredett egy kényszerpályára”, és erről nem tud letérni, az Európai Unióból kifelé „rángatja magával” az egész országot. Dobrev Klára ezért ijesztőnek tartja a miniszterelnök évértékelőjét.
A Partizánnak azt is kijelentette: nem az európai infláció árát fizetjük meg a boltokban, hanem az Orbán-kormány árát, „és az Orbán-kormány egyre többe fog nekünk kerülni”. Úgy fogalmazott:
ha nincs kiszámíthatóság, ha nincs bizalom, akkor annak inflációval fizetjük meg az árát.
Dobrev Klára szerint az árnyékkormánya meg tudná oldani az infláció ügyét, az Európai Unióval pedig három hónap alatt meg lehetne állapodni, a DK-ban ugyanis „pontosan tudják”, hogy milyen lépéseket kell tenni és milyen javaslatokat kell benyújtani, ezt meg is tették.
Csütörtökön a DK egy hétpontos határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a hét legfontosabb teendővel, hogy Magyarország „kiutat találjon az Orbán-rendszer okozta megélhetési válságból, és végre elérhető közelségbe kerüljön az európai jólét”.
A párt szerint
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az elnökség által hozott döntéseket képviseli, vagy neki is van hatalma a párt döntéshozatalára, Dobrev Klára elmondta: a DK úgy működik, mint egy párt a klasszikus parlamentáris rendszerekben, demokráciában. A pártoknak vannak testületei: a kongresszus és az elnökség. A főbb politikai irányokat a kongresszus, illetve két kongresszus között az elnökség határozza meg, továbbá nagyon sok egyeztető testület van még, amelyek az elnökség munkáját segítik. Azt is kijelentette, hogy a párt elnökének, vagyis Gyurcsány Ferencnek ugyanannyi hatalma van, mint a többi elnökségi tagnak.
A DK frakciójának a képviselői (a parlamentiek és az európai parlamentiek is) az elnökség által meghatározott irányvonalat képviselik. Dobrev Klára kiemelte: európai parlamenti képviselőként ő is a párt irányvonalát képviseli, továbbá arra hatalmazta fel a közösség, hogy az árnyékkormányt és a kormányzásra való felkészülést irányítsa. Minden alkalommal ott van az elnökségi üléseken, rendszeresen, általában évente kétszer elmondja a párt elnökségének, hogy mit tettek, mit csinálnak, milyen tervek vannak, majd a döntéseket közösen hozzák meg.
Az árnyék-miniszterelnök nagyon világos felhatalmazással teszi a dolgát, ebből eddig semmilyen konfliktus nem volt
– jegyezte meg Dobrev Klára.
Ugyanakkor azt elárulta: komoly vita volt arról, hogy az orbáni nacionalista világban lehet-e Európai Egyesült Államokról beszélni.
Ez egy hosszú hetekig tartó vita volt. Voltak, akik nem mentek volna ennyire bátran előre.
Azért nem tagja a párt elnökségének, mert nagyon sok feladatot vállalt. Erős munkamegosztás van, nemcsak a pártelnökkel, hanem az elnökséggel és az árnyékkormány tagjaival is. Azt mondta: energiái jelentős részét azt köti le, hogy abból az ellenzéki sokaságból – amely nemcsak a Demokratikus Koalícióból és a többi pártból áll, hanem szakértőkből, civil szervezetekből és az Orbán-kormány politikájával szemben állókból is – megpróbáljon egyfajta működőképes politikai erőt kovácsolni.
Nemrégiben arról írtunk, hogy a Demokratikus Koalíció vezetésében egyfajta munkamegosztás rajzolódik ki. Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az Indexnek kifejtette: Gyurcsány Ferenc a technikai-szervezeti, pártépítéssel kapcsolatos tevékenységekhez rendelt vezető, míg Dobrev Klára a párt „külső arca”.
Az ellenzéki összefogás témájában Dobrev Klára azt mondta: minden ellenzéki politikusnak nagy levegőt kell vennie, és szembenézni azzal, hogy a nap végén a matematikának vannak törvényszerűségei. A választójogi törvény arra kényszeríti az ellenzéki pártokat, hogy koalíciót hozzanak létre a választás előtt. Nem lehet engedni az egy az egy ellen politikából, mert akkor nem tudják legyőzni az Orbán-kormányt.
Dobrev Klára kijelentette: megrögzötten hisz a koalíciós kormányzásban, de megértéssel figyeli, hogy az ellenzéki pártok önálló arcot akarnak mutatni. Nem ért azzal egyet, amit Donáth Anna mondott, hogy nincs szükség a kis pártokra, mert „ez egy színesebb világ”, és egyébként sem az a lényeg, hogy hány párt van. Emellett azt hangsúlyozta, hogy erős, kormányzóképes alternatívára van szükség, illetve kell hogy legyen politikai közepe, iránya az ellenzéknek, nem lehet sodródni. Az árnyékkormánnyal arra vállalkozott, hogy létrehozzák az erős, kormányzóképes alternatívát, politikai közepet. Leszögezte: az összefogás matematikai szükségszerűség.
Kérdésre arról is beszélt: a DK-nak soha többé nem szabad olyan kompromisszumot kötnie, amely a szociáldemokrata útról letérítené a pártot. „Választásokat nyerni is csak erős, baloldali, szociáldemokrata programmal lehet” – jelentette ki Dobrev Klára.
Állítása szerint sem benne, sem a DK-ban nincs olyan szándék, hogy egyeduralkodó legyen és minden kékbe boruljon. De örülnek annak, ha erősödnek.
Nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol csak egy párt van. Sokkal szívesebben élek egy kicsit vitatkozós, egy kicsit néha másnak odamondogatós, de virágzó, demokratikus köztársaságban
– fogalmazott a DK árnyék-miniszterelnöke. Majd azt is mondta: szeretnék, ha egy kormányváltás után az ellenzéki koalíciót a Demokratikus Koalíció vezetné, azt szeretnék, hogy a párt a következő kormány megkerülhetetlen központi eleme legyen.
Ha perképes, akkor perelni fogják azokat „rágalmazásokat”, amelyek szerint a DK összejátszana a Fidesszel.
Ha van az Orbán-rendszernek kérlelhetetlen ellenfele, ha van az Orbán-rendszerben olyan politikai erő, amely soha egyetlen egy pillanatra nem kötött kompromisszumot a Fidesszel, akkor az a DK
– jelentette ki Dobrev Klára, aki azt is leszögezte, hogy a Fidesszel való minden együttműködést kizárnak, és pártja a rendszer ellenfele.
A népszavazási kezdeményezések hatékonyságáról nincs meggyőződve, mert mindig elbuknak, de szerinte törvényjavaslatokkal meg lehet mutatni a politikai alternatívát.
„A népszavazási kezdeményezés el sem jut odáig, hogy érdemben tárgyalás legyen róla” – tette hozzá, de elismerte, hogy mobilizációra jó tud lenni, és van legitimációja, ha például az LMP és a Momentum ezzel próbálkozik.
Becsapjuk magunkat, ha azt hisszük, hogy az akkumulátorgyárakkal szemben pusztán egy népszavazással le tudjuk váltani ezt a kormányt, és meg tudjuk akadályozni az akkumulátorgyár építését. Iszonyatosan erős, összehangolt alternatívára és a legvégén a szavazópolgárok magunk mellé állítására van szükség
– fejtette ki Dobrev Klára.
Ungár Péter, az LMP társelnöke a Facebook-oldalán reagált, szerinte lényegi különbség van pártja és a DK álláspontja között a népszavazás ügyében.
„Mi nagyon sokszor elmondtuk, hogy ezt az ügyet nem akarjuk az Orbán-rendszer elleni újabb szuperfegyverként láttatni. Mi nem Orbán Viktor személyéről akarunk népszavazást tartani. Nyilván ez vita Gyurcsány Ferenccel is, de mi nem gondoljuk azt, hogy nincsenek ügyek, és a magyar politikában csak egyetlen kérdés van, hogy Orbán vagy nem Orbán. Sőt ennek pont az ellenkezőjét gondoljuk, szerintünk 12 év sikertelenség után érdemes megpróbálni úgy tekinteni a politikára mint ügyek sorozatára. Az akkumulátorgyárak ügye arról szól, hogy elfogadjuk-e azt, hogy nekünk kell súlyos százmilliárdokat fizetni azért, hogy a profitjukat féltő külföldi nagyvállalatok idehozzák a szennyezést, elvegyék a termőföldünket, a vizünket és az energiánkat. Meggyőződésem, hogy a Fidesz ebben a kérdésben nem bírja az emberek többségének a támogatását, azaz valódi legitimáció nélkül hozza meg a döntéseit. Az a feladatunk, hogy erre az ellentmondásra rámutassunk. Ennek a népszavazás a legjobb, de kétségkívül nem az egyetlen eszköze” – közölte az LMP-s politikus.
Azt ugyan hozzátette: valószínűleg nem fog belebukni még abba se Orbán Viktor, ha ezt az ügyet sikerre viszik. Ahhoz sokkal több ilyen ügy kell, de valahol el kell kezdeni, és „talán ezúttal meg kéne próbálni nem a végén”. Ha azonban sikeresek lesznek, akkor megakadályozzák, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzanak az akkugyárak az országnak, ami az LMP zöld nézőpontjából „még talán a kormányváltással is felérő eredmény”.
A Partizán Dobrev Klárával készített interjújában szó esett Ráczné Földi Judit ügyéről is, aki a közelmúltban meghalt Kordás László DK-s országgyűlési képviselő mandátumát kapta meg. A leghevesebben a Momentum ellenezte, hogy Ráczné Földi Judit beüljön a parlamentbe.
Dobrev Klára azt mondta, hogy a DK-s politikus esetében nagyon egyszerű volt a kérdés:
Judit tisztességes, becsületes ember, vagy nem? Lopott, csalt, jogszabálysértést követett el, vagy sem?
Az árnyék-miniszterelnök szerint Ráczné Földi Judit „elkövetett egy hibát”, de „meg is bűnhődött érte rendesen”, „a politikai árát ennek megfizette”. Emlékeztetett rá azonban, hogy minden egyes ellenzéki párt aláírta azt a megállapodást, amelyet a közös listával kapcsolatban kötöttek. „Egy ilyen megállapodást nem lehet utána felbontani pillanatnyi politikai érdekből” – sérelmezte Dobrev Klára.
Pártja támogatottságáról azt mondta, hogy az 55 százalékos üvegplafont lőtte be. Gyurcsány Ferenc jelentős elutasítottságával összefüggésben kifejtette: a politikusok népszerűsége nagyon keveset árul el a teljesítményükről, a népszerűségnél fontosabb az alkalmasság, mert a nap végén az alapján fog a választó dönteni. „Az egyén népszerűségénél fontosabb a politikai közösségnek az erőssége és nagysága” – hangsúlyozta Dobrev Klára.
A kérdésre, hogy nem volna-e könnyebb a politikai érvényesülése Gyurcsány Ferenc nélkül, a DK árnyék-miniszterelnöke határozott nemmel felelt. Hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenccel, az elnökséggel és a DK politikusaival együtt alkotnak erős közösséget.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)