Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a Forbesnak adott interjút, amelyben elárulta, csalódott a kormány döntése miatt, és durva és minden igazságalapot nélkülöző támadásnak minősítette az orvosok kötelező kamarai tagságának megszüntetését. Ettől függetlenül úgy véli, a kamara több kezdeményezését is megvalósíthatja a kormány, csak nem akarta magát gyengének láttatni a kormányzat.
Kincses Gyula nem volt dühös a kormány döntését hallva, mert szerinte dühhel semmit sem lehet elérni, azonban csalódott volt, mert nem számítottak ilyen lépésre.
Durva és minden igazságalapot nélkülöző támadás volt. Mi abból indultunk ki, hogy az elmúlt bő három évből két és fél év egy jó együttműködést hozott – elsősorban a belügyminiszterrel. De az utóbbi időben egyre több volt a feszültség, eredménytelenség. Ezért is éreztük, hogy most kell nyomást gyakorolnunk, hogy tárgyalásokat kényszerítsünk ki
– fogalmazott Kincses.
A MOK elnöke azt is hozzátette, nem gondolták, hogy „ilyen statáriális gyorsasággal – előbb az »ítélet«, utána a »tárgyalás« – viszik végig ezt a törvényt”. Ahogyan azt is elmondta, hogy nem szeretnének üzenni a Belügyminisztériumnak ezzel kapcsolatban, ugyanis szerinte „egyértelmű, hogy ez a döntés egy szinttel magasabban született meg”.
Arra a kérdésre, hogy akkor Orbán Viktorral szeretne-e ez ügyben találkozni, azt mondta: nem lenne értelme.
Azt gondolja, hogy ha én kérek időpontot, akkor kapok? Hogy majd elmondom Orbán Viktornak, hogy mekkora hazugság, amivel támadnak, és akkor majd visszavonják ezt a törvényt? Ennek nincs esélye. Mi – annak ellenére, hogy most élesen fogalmaztam – nem kiélezni akartuk a viszonyt, de tárgyalás helyett ezt a törvényt kaptuk
– mondta.
A kamara céljául most azt tűzték ki, hogy egyben tartsák a közösséget, biztosítsák a kamara túlélését. Kincses azt is elárulta, hogy a „decemberben elfogadott salátatörvény és a végrehajtási utasítások finoman szólva sem magas szakmai színvonalúak”, de a kamara mindig próbált segíteni a pontosításban.
Pintér Sándor akkor azt mondta, „nem érti, mi bajunk, amikor a változások abba az irányba mutattak, amit mi is javasoltunk”.
Az iránnyal nem volt gond, ezt többször el is mondtuk. A részletekkel és a megváltozott tárgyalási stílussal viszont igen
– mondta Kincses Gyula a lapnak.
„Az ősz második felében Takács Péter – egészségügyi államtitkár a BM-ben, a szerk. – letért arról az útról, hogy valós egyeztetéseket, közös gondolkodást folytasson. Esetismertetés jelleggel elmondta, hogy mi van a törvény normaszövegében, mi elmondtuk, hogy mi a véleményünk. Erre közölte, hogy ezek hasznos gondolatok, de a nyomdai határidők miatt ez már nem fér be a közlönybe… Nem is került a jogszabályba semmi abból, amiben megegyeztünk” – tette hozzá.
Mint kiderült, a MOK valóban azt kérte az orvosoktól, hogy az új szerződéseiket az ügyeleti ellátásban ne írják alá, de ez csupán egy kérés volt, és nem utasítás. Ahogyan az is kiderült, hogy senki ellen nem indult etikai eljárás.
Egyetlen kolléga ellen valóban éltünk etikai panasszal. Ez az etikai eljárás »előszobája«, mert ilyenkor a MOK etikai bizottsága még mindig dönthet úgy, hogy nem látja olyan súlyúnak az ügyet, hogy eljárás induljon
– mondta Kincses Gyula.
Ennek a kifutása a legrosszabb esetben is egy figyelmeztetés lett volna, esetleg pénzbírságot helyezhettek volna kilátásba, de ez rendkívül ritka szerinte, azt pedig nonszensznek nevezte, hogy emiatt valakit kizártak volna a kamarából.
Azért kérték ezt az orvosokól, mert „ez a nyomásgyakorlásnak az az eszköze, ami nem veszélyezteti a betegek biztonságát”. Ezzel tudnak üzenni a kormánynak, hogy egységes, erős az orvostársadalom, de nem akasztja meg a betegek ellátását.
Nem az a célunk, hogy a 660 üres praxisból 1600 legyen. Az új ügyeleti ellátási szerződés alá nem írása nem jelent egyet az ügyeleti munka feladásával, hiszen a régi keretek között folyhat tovább a munka
– fogalmazott.
Szerinte ez erős eszköz volt, mert abban a két vármegyében, ahol most március 1-jével el kellett indulni az új ügyeleti rendszernek, a háziorvosok gyakorlatilag egy emberként beálltak abba, hogy nem írnak alá. A kormány megérezte, hogy itt erő és akarategység van, és a kamara fel tudta erősíteni az orvosok hangját.
A most bevezetett törvény szerint az etikai eljárásokat mostantól nem a kamara folytatja le, ami a MOK elnöke szerint hatalmas problémákat okozhat majd.
