Az Országgyűlés hétfői ülése Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásával kezdődött. A tárcavezető a béke fontosságát hangsúlyozta, az erre érkezett reakciókban a hazaárulástól kezdve a mocskos pártpolitikai játékon át egészen a dollárban számolt bekiabálásig sok minden elhangzott.
„Több mint egy éve élünk a háború szomszédságában, több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, ennek a krónikája minimum lesújtó, több százezer ember halt meg, több millió kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, több százezer családot szakítottak szét, komplett országrészeket pusztítottak el és romboltak le, az európai gazdaság közben vergődik” – kezdte napirend előtti felszólalását Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez ugyan földrajzilag regionális háború, de hatásai világszintűek, most már a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk a világháborút. Szijjártó Péter háborús pszichózist lát. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború hatásait közvetlenül érezzük, és az eszkalációs veszély is Európát sújtja. Arra emlékeztetett, hogy a háborúban magyarok is meghaltak, kárpátaljaiakat is besoroznak az ukrán hadseregbe.
Amikor minket a nyugati barátaink megpróbálnak kioktatni arról, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy ők vajon hány emberéletet veszítettek eddig. Minket senki ne oktasson ki támogatásból vagy elkötelezettségből.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy ez nem a mi háborúnk, mégis túl nagy árat fizettünk már érte, és senki nem várhatja el, hogy még ennél is nagyobb árat fizessünk. Aláhúzta: A háborúnak nem lehetnek győztesei, csak vesztesei vannak, és minél tovább tart, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb lesz a pusztítás.
A külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy mi lenne a nemzetközi közösség feladata: az emberéletek mentése. A politikus világossá tette, hogy fegyverszállításokkal nem lehet embereket menteni, azok a háború időbeli és földrajzi kiterjedésének veszélyét hozzák magukkal. Ahogy szankciókkal sem lehet emberéleteket menteni, ő ott ült azokon a vitákon, amikor először volt szó a szankciókról, akkor az volt a szankciópártiak érvelése, hogy a háború ezekkel hamarabb véget ér, de „a háború brutálisabb, mint valaha, a szankciók pedig Európának fájnak jobban”. Szijjártó Péter szerint nehezen összeegyeztethető a józan ésszel, ha kilenc csomag nem működött, elfogadják a tizediket is.
Ne tévesszen meg minket a transzatlanti buborék háborús pszichózisa. A globális többség a béke pártján áll, Magyarország ennek a része
– hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: nem lehet béke tárgyalások nélkül, tárgyalások pedig nem tudnak létrejönni kommunikációs csatornák nélkül, ezeket nyitva kell tartani, ahogy az is elkerülhetetlen, hogy közvetlen egyeztetések jöjjenek létre az Egyesült Államok és Oroszország között.
A tárcavezető beszédében kiemelte, hogy Magyarország kiáll a kárpátaljai közösség mellett, és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson. Szijjártó Péter végül arra kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el a békepárti határozati javaslatot.
A külgazdasági és külügyminiszter felszólalására reagálva Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője elmondta: mindenkinek a leghőbb vágya a békére való törekvés. Hangsúlyozta, hogy le kell szögezni: minden visszaélés, jogfosztás ellen tiltakozni kell, ami a magyar nemzetiséget éri a határokon túl. Hozzátette: a közelmúltban többször is jobbikosok jártak Kárpátalján.
Lukács László György kiemelte, hogy nemzeti minimum kell a magyar nemzetiség védelmének ügyében. Megköszönte azoknak a magyaroknak a segítségét, akik humanitárius akciókban vettek részt.
A jobbikos politikus szerint azonban azt is ki kell mondani, hogy kétfajta békéről van szó, és a kormányoldal nem igazságos békét javasol. Lukács László György ugyanakkor azt mondta: igazságos békét kell kötni, és ki kell mondani:
ruszkik, haza!
Az oroszoknak nincs helyük az ukrán területeken, amelyeket agresszorként megszálltak, így gondolja ezt a Vatikán is, tehát ha a magyar kormány egyetért a Vatikánnal, akkor fogadja el az álláspontját.
Lukács László György szerint ha valaki nem igazságos békét akar, az az „akasztófák békéjét akarja”, és valójában ki akarja vezetni hazánkat az EU-ból, miközben az ország biztonságát Európa garantálja. A jobbikos politikus megismételte: nemzeti egységre van szükség a kárpátaljai magyarok ügyében, de legyen igazságos béke, a kormányoldalon merjék kimondani: ruszkik, haza!
