Már több mint háromszáz beteg kapta meg fél napon belül bőrelváltozásáról diagnózisát, akinél indokolt volt, receptjét is, és ehhez ki sem kellett mozdulniuk otthonról, elég volt egy internetes alkalmazást használniuk. Az elmúlt hetek tapasztalatai szerint alig tévedett a magyar AIP Derm mesterséges intelligenciája, 94 százalékban egyezett kezelési javaslata az azt felülvizsgáló bőrgyógyászéval, a márciusi tesztidőszakban még „csak” 84 százalékos volt a pontossága.
„Kicsit a sakkozó programokéhoz hasonlít a működésük, amelyek olyan gyorsan fejlődtek, hogy a nemzeti nagymestereket is hamar legyőzték, nem sokkal később pedig a világ legjobb sakkozóit is megverte a gép, ugyanis nem fárad, nem felejt és tanulási gyorsasága messze felülmúlja az emberét” – magyarázta az Indexnek a gyorsan tanuló technológiát alkalmazó szakmai vezető, a Swiss Medical Services orvosigazgatója, Kirschner András.
Az AIP Derm vezérigazgatója kifejtette: maguk is meglepődtek azon, hogy a mobiltelefonok milyen jó minőségű képet tudnak készíteni, amit beküldve a szoftver, majd a szakorvos is nagyítva elemezhet. „Ugyanakkor a dermatoszkóp harmincszoros nagyítású felvétele még mindig előnyösebb, terveink szerint az lesz a következő lépés, hogy ilyen alkalmazást építünk be a rendszerükbe”– fűzte hozzá.
Első lépésként a felhasználóknak meg kellett nyitniuk egy internetes applikációt, ez tartalmaz egy űrlapot a panaszokra és kórelőzményekre vonatkozó kérdésekkel, amit kitöltve és a kérdéses bőrelváltozásról készített fotót mellékelve, a digitális kórházba beküldve kezdődhet meg a vizsgálat. A mesterséges intelligencia a betáplált orvosi tudásanyagot összeveti a beteg felvételével és tüneteivel, ez alapján ad diagnózist és kezelési javaslatot. Ezt a leletekkel együtt felülvizsgálja a bőrgyógyász, a végeredményt vagy jóváhagyja, vagy ad egy alternatív terápiás javaslatot.
Az MI nem helyettesíti a szakorvost, hanem leveszi róla az adminisztrációs terhet, hisz a személyes rendelés alatt értékes idők mennek el az anamnézis felvételével, a gyógyszerezés kiválasztásával és mindennek az online rendszerben való rögzítésével
– részletezte Kirschner András. A családorvosként is tevékenykedő szakember azt is elárulta, hogy a tapasztalatok szerint a betegek 90 százaléka olyan egyszerűbb problémákkal megy bőrgyógyászhoz, mint például egy enyhe allergiás reakció, ekcéma, pikkelysömör. Mint fogalmazott, ezek képről könnyen azonosítható betegségek. A programba 700 bőrelváltozást tápláltak be, továbbá a 70-80 leggyakoribb diagnózisát és standardizált kezelését. Eddig a gép által felajánlott személyenkénti 5 terápiás javaslat közül a szakorvosok az első hármat fogadták el. A személyes rendeléseken általában 13 perc jut egy betegre, ami óránként 4, a nyolcórás munkaidő alatt pedig 32 beteg kezelését teszi lehetővé.
Az MI megtízszerezi ezt az orvosi kapacitást, arról nem is beszélve, hogy olyan szakemberek is visszaforgathatók lesznek a rendszerbe, mint például a gyesen lévő bőrgyógyászok, akik személyesen nem tudnak rendelni, de nem felejtették el a szakmát. A diagnózis felállítása, a kezelési javaslat mindössze pár percet vesz igénybe
– emelte ki Kirschner András. Hozzáfűzte: az EESZT-be felkerül a recept vagy a beutaló további vizsgálatra, így a betegnek csak a patikába kell elmennie a gyógyszerért, illetve telefonon előjegyeztetni magát mondjuk a sebészetre. A családorvos szerint ennek különösen nagy jelentősége van olyan betegeknél, akik távoli falvakban, a szakorvosi rendelőktől messze élnek, vagy akik nehezen mozognak, mint például az idősek, akik a páciensek nagyobb körét teszik ki. „Ők anélkül is kaphatnak teljes ellátást, hogy kimozdulnának, ha a hozzátartozó segít nekik az applikáció használatában, valamint a szükséges gyógyszer házhoz szállításában” – húzta alá.