Számtalan olyan dolog van, ami nem jogszerűtlen, csak nem etikus. Ez a mezsgye az etika fontos területe, mert egy orvosnak jobbnak kell lennie annál, mint ami a jogszabályokban szövegszerűen le van írva
– közölte a MOK elnöke, majd hozzátette, hogy ez az etikai rendszer lényege, ami védelmet jelent a betegek irányába is.
„Ezentúl az etikai ügyek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz (ETT) kerültek át. Ez egy nagyon magas színvonalú szakmai szervezet, amely kutatásetikai ügyekben jár el. Például, hogy egy humánreprodukciós kísérletben hol a határ a még etikus és a már nem elfogadható kísérlet között” – mondta.
Eszerint mindenféle betegpanasz is a magas szakmai színvonalú testülethez kerülnek majd át, mint például, hogy a „doktor úr nem vette fel a telefont, aztán nem megfelelően beszélt velem. Félő, hogy így az alapfeladatukra nem jut majd elég hangsúly, vagy a betegpanaszok nem jutnak majd megfelelő kezelésre. De az igazi kockázat az, hogy innentől nem a szakma hozza az etikai szabályokat, hanem a belügyminiszter, és ez már akár a fegyelmezés eszköze is lehet” – figyelmeztetett a MOK elnöke.
A háziorvosok praxisának finanszírozásáról a kamara elnöke nem tudott még információval szolgálni, az első számláknak majd áprilisban kellene megjelenniük, de szerinte csúszni fog az átállás.
A háziorvos az egyetlen olyan egészségügyi foglalkozás, ahol ahhoz, hogy dolgozhassak, meg kell vásárolnom a munkahelyemet. Tehát be kell fektetnem hitelből vagy saját pénzből, és aztán dolgozok egy életen át
– árulta el Kincses Gyula. Majd hozzátette, hogy egy-egy praxis esetében nem lehet tudni, mikor ürül ki, mert például nincs munkahely a településeken, amelyek a praxishoz tartoznak.
A Magyar Orvosi Kamara ezért is tanácsolta az államnak, hogy vásárolja fel a praxisokat, mert így megoldaná „a kollégáknak az időskori élethelyzetét, másrészt komoly mozgásteret kapna az ellátásszervezésben az állam, hiszen akkor övé az a terület, ott úgy osztja a praxishatárokat, ahogy akarja”.
Szerinte azért nem lehetett ez a mostani ügy egy országos politikai ügy, mert „a béka nem veszi észre, hogy forró vízben ül, míg fel nem forr teljesen, akkor meg már késő”. Emellett „a lakosság szépen lassan átszokott a fizetős egészségügyre. Akinek meg erre nem futja, az más területen is annyira ki van semmizve, hogy neki ez nem téma”.
Kincses Gyula szerint nincs tudatos kormányzati szándék arra vonatkozóan, hogy mindenkit a fizetős egészségügy felé tereljenek, ez inkább egyfajta tehetetlenségből fakad.
„A magánellátás ugyan nagyon nagyot lépett előre tömegében, de még mindig nem állt össze rendszerré: izolált ellátások halmaza.” Ugyanakkor hozzátette, hogy nincsen például nagy magánonkológiai központ, de a nagy traumatológiai esetek is csak az állami kórházakban kezelhetők.
A közellátás, az szükségletet elégít ki, a piaci ellátás meg fizetőképes keresletet. És nem lehet, hogy annak van egészsége, akinek pénze van. Azon lehet vitatkozni, hogy mi a különbség az igény és a szükséglet között. És az igényt, ami a szükségletre rárakódik, azt lehet-e fizetőssé tenni
– fogalmazott a kamara elnöke.
Kincses Gyula közölte, „el kellene kerülni, hogy pénzért életet és ne kényelmet vegyünk, hogy ne azért menjünk a magánellátásba, mert különben nem jutunk diagnózishoz, ami életet menthet”. Szerinte azonban ez jelenleg is nagy probléma, ugyanis a megelőzhető halálozások arányában Magyarország a lista élén van.
Kincses Gyula szerint többet kell eltűrnie, mert közszereplő, de nem szabad, hogy valótlanságokat állítsanak róla, „ezért felmerült, hogy hitelrontás miatt a MOK beperli azokat, akik valótlan információkkal vádaskodtak”.
A politika most adott nekünk egy pofont. Nagy a csábítás a visszavágásra, de ez egyfajta kvázi »ellenzéki« szerepbe kényszerítene minket. Ezt viszont nem szeretnénk
– árulta el az orvosi kamara elnöke. Aki hozzátette, hogy szakmai közösségként kívánják folytatni a továbbiakban is, hogy javulhasson az egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon.
Állítása szerint sok követelésük, amiért a kamara harcolt, át fog menni a kormányzaton, meg fog valósulni.
Csak nem akarták, hogy ez a gyengeség jelének, engedménynek tűnjön, ezért nem a MOK javaslatára valósul meg. A fontos számunkra az, hogy tudásunk és szemléletünk hasznosuljon. Ha az, amit javaslunk, indirekt módon, de eljut a megvalósításig, nem fogunk belőle presztízskérdést csinálni
– fejtette ki Kincses Gyula.
(Borítókép: Kincses Gyula 2023. február 7-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)