„Magyarország még soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy felzárkózzon a legfejlettebb országokhoz” – olvasható Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű think tank oldalán megjelent angol nyelvű cikkében.
A politikai igazgató a Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy a magyar stratégiáról szóló januári publicisztikájának angol nyelvű változatát megírta az ECFR honlapjára. Orbán Balázs közölte, a cikk azzal a szándékkal készült, hogy „a magyar nyelvet nem beszélő, de hazánk iránt érdeklődő külföldiek is megérthessék, hogy Magyarországnak miért nem érdeke a blokkosodás, a hidegháborús politika és a kereskedelmi útvonalak felszámolása”.
A cikkben Orbán Balázs januári publicisztikájának főbb gondolatai, sarokpontjai köszönnek vissza. A politikai igazgató szerint ahhoz, hogy Magyarország a következő évtizedben elkerülje a közepes jövedelmű országok csapdáját, a konnektivitáson vagy más néven összekapcsoltságon alapuló gazdasági stratégiát kell követnie. Úgy fogalmazott: a világrend jelenlegi széttöredezettsége rögössé teszi Magyarország fejlődési útját, ugyanakkor lehetőségeket is rejt magában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ezer éve Európa szerves része, „az Európai Unió és a NATO tagjaként a Nyugat kötelékében látjuk a jövőnket”.
Ha azonban visszaáll a hidegháború korszakának széttagolt, tömbökre épülő nemzetközi rendje, az veszélyezteti Magyarország nemzetközi kapcsolatait és kereskedelmi státuszát.
Orbán Balázs szerint ennek az elkerüléséhez van szükség a konnektivitás stratégiájára.
A politikai igazgató kifejtette, hogy a globalizáció jelenlegi, a Szovjetunió bukása után kialakult modellje az Egyesült Államok által vezetett és gyakran általa is uralt, neoliberális elvek mentén szerveződő egypólusú világrendre épül. A 2008-as válságra, majd utána a migrációra, a brexitre, Donald Trump 2016-os győzelmére és a koronavírus-járványra adott válaszok azonban azt mutatják, hogy „a neoliberális rend megingott, és egyre inkább elveszíti legitimitását”. Orbán Balázs szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentheti a végső csapást.
Azt írta: a Nyugat elkezdett „szétkapcsolni”, és az Egyesült Államok vezetésével úgy próbálja megszilárdítani vezető szerepét a saját befolyási övezetében, hogy elszigeteli, gyengíti és ellenőrzése alá vonja azokat az államokat, amelyeket csak tud. Ezzel újra egy olyan tömbrendszert hoz létre, amely Magyarország számára a hidegháború tapasztalatai után fájdalmasan ismerős lehet – tette hozzá Orbán Balázs.
A konklúzió ugyanaz, amit már januárban megírt, vagyis Magyarországnak a konnektivitáson alapuló gazdasági modellt kell választania. Ennek lényege: arra kell törekedni, hogy Magyarország minél több országgal és piaci szereplővel tartson fenn kapcsolatot a világ minden tájáról.
Ezek a kapcsolatok nem korlátozódhatnak pusztán a gazdaságra, hanem kiterjednek a kereskedelemre, az infrastruktúrára, a befektetésekre, a tudástranszferre és a nyilvános diplomáciára is
– mutatott rá a politikai igazgató. Azt is leszögezte:
ennek a stratégiának a központi eleme a Nyugaton belüli összekapcsoltság megőrzése is.
A politikai igazgató kiemelten fontosan nevezte, hogy megerősítsék a nyugati civilizáció sarokköveit – a szuverenitást, a vallást és a családot –, és fellépjenek a közös értékek, illetve az identitás aláásására irányuló romboló kísérletek ellen. „Hisszük, hogy csak a civilizációnk gerincét alkotó értékek védelmével erősíthetjük a Nyugaton belüli kapcsolatainkat” – fogalmazott.
Januári cikkében Orbán Balázs azt írta: az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el. Azt is kifejtette: a blokkosodás (vagy tömbösödés) ahhoz vezet, hogy az egyes országoknak központot kell választaniuk, és a kapcsolódásuk kizárólagos kapcsolat. „Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából” – érvelt a politikai igazgató.
Mint azt januárban megírtuk, Orbán Balázs eredetileg a Mandiner hetilapban megjelent publicisztikája Orbán Viktor főbb megállapításait foglalta össze. A miniszterelnök egy zárt körű eseményen, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján vázolta fel átfogó előadásban az ország előtt álló évtized kihívásait és lehetőségeit.
Idei évértékelő beszédében Orbán Viktor a kormány külpolitikájával kapcsolatban úgy fogalmazott: továbbra is barátokat akarnak szerezni, és nem ellenségeket.
Azt akarjuk, hogy mindenki, Kelet és Nyugat, Észak és Dél érdekelt legyen a magyarok sikerében. Blokkosodás helyett összekapcsolódás
– mondta a miniszterelnök.
Orbán Balázs januári cikke után a korábbi összefogás ellenzéki pártjait is megkérdeztük a kormány geopolitikai stratégiájáról. A DK szerint a senki földjére löknék az országot, a Momentum úgy értelmezte, hogy Orbán Viktor a Keletet választotta. A Jobbik úgy látja, hogy az ország nem használja ki a lehetőségeket. Az MSZP elismerte, hogy Orbán Viktor koherens, de régi illúziókat kerget. A Párbeszéd arra figyelmeztetett, hogy a kompszerep nem realitás. Az LMP-nek hiányérzete támadt, mert a kormány elfelejtette a természeti világot.
(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)