Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Szakértői Bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett jelentésében üdvözölte a legutóbbi jelentés 2015-ös elfogadása óta tapasztalható pozitív fejleményeket Magyarországon.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot képviselő Európa Tanács szakértői jelentésében kiemeli a gyűlölet-bűncselekményekről szóló rendőrségi jegyzőkönyv 2019-es elfogadását, amelynek értelmében fokozzák a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálását, többek között mentorokat neveznek ki minden egyes helyi rendőrkapitányságon.
A magyar hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek a romák integrálása érdekében a nemzeti társadalmi befogadási stratégia keretében, beleértve a sürgősségi áttelepítési kezdeményezést is. A tanács elismerését fejezi ki továbbá az ukrán menekültek védelme és segítése érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban
– áll a jelentésben.
Az érme másik oldala, hogy a jelentés számos fontos kérdéssel kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaz meg, többek között „olyan korlátozó törvények és törvénymódosítások elfogadásával kapcsolatban, amelyek súlyosan sértik az LMBTQ személyek és a menedékkérők emberi jogait, különösen a Covid–19-világjárvány bevezetett vészhelyzeti időszakában”.
A jelentés szerint a magyarországi politikai és általános közbeszéd egyre idegenellenesebbé vált, ami negatívan érinti a menekülteket, menedékkérőket, migránsokat, a muszlimokat és a szexuális kisebbségekhez tartozó személyeket. A jelentés ezért felszólít minden közszereplőt, beleértve a politikai vezetést is, hogy
azonnal, erőteljesen és nyilvánosan lépjen fel a rasszista és LMBTQ-ellenes gyűlöletbeszéd ellen.
Az ECRI aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a romák körében továbbra is magas az iskolai lemorzsolódás aránya, és hogy az oktatásban továbbra is széles körben elterjedt a szegregáció.
A romák a leghátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és továbbra is erőszakkal lakoltatják ki őket, gyakran megfelelő lakhatás nélkül – állítja az ECRI jelentése.
(Borítókép: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)