Ha ebben nem tudnak megállapodni, nem tud létrejönni a nemzeti minimum. Lukács László György sok bátorságot kívánt a kormányoldalnak, és azt üzente, hogy
merjenek elszakadni Putyintól.
Ungár Péter két dologban egyetért Szijjártó Péterrel: a béke a legfontosabb, „egészen szomorú, hogy harmadik generáció óta anyák áldozzák fel a velem egykorú fiaikat olyan háborúkért, amelyek nem az ő érdekeiket szolgálják”. A másik, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos kisebbség, „nem ők kerültek idegen államba, hanem idegen állam került alájuk”, ezért a kárpátaljai magyarok érdekében akár Ukrajnával szemben is támogatják a vétópolitikát.
Az a szomorú az önök álláspontjában, hogy Nyugat-Európáról beszélnek. Én büszke kelet-európai vagyok. Nem azt kell megvizsgálni, hogy mit mond Nyugat-Európa, hanem azt, hogy amelyek hasonló földrajzi helyzetben vannak, hasonló történelmi traumákkal, mit mondanak. A politikájuk legszomorúbb vesztesége, hogy a V4-es együttműködést feláldozták Oroszország oltárán
– fogalmazott az LMP társelnöke.
Ungár Péter úgy látja, a mi szövetségeseink azok tudnak lenni, akik érintettek voltak a szovjet megszállásban, de amíg kibeszélünk a kelet-európai kórusból, „a térség árulói leszünk”.
Az LMP politikusa szerint Oroszország Kelet-Európa urának gondolja magát, „amíg ezt gondolja, addig mi nem vagyunk biztonságban”. Ungár Pétert kevésbé érdekli, hogy vajon mi az orosz biztonsági sérelem, és nagy geopolitikai megfejtésekre sincs szükség, a magyar érdek szempontjából azt tartja fontosnak, hogy február 24-én az orosz tankok olyan irányba indultak el, amely közelebb van Magyarországhoz.
Ungár Péter Szijjártó Péternek adott válaszában megjegyezte azt is: „Valljuk be, hogy van valamilyen szimbolikus jelentősége annak hogy Oroszország önnek a legnagyobb állami kitüntetést adta.”
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta: kitüntetés számára, amikor a neve hallatára hőbörög a Fidesz-frakció, örül neki, hogy első számú ellenség lett. Szijjártó Péter Életeket kell menteni című felszólalása miatt először azt hitte, hogy a magyar egészségügyről akar beszélni a miniszter, és elmondja: hibáztak és meggondolták magukat, nem az orvostársadalmat teszik ellenséggé.
Szabó Tímea szerint azonban a miniszter egy álbékebeszédet tartott, megjegyezte, hogy Rákosi mondott hasonlókat az ötvenes években. A párbeszédes politikus megkérdezte Szijjártó Pétertől, hogy miért nem látogatja meg Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és miért nem szólítja fel, hogy azonnal fejezzék be a háborút, vonuljanak ki az oroszok Ukrajnából.
Miért nem adja vissza a Barátság érdemrendet, amelyet az oroszoktól kapott?
– tette fel a kérdést Szabó Tímea.
A párbeszédes politikus kijelentette: hazugság azt állítani, hogy azonos felelőssége lenne Ukrajnának és Oroszországnak a háborúban. Hiányolta, hogy nem hangzott el a miniszter beszédében:
Putyin háborús bűnös.
Arról is beszélt Szabó Tímea, hogy ha Szijjártó Péter nem szólítja fel Lavrovot és Putyint, hogy húzzanak el, akkor nem békepárti. A párbeszédes politikus kijelentette: béke akkor lesz, ha Oroszország és az orosz hadsereg azonnal kivonul Ukrajnából, és ha a háborús bűnösöket elítélik egy nemzetközi bíróságon. Szabó Tímea szerint a kormány nem a béke, hanem a háború pártján áll.
Harangozó Tamás azzal kezdte: az MSZP baloldali, szociáldemokrata pártként a béke pártján áll. Egy évvel ezelőtt a békepárti határozati javaslatot megszavazták. Szeretnék, ha az Országgyűlés konszenzusos javaslatot tudna elfogadni, módosító javaslatukban az ENSZ békedokumentuma van, Magyarország a dokumentum előterjesztője is volt.
„Most mutogasson, tisztelt képviselőtársam” – jegyezte meg a szocialista politikus a kormánypárti padsorok irányába, majd idézett az ENSZ-dokumentumból, amelyben többek között az szerepel, hogy az Orosz Föderáció vonja ki összes katonai erejét Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.