Kovács Máté arról számolt be, hogy a digitális bőrgyógyászatot túlnyomó részt egyszerűbb problémákkal vették igénybe. „Alapvetően autoimmun, allergiás reakciókkal, kisebb égési sérülésekkel fordultak hozzánk, tehát 90 százalékban nem anyajegyes elváltozásokról volt szó” – ismertette AIP Derm vezetője. A további beavatkozást igénylő esetek között volt kezdetleges bőrrákos eset, például melanóma és karcinóma. Hozzátette: sok esetben heteket kell várniuk az embereknek, mire eljutnak egy rendelésre.
Az említett bőrelváltozások ugyan nem igényelnek sürgős ellátást, de például egy orbánc esetében akár egy-két nap alatt súlyosabbá válhat a fertőzés, ami idejekorán egyszerű antibiotikumos kezeléssel megállítható és gyógyítható
– hangsúlyozta.
Tájékoztatása szerint csak fél százalékában nem tudtak diagnózist adni, de ilyenkor be szoktak kérni újabb képet, illetve a kérdéses esetek leleteit specialistákhoz is tovább tudják küldeni az online rendszerben. Kovács Máté ugyanakkor elárulta, hogy személyes tapasztalatai szerint sokszor orvosonként eltérő diagnózist kapott ugyanarra a problémára. A szoftver ezzel szemben a leggyakoribb betegségeknél 94 százalékban a bőrgyógyásszal megegyező diagnózist ajánlott fel.
A cég képviselője azt is elárulta, hogy külföldről is egyre többen érdeklődnek a technológia iránt. „Spanyolországban és Szlovákiában hónapokon belül használni fogják a magyar AIP Derm rendszert kinti bőrgyógyászok helyi betegek kezelésére, de az elmúlt hetekben Izraelből és Chiléből is jöttek megkeresések külföldi egészségügyi vállalatoktól” – ismertette Czabán Samu kommunikációs igazgató.
Kirschner András szerint a digitális gyógyászatnak az is nagy előnye, hogy használatával kevesebb humán erőforrásra van igény. „Egész Európát érinti a szakorvoshiány, Franciaországban és Nagy-Britanniában is a magas fizetések ellenére létező probléma, miközben átlagosan 12 év, mire el tudnak kezdeni praktizálni. Magyarországon nagyjából 700 háziorvos hiányzik a rendszerből, és az alkalmazásban állók sem ismernek fel sok bőrelváltozást” – világított rá.
A technológia meghonosítása jelentős segítséget jelenthet az alapellátásban – jelezte a családorvos, aki úgy véli, hogy az ügyeleti rendszerben akár 80-90-re is emelkedhet a napi vizitszámuk, a szoftver általános otthoni alkalmazásával töredékére csökkenthető ez a betegszám. Kirschner András szerint ugyanis az ügyeleti hívásoknál a panaszok kikérdezésére ugyanúgy alkalmas lehet a technológia, legalább annak kiszűrésére, hogy ki nem igényel orvosi ellátást.
A jövőben az intelligens szoftver az egészségügyben olyan módon is segíthet, hogy a triviális esetek kezelését meg lehet oldani vele, a képzett szakorvosok a magasabb tudást igénylő ritka betegségek kezelésére, a biológiai és onkológiai terápiák alkalmazására koncentrálhatnak
– szögezte le.
A mesterséges intelligenciát a jövőben a cukorbetegség kezelésében is szeretnék használni, egy glükózmonitorozó eszköz adattovábbítása már integrálva van az EESZT-be. Majd EKG-készülékkel összekötve a szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyításában is alkalmaznák, ami Magyarországon vezető haláloknak számít.
Kovács Máté azt is kiemelte, hogy az MI rendszerén keresztül gyógyítottak adatai segítenek abban, hogy bizonyos betegségek rizikótényezőit relevánsabban meghatározzák, valamint az alkalmazott terápiák hatékonyságát is vizsgálják, ami hozzájárulhat az orvostudomány további fejlődéséhez.
(Borítókép: AIP Derm)