A tárcavezető az európai uniós tagállamok kereskedelmi ügyekkel foglalkozó minisztereinek informális tanácsüléséről beszámolva kiemelte, hogy Európa az elmúlt évek világgazdasági folyamatainak egyik vesztese lett, miközben éppen új korszak kialakulása zajlik, amelynek három fontos alapvetése is fájóan érinti a kontinenst.

Először is a világgazdasági átalakulás ütemét diktáló elektromosautó-iparban a nyugati cégek függőségi helyzetbe kerültek a keleti szereplőktől, amit jól mutat az a tény is, hogy a tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártó közül hét kínai és három dél-koreai – mondta.

Emellett leszögezte, hogy az Európai Unió a szankciókkal „gyakorlatilag először lábon, aztán végül már tüdőn is lőtte magát”, miután a korlátozások a magas infláció nyomán sokkal jobban sújtják az európai gazdaságot, mint az oroszt.

Továbbá itt van az Egyesült Államok helyzetkihasználása, hiszen Washington olyan patrióta gazdasági intézkedéseket vezetett be, amelyekkel „kihasználják a háborús helyzetet, és befektetéseket próbálnak elszívni az európai gazdaságból” – tette hozzá.

„Ez tehát a jelenlegi világgazdasági kontextus, ebben Európa egyelőre nem áll jól, és újabb önsorsrontó, szerintem végzetes hibát rejtő döntéssorozatra próbálnak inspirálni minket néhányan EU-n belülről és kívülről, ez pedig az európai és a kínai gazdaság mesterséges szétválasztása” – figyelmeztetett.

Európa járna rosszul

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU–Kína kereskedelmi forgalom értéke 856 milliárd euró volt tavaly, amiből a magyar részesedés egyébként mindössze 1,4 százalékos, és ennek megszakításából Európa újra vesztesen jönne ki, különös tekintettel arra, hogy a brüsszeli döntések miatt rohamléptekkel kell megújulnia az autóiparnak.

Ha valaki mesterségesen szétvágná a jövőben az európai–kínai gazdasági együttműködést, akkor azzal az európai gazdaság egyik stratégiai ágazatának, az autóiparnak okozna elementáris kárt

– közölte.

Majd arra is kitért, hogy ezen Magyarország ráadásul különösen sokat veszítene, miután hazánk fontos találkozási pontja a nyugati autóipari vállalatoknak és a keleti elektromosakkumulátor-gyártóknak.

Magyarország határozottan ellenzi az európai–kínai gazdasági együttműködés szétvágását, ehelyett lépéseket szorgalmaz a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása érdekében – jelentette ki.

„Néhány nagy, Európán kívüli szereplő is próbálja inspirálni az európai és a kínai gazdaság szakítását, ezt az ő szempontjukból értjük, de a mi szempontunkból ez kifejezetten hátrányos lenne. A gazdasági realitást dogmatikus ideológiai, politikai szempontokkal felülírni rendkívüli károkat jelentene” – húzta alá.

A miniszter arról is beszámolt, hogy napirenden van az európai–amerikai gazdasági együttműködés is, és a kormánynak érdeke a minél szorosabb kapcsolat, mivel az amerikai vállalatok alkotják a második legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon.

Szerintem Európának itt példát kéne vennie az Egyesült Államokról patriotizmusból, a saját gazdaság támogatásából

– vélekedett.

Végül pedig az ukrán miniszterelnök-helyettes részvételével kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, valamint lényeges beruházást hajtott végre Fényeslitkén, ahol hatalmas kapacitású logisztikai terminált hozott létre az EU és Ukrajna határán.

Problémásnak nevezte ugyanakkor, hogy az eredetileg a rászoruló afrikai és ázsiai régiókba szánt ukrán élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek sok esetben Közép-Európába érkeznek, és ott elég nehezen kezelhető zavarokat okoznak a piacon.

Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Bizottság itt lépjen fel a közép-európai mezőgazdasági érdekek mentén

– szögezte le.

Illetve felszólította Ukrajnát, hogy ne büntesse azon európai cégeket, amelyek semmilyen szabály ellen nem vétettek, csak nem akarják felszámolni oroszországi jelenlétüket. Volt példa ilyenre több magyar gyógyszergyártó esetében is. Kiemelte: ez elfogadhatatlan, Magyarország ezért elvárja a fellépést ezen a téren is az Európai Uniótól.