A tavasz első hírnökeit már néhol csodálni lehet a természetben: a hóvirág mellett a téltemető és a tőzike is nyílik az erdőkben. Ezek védett növényeknek számítanak: leszedésüket szigorúan büntetik. Szálanként tízezer forintos bírságot, egy csokorért pedig akár szabadságvesztést is kiszabhat a hatóság.
A 2000-es évekig általános nőnapi ajándéknak számított a hóvirágcsokor, amelyet alkalmi árusok úton-útfélen árultak pár száz forintért aluljárókban és piacokon. Ma már ez jóval többe kerülne! 2005 óta ugyanis természetvédelmi oltalom alatt áll a növény: száljának eszmei értéke tízezer forint, százezer forintos károkozás pedig már bűncselekménynek számít, így egy legalább tizenegy szálas csokorért akár szabadságvesztést is kiszabhatnak.
Ma már kevesen emlékeznek rá, de volt erre precedens: 2007-ben a Bükkben hat személy háromezer szálat szedett le, amivel a jogszabály szerint 30 millió forintos természetkárosítást követtek el. Az öt hóvirágbandita akkor öt év börtönt kapott két évre felfüggesztve.
Megkerestük a Bükki Nemzeti Parkot, hogy azóta történt-e hasonló eset. A Természetmegőrzési Osztály vezetője, Sulyok József az Indexnek úgy fogalmazott: beépült a köztudatba, hogy a hóvirágot nem szabad leszedni. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy vannak más kikeleti virágok hazánkban, amelyeket leszakítva szintén hasonló bírságra számíthatunk.
Az egyik ilyen a magyar kökörcsin, amely kiemelt oltalom alatt áll, és természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A szintén védett kikerics letépése is sokba kerülhet, ugyanis típusától függően száljáért minimum tízezer, de akár 250 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak.
A jogszabály szerint a természetvédelmi területeken található élővilág területi oltalomban részesül, a védett fajokat pedig akkor is oltalom illeti meg, ha élőhelyük ezeken kívül esik. Magyarország háromezer növényfajából 733 védett, közülük pedig 87 fokozottan védett. A 2000-es évek óta 37 százalékkal nőtt az oltalom alatt álló növényfajok száma.
A törvény szerint ezeknek az egyedeknek a veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása, természetes élőhelyéről való elmozdítása, forgalomba hozatala természetkárosításnak minősül, ami mennyiségétől függően a faj értéke szerinti pénzbírsággal sújtható, illetve ha összértéke meghaladja a fokozottan védett egyedek legmagasabb pénzben kifejezett értékének kétszeresét, az akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A fokozottan védett fajokban bárminemű károkozás bűncselekménynek minősül. Ez annak köszöngető, hogy hazánkban, illetve a Kárpát-medencében tíz alatti élőhelyen fordulnak elő, és különösen sérülékeny a populációjuk.
A régióban egyedüli vadon termő kikeleti hóvirág szedése a legtöbb környező országban szintén tilos, de Ausztriában annyit még hazavihet a kiránduló, amit két ujjával átér. Magyarországon az ezredfordulóig volt ennek hagyománya, de tömeges pusztításával jelentős csökkenésnek indult a hazai állomány. A legnagyobb gondot a hagymák kiásása jelentette. A Dunántúlon nagy telepeket tettek tönkre, országszerte ipari mértéket öltött ennek kitermelése ugyanis a hollandiai piacon nagy összegeket adtak egy-egy hóvirág hagymájáért. A gyengébb egyedeket hagyták hátra, így csak ezek tudtak itthon szaporodni. A zalai állományt viselte meg leginkább a tömeges pusztítás.
„Az EU felé 2019-ben leadott országjelentés szerint, amely 2007 és 2018 közötti adatokon alapul, a magyarországi hóvirágállomány országos szinten stabil, a faj kedvező természetvédelmi státuszban van, területi eltérések lehetségesek. Tekintettel arra, hogy a faj uniós szintű védelemben részesül, Magyarország számára is fontos annak megóvása, védelemben tartása”– tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.
Az őshonos fajták megőrzése érdekében került 2005-ben természetvédelmi oltalom alá kedvenc kikeleti virágunk. Azt is szem előtt kell tartani, hogy ez a virág mindenhol oltalom alatt áll, akkor is, ha az árokparton vagy a szomszéd kertjében nyílik.
A tévhitekkel ellentétben nem mindenhol van jelen az országban. A kontinentális klímával rendelkező, gyér fás Nagy-Alföldön hiányzik, de a középhegységekben is csak szórványosan van jelen. Néhány nemzeti parkunkban azonban a szabadban óriási hóvirágmezőket csodálhatunk meg: a Bükk-fennsík magasabb irtásrétjein akár április közepéig lehet nagyobb tömegben találkozni velük, a patakvölgyekben és a gyertyánostölgyeknél is március közepéig nyílnak. Emellett Győrnél a Lébényi tölgyerdőben, a Mecsekben Magyaregregy közelében, a Szarvasi, a Vácrátóti és az Alcsúti Arborétumban is hóvirágszőnyegeket csodálhatunk. A Bakonyban, Aggtelek környékén, az Ipoly térségében szintén több telephelyet találni.
A Bükki Nemzeti Park információja szerint náluk nem volt jellemző a növény tömeges irtása, de a klíma változása a hóvirágra is hatással volt. „A törvényi oltalom óta ugyan stagnált az állományuk, de az aszályos időszak hatással volt a hóvirágra, virágzata némileg kisebb, szára rövidebb lett” – árulta el lapunknak Sulyok József. A Természetmegőrzési Osztály vezetője arról is beszámolt, hogy idén a szokatlanul enyhe tél miatt hamarabb indult meg a virágzásuk, de most még nem mindenhol nyílnak. Elmondása szerint alapvetően természetszerető emberek járják az erdőket, akik tisztában vannak azzal, hogy a védett vagy védett helyen élő vadvirágokat leszakítani nem szabad. „Annál is inkább, mivel húsz perc múlva már elhervadna, egy fotóval tovább megőrzik az élményt” – fűzte hozzá a Természetmegőrzési Osztály vezetője.
A boltokban árusított cserepes hóvirágok teljesen legálisan árulhatók, ugyanis nem az itthon őshonos kikeleti, hanem török-ázsiai eredetű fajokról van szó: a pompás-, a redőslevelű- és a (gyűjtőjéről elnevezett) Voronov-hóvirág. A természetben felbukkanó védett növényhez képest nagyobb szárral és virággal rendelkeznek, de kertbe ültetve később ugyanúgy elszaporodva, telepeket alkotnak. A házak udvaráról sem szabad leszakítani, tehát a legfontosabb tudnivaló, hogy a hóvirágot jobb, ha csak csodáljuk, elkerülve ezzel bárminemű bírságot, és megőrizzük természetes élőhelyén a tavasz első hírnökeként.
Számos egyéb védett növényünk indul most virágzásnak, például a dombi ibolya, a tavaszi hérics, amelyek természeti értéke szálanként 5000 forint, de most virító tőzike, téltemető leszakításáért is ekkora bírság járhat. A márciustól előbukkanó csillagos nárcisz és a kárpáti sáfrány természetvédelmi értéke egyenként tízezer forint. A lila szirmú, április eleji kakasmandikó küllemét pedig jobb, ha megjegyezzük, ugyanis egyetlenegy növényzetének megkárosítása 50 ezer forintos pénzbüntetést von maga után.
(Borítókép: Hóvirág. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)