A panaszokat és közérdekű bejelentéseket átfogó igénnyel először a Kádár-korszak derekán, 1977-ben szabályozták. Azt a jogszabályt még Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke látta el szignójával. Ahhoz képest, hogy a törvény preambuluma leszögezte: „a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak”, csak a 2004-es, úgynevezett csatlakozási törvény helyezte hatályon kívül. 

2009-ben hiába futott neki a parlament a közérdekű bejelentések szabályozásának, és szavazta meg a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvényt, ha egyszer a jobb sorsra érdemes jogszabály a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozásának hiányában soha nem lépett hatályba. A jelenleg hatályos, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény meghozatalát így elsősorban az akkori töredékes szabályozás kiegészítése indokolta.

Háromlépcsős szabályozás

Az újabb, korszerűbb szabályozást uniós kötelezettségeink is sürgették, különösen az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek értelmében a köz- és magánszervezeteken belül, továbbá a hatóságok felé biztonságos bejelentési csatornákat kell kialakítani. Az irányelv kötelezi a nemzeti hatóságokat a polgárok megfelelő tájékoztatására, és arra, hogy képezzenek ki tisztviselőket a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

Az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy háromlépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre:

1. az első lépcső az úgynevezett belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti,
2. a második lépcső az úgynevezett külső bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli,
3. a harmadik lépcső a jogsértés nyilvánosságra hozatala.

A tagállamoknak ki kell jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles a külső bejelentési csatorna működtetésére, valamint a bejelentések fogadására és nyomon követésére.

Mentesítések és határidők

A kormány által benyújtott törvényjavaslat, amelynek előadója Varga Judit igazságügyi miniszter, igyekszik megfelelni az uniós irányelv rendelkezéseinek. Ennek jegyében a magánszektorban működő, ötven főnél több dolgozót foglalkoztatóknak előírnák, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettségüket 2023. december 17-étől teljesítsék.

Az uniós irányelv alapján a tagállamok ezen kötelezettség alól mentesíthetik a tízezernél kisebb lélekszámú önkormányzatokat, az ötvennél kevesebb dolgozót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve állami szervek vagy helyi önkormányzatok tulajdonában, irányítása alatt álló szervezeteket. A belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó szabályok a helyi önkormányzatok, illetve a hozzájuk kapcsolódó szervezetek esetében csak 2025. január 1-jétől alkalmazandók.

Elkülönített hatósági rendszerek

A törvényjavaslat alapján elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre:

• az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
• a Gazdasági Versenyhivatal,
• az Integritás Hatóság,
• a Közbeszerzési Hatóság,
• a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
• az Országos Atomenergia Hivatal, valamint
• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Ezekbe az elkülönített rendszerekbe bárki bejelentést tehet. A működtető a szóbeli bejelentés írásba foglalásakor jegyzőkönyvet köteles készíteni. Szóbeli bejelentéskor pedig fel kell hívni a bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat során bizalmasan kezelik.

Panasz és közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni, amelynek üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik. A törvényjavaslat szerint az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentő azonosításához a bejelentő nevét és lakcímét kell tárolni.

A törvényjavaslat meghatározza a panasz és a közérdekű bejelentés fogalmát. E szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés pedig olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

Ha alapos, ha rosszhiszemű

A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elintézni.

A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

• a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
• a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
• az okozott sérelem orvoslásáról és
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

• ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
• alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A magyar életmód megvédése

A törvényjavaslat harmadik fejezetének címe: „Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések.” Az indítvány szerint a belső és az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben (vagyis bármely állami és helyi önkormányzati szervnél) is bejelenthető:

1. azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
2. a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá ezeket a bűnöket, valamint az Alaptörvény U) cikkében foglalt bűnöket kicsinyítő módszeres tevékenység,
3. a nemzeti jelképek tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény,
4. házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének (például az anya nő, az apa férfi) kétségbe vonása, továbbá
5. a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása.

A törvényjavaslat egyébként – az uniós irányelv rendelkezései alapján – kiterjeszti a védelmet arra a bejelentőre is, aki névtelenül tesz jogszerű bejelentést és – későbbi azonosítását követően – vele szemben hátrányos intézkedést tesznek. Bár az indítvány szerint a névtelen bejelentések kivizsgálása mellőzhető, a jogalkotó mégis elengedhetetlennek tartja, hogy ettől függetlenül védelmet élvezhessenek a névtelenül jogszerű bejelentést tevő személyek is.

(Borítókép: Varga Judit 2022. szeptember 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)