Ha az eredeti szöveget erőltetik, akkor világossá teszik, hogy önök mocskos pártpolitikai játékot csinálnak tízmilliók meneküléséből, százezrek halálából, mert akkor nem a béke melletti közös kiállás a cél, hanem hogy belpolitikai cirkuszt csinálhassanak
– vélekedett Harangozó Tamás, aki a kárpátaljai magyarságról elmondta: a nyelvhasználati és oktatási jogok csorbítása nem elfogadható, ezért minden olyat, ami ezen változtatni tud, támogatnak.
A szocialista képviselő Ukrajna uniós tagjelöltségéről megjegyezte: addig nem lehet az EU tagja egy ország, amíg így bánik a kisebbségeivel, ezt is lehet használni.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a legfontosabb nem hangzott el: a békéhez véget kell vetni a háborúnak, ennek pedig csak úgy lehet, ha egyik oldalról sem érkeznek fegyverek, továbbá Ukrajnának területeket kell feladnia.
Emlékeztetett rá, hogy a magyarok hozták a legnagyobb áldozatot Trianonnal. Szót emelte-e bárki akkor a magyarokért? – tette fel a kérdést Toroczkai László. Kifejtette, hogy a háború
az USA és Oroszország ütközéséről szól, egy nagypolitikai játszma.
A kormánytól azt várja, utasítsa el a svéd és a finn NATO-csatlakozást, akik megszavazzák, azok nem a béke pártján állnak, mert kiélezik a konfliktust, nagyobb lesz a kockázata a harmadik világháborúnak.
Toroczkai László szerint az ukránok is hozzanak áldozatot. A kárpátaljai magyarság helyzete nagyon fontos, de már most etnikai tisztogatás történik, és ha minden így megy tovább, folytatódnak a kényszersorozások, akkor mire véget ér a háború, nem marad több magyar Kárpátalján. Azt kérte, hogy a kormány még határozottabban álljon ki Kárpátaljáért.
A Mi Hazánk frakcióvezetője úgy véli, a háború nem a Krímmel kezdődött 2014-ben, hanem a Majdannal 2013-ban, és ez olyan, mintha 2006 után a rendszert buktatták volna Magyarországon. A többi ellenzéki politikus azt kérdezte: ha elfogadják Majdant, akkor elfogadták volna azt is, hogy 2006-ban megbukjon a rendszer Magyarországon?
Arató Gergely azzal kezdte, hogy „a Mi Hazánk kimondja, amit a Fidesz gondol, kimondja az orosz érdekek képviseletét. Mindannyian békét akarunk, de meggyőződésünk, hogy béke egyetlen módon lesz: ha az oroszok felhagynak az agresszióval, és kivonulnak Ukrajna területéről.”
Külügyminiszter úr, menjen ki Moszkvába a barátaihoz, intézze el, hogy az oroszok kivonuljanak Ukrajnából, és nem Barátság érdemrendet fog kapni, hanem Nobel-békedíjat is
– mondta Szijjártó Péternek a DK politikusa, jelezve: az orosz agressziónak való engedésből nem lesz béke, ezt láttuk 2014 után.
Mi a nemzeti érdek? – tette fel a kérdést Arató Gergely. A válasza: Magyarország biztonsága, ezt pedig a NATO garantálja. Úgy látja, a kormány mindent elkövet, hogy gyengítse a NATO-t, az pedig „szégyenletes színjáték”, ami Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációjánál zajlik, „ellentétes a nemzeti érdekekkel, ha tetszik, hazaárulás”, ahogy az is, hogy „veszélyeztetik Magyarország uniós tagságát”.
Arató Gergely nemzeti érdeknek nevezte a kárpátaljai magyarság támogatását is, „de azzal, hogy nem állnak ki Ukrajna mellett, még nehezebb helyzetbe hozzák a magyar nemzetiségűeket”, a vétópolitika ebben nem hozott javulást.
A DK-s képviselő azzal zárta felszólalását: „A legszörnyűbb az, hogy önöknek ez csak politikai játék, egy szavazatszerzési lehetőség, ez az igazi hazaárulás.”
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője megköszönte Szijjártó Péter tájékoztatását. Nem ért egyet azzal az ellenzéki felvetéssel, hogy igazságos béke kell, ugyanis minden béke kompromisszummal kezdődik, igazságos békét még nem látott az ország, de békediktátum kikényszerítésével már találkozott.
Simicskó István szerint az ellenzék kimondta, hogy Szijjártó Péter „kulcsszereplője a békének”, hiszen Moszkvába küldenék, „de talán nem ilyen egyszerű a béke megkötése”.
