Az Európai Unió Bírósága márciusi ítéletében kimondta, hogy a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönülten illeti meg, valamint a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kiadni, ami azt jelentené, hogy a pénteki munkaidőnek 13 órakor véget kell érnie.
Fodor T. Gábor munkajogász ezzel kapcsolatban arról beszélt a HR Portálnak, hogy módosítani kellene A munka törvénykönyvét, hogy megfeleljünk az uniós jognak, az állami szektorban dolgozó munkavállalók pedig túlóraigényekkel állhatnak elő.
A portál arról ír, hogy az ügy egy miskolci mozdonyvezetőtől indult, aki pert indított a MÁV-Start ellen, amiért munkáltatója nem adta ki számára külön a napi 11 órás pihenőidőt. A MÁV-START azt állítja, hogy mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a döntése a munkavállalóját egyáltalán nem érinti hátrányosan, összességében többet pihen a munkavállaló, csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.
A Miskolci Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult azzal a kérdéssel, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e.
A Bíróság ítélete szerint a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jogot képez, amelyek eltérő célokat követnek, „a napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől”.
A heti pihenőidő pedig azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy „minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát”, tehát mindkét jog tényleges gyakorlását biztosítani kell a munkavállalók számára.
Fodor T. Gábor munkajogász kifejtette, hogy
az átlagos, hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap mint naptári nap, ez a heti pihenőidő. A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 00.00 óra előtt be kell fejeződnie – tehát péntek 13 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. Amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.
A munkajogász hozzátette – bár nincs erről információja, de –, meglepné, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná A munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét. Kézenfekvő lehet, ha például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzítik, így a pénteki munkavégzés nem 13, hanem 19 óráig lenne lehetséges.