Hiába a Magyar Nemzeti Bank erőfeszítései, hogy a bankjegyeket minél biztonságosabbá, nehezebben hamisíthatóvá tegyék, a pénzhamisítók nem adják fel. Ma állnak bíróság elé azok az elkövetők, akik több mint ötszáz darab ötszázasból készítettek húszezreseket. Nem aprózták el: halogénlámpát, szitát, fóliát, festéket, lézernyomtatót, laminálógépet és vegyi módszereket is felhasználtak. Az utánzatokat dohányboltokban, gyorséttermekben, patikákban, drogériákban, de cukrászdában és zöldségesnél is elfogadták.
Előkészítő üléssel kezdődik március 9-én az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzhamisítási ügye a Fővárosi Törvényszéken. Tízen állnak a bíróság elé, akikkel szemben a Fővárosi Főügyészség – több terhelt esetében bűnszövetségben elkövetett – pénzhamisítás bűntette miatt emelt vádat.
Az elmúlt években valamelyest csökkent hazánkban a pénzhamisítási ügyek száma. Különösen azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben belekezdett a bankjegyek megújításába, amelyek így sokkal biztonságosabbak és nehezebben hamisíthatók. Talán kevesen tudják, hogy a magyar bankjegypapírok alapanyaga gyapot, alapszíne fehér, címleteinek mérete pedig azonos (154x70 mm).
A megújított húszezres előoldalán például a vízjelmező mellett hologramHatású fémcsík van, míg a közepén látható motívum mozgatás hatására aranyról zöld színűre változik.
Persze pénzhamisítók mindig is lesznek. A csöppet sem rövid nevű, a „Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Pénz- és Bankkártya Hamisítás Elleni Osztálya” még tavaly májusban indított nyomozást, miután több helyről is hamis húszezresekről érkeztek bejelentések. Idén januárban három gyanúsítottat ki is hallgattak. A hatóság 237 darab hamis húszezresről és legalább negyven hamis 100 eurósról tud. Az eljárás még tart.
Egy másik hamisítási ügyben viszont már ítélet is született. Idén januárban összesen 18 év börtönre ítéltek egy pénzhamisító bandát a Gyulai Törvényszéken. A fiatalokból álló csoport nem bonyolította túl a dolgokat, csak nyomtattak és másoltak, azaz igen silány hamisítványokat készítettek. Három eladó azonnal észrevette az átverési kísérletet, három másik helyen ellenben elfogadták a hamis pénzt. A miheztartás végett: az elsőrendű vádlottat hat, a másodrendűt öt év szabadságvesztésre ítélték. A többiek is egy-két év börtönbüntetést kaptak.
Nyugdíjas huszárezredes, egykori közellátási miniszter, országos rendőrfőkapitány is főszerepet játszott az 1925 végén kirobbant frankhamisítási ügyben, amelyben a vádlottak azzal védekeztek, hogy csak bosszút akartak állni Franciaországon a trianoni békediktátumért. A hamisítók viszonylag olcsón megúszták. Ráadásul egyikük sem töltötte ki a büntetését. Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter két év után szabadult, de ezt az időt is inkább szanatóriumokban töltötte. Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány 1928 tavaszán kormányzói kegyelmet kapott, és haláláig nyugdíjat is folyósítottak számára. Gerő László őrnagyot már ítélethirdetés után szabadon engedték. A nemzetközi közvélemény viszont keményen büntetett, hiszen a nyugat-európai kabarékban még sokáig élcelődtek azon a magyaron, aki tévedésből jó pénzzel fizetett.
Ami a csütörtökön kezdődő büntetőpert illeti, a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint többnaposnak ígérkezik az előkészítő ülés. Mint arról már írtunk, az előkészítő ülés a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként hallgatja meg a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. A vádlottak és védőik kifejthetik a váddal kapcsolatos álláspontjukat.
A vádlottak teljes körű beismerése esetén a bíróság ítéletet hoz.
Vagyis az ügy akár az előkészítő ülésen befejezhető. A bonyolultabb jogi megítélésű ügyek esetében ez azért ritkán szokott előfordulni.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint egy 49 éves és egy nála tíz évvel fiatalabb férfi még 2019 elején megállapodott abban, hogy különféle informatikai és egyéb eszközök segítségével, nagy mennyiségben, valódi 500 forintos bankjegyekből hamisított húszezreseket készítenek, amelyeket értékesítenek. A hamisításhoz szükséges eszközöket (halogénlámpát, szitát, fóliát, festéket, lézernyomtatót, laminálógépet) közösen szerezték be, a hamisítványokat egy zuglói lakásban készítették. A hamisítók nemcsak számítástechnikai eszközöket használtak, hanem vegyi módszereket is alkalmaztak, sőt hamisítványaikon a biztonsági elemeket is imitálták.
A szakértők szerint a hamisítványok megtévesztésre alkalmasak voltak. A szükséges anyagi háttér biztosításában egy barátjuk is közreműködött. Az elsőrendű vádlott az elkészült hamisított bankjegyek egy részét az ügyben szintén vádlott fián keresztül hozta forgalomba, míg másik részét a 39 éves vádlott-társa értékesítette, mégpedig a bankjegyek értékének harmadáért.
Az ügy további hat vádlottja a hamisított bankjegyek forgalomba hozatalában vett részt úgy, hogy az általuk megszerzett hamisítványokat – általában kisebb értékű vásárlások alkalmával – fizetőeszközként használták.
Elsősorban a fővárosban, valamint Pest megyei településeken fizettek az utánzatokkal dohányboltokban, gyorséttermekben, patikákban, drogériákban, de cukrászdában és zöldségesnél is.
A vádlottak egy év alatt 504 darab hamisított húszezrest készítettek, és vádlott-társaik révén ugyanennyi hamisított bankjegy került forgalomba. A hamis pénz értéke meghaladta a tízmillió forintot.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)