A kormány szerint az embercsempészek miatt nő a fogvatartottak száma, a Magyar Helsinki Bizottság szerint pedig eleve nincs is elég hely.
Idén januárban összesen 1068 fogvatartottat szállítottak át egyik börtönből egy másikba – derül ki az Átlátszó cikkéből, amiben az oknyomozó portál annak járt utána, miért „cserélgetik” a börtönök egymás között a rabokat.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVoP) az Átlátszónak megküldött válaszában részletezte, hogy a különböző börtönök idén januárban mennyi fogvatartottat küldtek át egy másik büntetés-végrehajtó intézménybe, illetve ugyanezen idő alatt mennyit fogadtak.
Ebből például kiderült, hogy a Budapesti Fegyház és Börtön ez alatt az időszak alatt kvázi fogvatartottakat „cserélt”: miközben 45 főt áthelyeztek máshova, 41 új fogvatartott érkezett más börtönből, de volt olyan intézmény, ahol több mint száz fogvatartott érkezett más intézményből.
A lap számításai szerint az összes fogvatartott 11 százalékát helyezték át az említett időszakban.
Az Átlátszó szerint vannak olyan rabok is, akiket az ország egyik pontjából a másikba küldtek el – mint arra a lap emlékeztet, a törvény szerint az elítélteket lehetőleg a lakcíméhez legközelebbi intézetben helyezik el, azonban mivel a törvényben szerepel a „lehetőleg” szó, ezért az megengedi, hogy ettől akár drasztikusan eltérő döntés születhessen.
Az Átlátszó a cikkében kitér arra is, hogy mi lehet az oka annak, hogy ennyi rabot helyeznek át. A Magyar Helsinki Bizottság korábbi adatigénylésére, illetve a civil szervezet kutatójára hivatkozva arról írnak, hogy az ok leginkább a túlzsúfoltságban keresendő, és a probléma nem új keletű.
A gyakori átszállítások és a lakhelytől távoli elhelyezés visszatérő problémája a szervezetünkhöz forduló érintetteknek
– mondta a lapnak a Helsinki Bizottság kutatója, Krámer Lili, aki arra is rámutatott, ez az eljárás azóta jellemző, hogy 2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága a börtönzsúfoltság megszüntetésének érdekében rendszerszintű reformokra kötelezte a magyar kormányt.
Krámer tapasztalata szerint az áthelyezéseknek nemcsak a „telítettségkiegyenlítésre való törekvés” az oka, hanem a férőhelybővítés hiánya is azt okozza, hogy a rabokat ide-oda helyezik át.
Mint arra a lap emlékeztet, nemcsak a fogvatartottak életét nehezíti meg az áthelyezés, hanem a családtagjaiknak is, hiszen így sokszor nagyobb távolságot kell megtenni, ha meg akarják látogatni a fogvatartottat – ha egyáltalán ilyen körülmények között el tudnak utazni.
Az Átlátszó arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába az áthelyezések, a börtönök még így is túlzsúfoltak:
1990 óta nem voltak annyian börtönben, mint most, pedig azóta csökkent is a népesség.
Az összesített telítettség tavaly decemberben 107 százalékos volt. A legzsúfoltabb Székesfehérvárott volt, ott a férőhelyek 128 százalékát használták ki, de Balassagyarmaton és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetben is 120 százalékos volt ez a szám.
A magyar kormány még korábban az embercsempészet és a migráció miatt magyarázta a börtönök túlzsúfoltságát, ugyanakkor az Átlátszónak a Magyar Helsinki Bizottság azzal magyarázza a fogva tartott embercsempészek számának növekedését, hogy a magyar kormány és állami szervek tudatosan leépítették a magyar menekültügyi rendszert.
Mint arra emlékeztetnek, menedékkérelmet sem a határon, sem az ország területén nem lehet benyújtani már 2020 májusa óta, így aki jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon, egyszerűen a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy egyáltalán kik ők, és miért érkeztek.
Azzal, hogy ellehetetlenítik a menedékkérelmek benyújtását, a potenciális menedékkérőket arra sarkallják, hogy embercsempészeken keresztül próbáljanak bejutni az országba
– állítja a Helsinki szakértője.
A lap hozzáteszi, a magyar kormány már évek óta bejelentette, hogy bővíteni fogja a férőhelyeket, azonban az elérhető adatok szerint eddig csak feleannyi új férőhely lett, mint ami kellett volna.
(Borítókép: Hans Neleman / Getty Images Hungary)