Az orosz–ukrán háborúról beszélt elsőként a miniszterelnök, szerinte a nyugati vezetők háborús lázban égnek. Orbán Viktor a Kossuth rádióban adott interjújában azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a Vatikán az egyetlen, aki kimaradt a háborúból.
Egy évvel ezelőtt még mind abban reménykedtünk, hogy a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá, és hamar véget ér. A háború azonban egy év után sokkal durvább és kegyetlenebb, mint gondoltuk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Szerinte ahelyett, hogy mindenki elkötelezné magát a béke mellett, nagyon megosztott lett a közvélemény. Kiemelte, hogy egyre több az áldozat mindkét oldalon, de egyik fél sem közöl reális adatokat azok számáról, de minden bizonnyal már 100 ezer felett van a halottak száma, a sérülteké pedig ettől is sokkal több. Mint mondta, a háború és az infláció nem csak Európában, hanem az egész világon gondot okoz.
„A nyugati világ vezetői háborús lázban égnek” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy próbálja ezeket a beszédeket higgadtan hallgatni.
Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen, ennek az esélye pedig napról napra növekszik
– hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte már csak Magyarország és a Vatikán áll igazán a béke pártján. „Ha szeretnénk is angyalok lenni, az érdekek mindig beúsznak a képbe, ez így van most is” – fogalmazott. Hozzátette: nem akarja megnevezni a konkrét országokat, akik a háború mellett állnak, nem akar fölösleges vitákba kezdeni, ugyanis „van Magyarországnak elég vitája”.
Orbán Viktor miniszterelnök kitért arra is, hogy van olyan helyzet, amikor az embernek megtámadják a hazáját és azt meg kell védeni. Mint fogalmazott, Magyarország veszített már háborúkat és területeket, ezért elég erősnek kell lenni, ezért is fontos az, hogy legyen az országnak egy erős hadserege. „Ehhez hazaszerető emberekre van szükség, hogy ha baj van, ne elmenekülni akarjanak, hanem megvédeni a hazájukat” – vélekedett, hozzátéve, hogy nem csak férfiakra.
A miniszterelnök szerint nagyon fontos, hogy a Honvédség ütőképes legyen, és „ne csak egy kokárda legyen a mellkasukon”.
Fontos dolognak nevezte a haderő fejlesztését is, ugyanis – meglátása szerint – csak modern hadsereggel lehet megvédeni az országot. Növelni kell a katonák számát, az elkötelezettségüket, hivatástudatukat, képzési szintjüket, és modern fegyvereket kell nekik biztosítani – sorolta a kormányfő. „A békéhez erő kell” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint a baloldali politikusok a háború pártján állnak. Azonban – mint mondta – nem csak a baloldali pártok, a baloldali média is háborúpárti. Szerinte ez azért van, mert őket külföldről finanszírozzák.
Guruló dollárok nem csak a pártoknál, a médiánál is vannak, elvárják tőlük, hogy háborúpártiak legyenek
– fogalmazott.
A miniszterelnök ugyanakkor óvatosan akart fogalmazni, ami az európai helyzetet illeti. Szerinte a háború utáni állapotokról úgy lehet beszélni, ha a háború kimeneteléről is beszélünk. Azonban „a legrosszabb támadásoknak tesszük ki az országot, ha ilyeneken spekulálunk” – fogalmazott.
Felelős politikusként nem spekulálhatok erről, de van elgondolásom arról, milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a háborúnak
– tette hozzá Orbán Viktor. Ugyanakkor hozzátette: nagy lehetőség nyílt azok előtt, akik a hagyományos erőviszonyokat szeretnék megváltoztatni. Meglátása szerint „a hősiesen harcoló ukránok mögött az Egyesült Államok áll”, és amint Washington nemet mond a háborúra, előáll a tűzszünet. Ebből a szempontból megemlítette, hogy Donald Trump indul a 2024-es elnökválasztáson, ha pedig meg is nyeri azt, az változást hozhat a háborús helyzetben.
A kormányfő az interjúban kitért az inflációra is, amellyel kapcsolatban – immár sokadszorra – azt ígérte, év végére egy számjegyű lesz. Hozzátette azonban, hogy az ütemezésről megoszlanak a vélemények, de ezt a vitát nem lehet most eldönteni. A legfontosabb, hogy év végére 10 százalék alá kell nyesni a pénzromlást.
A kormány meghozta az ehhez szükséges rendeleteket – emelte ki Orbán Viktor. „Ez a húsz intézkedés széles körű elfogadottságnak örvend” – tette hozzá, szerinte az intézkedések meg fogják hozni a várt eredményt.
Harminc évnél hosszabb tapasztalataim szerint ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, az infláció mértéke azonnal megfeleződne, és folyamatosan csökkenne
– mondta a miniszterelnök, azonban rögtön hozzá is tette, hogy erre nem lát esélyt. „Mi nem tudjuk eltörölni a szankciós politikát, és erőnk sincs, hogy megvétózzuk a szankciókat” – vélekedett. Elmondta: „tíz csata van mögöttünk, és ezt mindeddig Szijjártó Péterrel sikeresen le is hoztuk”.
Három nagy vitaügy van az Európai Unió és Budapest között – mondta Orbán Viktor. Ezeket meg is nevezte:
Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy Brüsszelben azt követelik, hogy szüntessék meg a szülők elsőbbségét, azonban Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a gyermekek felnevelése a szülők felelőssége legyen, és ne kapjanak olyan oktatást, amihez nem járulnak hozzá.
Brüsszel szerint nem a szülő visel felelősséget a gyermeknevelésért, hanem mindenféle modern eszmeiséget képviselő aktivisták
– fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte azonban a szülőknek joguk van megvédeni gyermekeiket és joggal várják a mindenkori kormányzattól, hogy segítsék megvédeni gyermekeiket. Meglátása szerint ez akkora szakadék Brüsszel és Budapest között, amit nem lehet áthidalni; „és miután mi nem fogunk engedni, Brüsszelnek kell majd” – zárta gondolatait Orbán Viktor.
(Borítókép: Orbán Viktor a Kossuth rádióban 2023. január 27-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)