Kilenc nap alatt befejezte a nyomozást a rendőrség abban az ügyben, amelyről Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő tett fel kérdéseket Polt Péter legfőbb ügyésznek. Az érintett három cég együtt összesen 1400 közbeszerzési eljárást nyert meg.
A fideszes vezetésű Győr városában három cég – a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. – szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. A döntések főleg még Borkai Zsolt polgármestersége alatt születtek.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője Polt Péter legfőbb ügyésznek írt, az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozó írásbeli kérdésében felvetette, hogy mivel a tendereket úgy írták ki, hogy csak az adott cég tudjon megfelelni a kiírásnak, esetlegesen megvalósulhat a hűtlen kezelés, a vesztegetés és a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, valamint a hivatali visszaélés bűntette megalapozott gyanújának megállapíthatósága.
Az ügyben milyen konkrét szakmai problémák, technikai akadályok, eljárásjogi kérdések akadályozzák az ön által egyszemélyi korlátlan személyi, szervezeti és szakmai utasítási joggal és irányítási teljhatalommal vezetett, nem mellesleg közpénzből működtetett és ennek megfelelően a közvélemény és az állampolgárok részéről jogosan eredményeket elvárt ügyészségi szervezet törvényességi felügyeleti szakmai eljárásának hatékonyabb, gyors, és valóban „világszínvonalúan” eredményes lefolytatását?
− tette fel a kérdést a képviselő február 18-án.
Polt március 6-án kelt válaszában közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és azt továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának. A nyomozó iroda február 27-i határozatával a feljelentést − részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában − elutasította.
Az ügyekben az ajánlatkérő Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete volt, amely keretmegállapodást kötött egyetlen céggel. A keretmegállapodás nyertese pedig ezután mindent vitt, amit ennek a megbízásnak a részeként írtak ki a következő években − írta meg az Átlátszó.
Az útépítési és karbantartási eljárás menete tehát így nézett ki:
Tehát a cégek valójában nem nyertek el több száz „megbundázott” közbeszerzést, hanem a szerződés szerint csak tőlük rendelhették meg a felújítási munkákat a kiíró igénye szerinti ütemezésben és bontásban. A kiíró pedig valamiért úgy döntött, hogy szétbontja sok kis lehívásra a felújítási igényeit, amely a Közbeszerzési Értesítőben úgy jelent meg, mintha külön közbeszerzésekben lettek volna nyertesek, miközben már elméletben is kizárt volt, hogy más elinduljon ezeken az ajánlatkéréseken.