Hasznos és helyes, hogy a kormány kezdettől fogva humanitárius segítséget nyújt a menekülteknek. A KDNP arra kéri a kormányt, hogy mindent tegyen meg a kárpátaljai magyarok megmaradása, biztonsága érdekében.
Simicskó István kifejtette: ez egy elhúzódó háború, azokkal ért egyet, akik szerint a hibrid hadviselés tipikus esete, és valóban tíz éve kezdődött. Fekete István írótól idézett:
Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak »Háború« van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök és ők az áldozatok.
Simicskó István hozzátette: az ukrán nép maga az áldozat, sokadszorra a történelemben. 18 millió menekültből azonban hatmillió Oroszországba menekült, tehát a KDNP frakcióvezetője szerint testvérháború zajlik. Legyen tűzszünet, legyenek béketárgyalások, mert csak ezek hozhatják el a békét – jelentette ki a KDNP frakcióvezetője.
Kocsis Máté azt javasolta Szijjártó Péternek, hogy felejtsen el mindent, amit az ellenzéki padsorokból hallott. A frakcióvezető szerint elgondolkodik az ember, hogy miért akarnak egy békepárti nyilatkozatot is átírni a baloldali képviselők, azt ugyanakkor örömmel hallja, „egy év alatt eljutottak a háborúpárti állásponttól oda, hogy legalább érintőlegesen megemlítik a béke szót”.
A Fidesz frakcióvezetője úgy gondolja, a vita alapja, hogy teljesen más szögből nézik a dolgot, „ez egy magyar álláspont, az ENSZ álláspontja az ENSZ-é. Ez a magyar Országgyűlés, ide ne akarjanak olyan nemzetközi dimenziókat behozni, amelyek kinullázzák a magyar álláspontot.” Kocsis Máté hozzászólását az ellenzéki padsorokból érkező bekiabálások kísérték, a politikus erre megjegyezte:
Nem Amerikában vannak, ne óbégassanak. Hány dollár egy bekiabálás?
Kocsis Máté leszögezte: a határozatban le van írva, hogy elítélik Oroszország katonai agresszióját, az ellenzékkel abban van vitájuk, hogy az ellenzéki politikusok „kénytelenek olyan szempontok mentén gondolkodni, amelyek nem valók ide”. A frakcióvezető jelezte, abban például eltér a magyar álláspont a nemzetközitől, hogy az EU tagállamai közül Magyarországon kívül senki nem foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal.
A kormánypárti politikus szerint el kell gondolkodniuk a választóknak, vajon helyes-e, amikor a Párbeszéd képviselői „a 0,1 százalékos pártjukkal nagyhatalmi és nem magyar álláspontot képviselnek. Kedves Tímea, az előző állomáshelyén is annyira utálta az ott lakókat, mint itt most? Ön pont azokat a részeket hagyta ki, amelyek a mi országunkból igazán fontosak lennének” – szúrta oda végül a Párbeszéd frakcióvezetőjének Kocsis Máté.
Szijjártó Péter a frakciók felszólalására reagálva örömét fejezte ki amiatt, hogy ellenzékiek is fontosnak tartják támogatásukat kifejezni a kárpátaljai magyarok megvédése ügyében, ugyanakkor a parlamenti képviselők egy része „elképesztő küzdelmet folytat a lelkiismeretével és az ármányokkal”.
A miniszter megjegyezte: ha az ellenzék azt akarja, hogy Moszkvába menjen, akkor korábban miért bírálták, amikor így tett. Emlékeztetett rá, hogy nem az ő ölükbe ült be Toto kutya, utalva arra, hogy kormányfőként Gyurcsány Ferenc baráti kapcsolatokat ápolt az orosz elnökkel.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány és kormánypártok számtalanszor elítélték a háborút és az orosz agressziót.
Mondjanak egy természetes számot, hogy ezt hányszor kell kimondanunk, hogy elhiggyék
– mondta az ellenzéknek a miniszter. Hozzátette, hogy a magyar kormány álláspontja világos.
Mi nem érthető? – tette fel a kérdést. Szijjártó Péter szerint az ellenzék nem tud nemzeti alapon tekinteni a háborúra, és mindig mindent valamilyen külső szereplő szemüvegén át néznek. A miniszter megismételte: a kormány a béke pártján áll, nem szállít fegyvereket, kiáll a kárpátaljai magyarokért, kiáll a magyar emberek érdekeiért.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 6-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)