A Bosnyák tér mellé tervezett hatalmas irodaegyüttes fejlesztője bemutatta a szélesebb nyilvánosság előtt a terveket. A zuglói hallgatóság csak írásban tehette fel a kérdéseit, de azokból is egyértelműen kitűnt, hogy komoly fenntartásaik vannak. A helyszínen jártunk.
Folyamatosan halad előre a Bayer Construct-beruházásban a Csömöri út – Rákospatak utca – Bosnyák köz – Bosnyák utca által határolt területen a Zugló Városközpont-projekt. A bevásárlóközpontot, lakás- és irodafunkciókat is magában foglaló hatalmas beruházás első építési fázisa már szerkezetkész állapotot tükröz, a kívülállók nem is gondolnák, hogy a fejlesztést megannyi per és vádaskodás övezi.
Csütörtök este a beruházó, Horváth Csaba polgármester jelenlétében arra vállalkozott, hogy az elmúlt időszak változásairól és jövőbeni terveiről tájékoztatja az érintett lakosságot. A fórumnak teret biztosító terem előterében biztonsági emberek álltak, nem véletlen, hogy a Bayer vezetője, Balázs Attila rögtön az elején – hűtendő a feszültséget – a legérzékenyebb témát vette elő, és biztosította a hallgatóságot, hogy sem a Bosnyák téri állandó piacot, sem a Bosnyák utcai heti piacot nem akarják megszüntetni, az eredetileg tervezett nyolcéves kivitelezési időszakot (és az ezzel járó kellemetlenségeket okozó időt) pedig lecsökkentik két és fél évre.
A találkozót a kölcsönös bizalmatlanság légköre határozta meg, és annak ellenére, hogy már az elején világossá tették, hogy a hallgatóság csak írásban tehet fel kérdéseket, fél órán belül megkezdődött a bekiabálás, tolvajozás.
A Védegylet és a CivilZugló Egyesület a környezetvédelmi hatástanulmány hiánya miatt a többlépcsős tervezett magánberuházás következő fázisainak építési engedélyeit bíróságon támadta meg, maga az önkormányzat pedig a kiemelt kormányzati beruházás státuszát az Alkotmánybíróságon. Miután a kerület alkotmányjogi panasz beadványát a taláros testület tavaly októberben elutasította, az önkormányzat a területre vonatkozó változtatási tilalom elrendelésével igyekezett a fejlesztést megakadályozni, mondván, hogy sem városképi, sem a környezetvédelmi szempontoknak nem felel meg. A kormányhivatal döntésével azonban a beruházás oldalára állt, kimondva, hogy annak nincs szüksége környezetvédelmi hatástanulmányra. Ezt a Bayer jogi képviselője a fórumon külön is hangsúlyozta. Jelenleg azonban ezt a döntést is perelik a civilek.
A szembenállás odáig fajult, hogy a XIV. kerület önkormányzata már a fejlesztés nevét is peresítette, mivel nem járult hozzá a védett „Zugló” név használatához. (A projekt Zugló Városközpont néven fut.) Ezenfelül szabálysértési bírságot is kiszabtak, amiért tömör kerítést húztak a telek köré. A beruházó jogásza vitatta, hogy jogsértés történt, és a cégbíróság bejegyző határozatára hivatkozott.
Arra, hogy nem épp súrlódásmentes az önkormányzattal a viszony, áttételesen utal is a cég prezentációja, melyben kis betűkkel feltüntették, hogy a településrendezési szerződés megkötésének egyik feltétele, hogy az önkormányzat a beruházással szemben indított pereket és önkormányzati eljárásokat megszünteti a dokumentum aláírását követő 30 napon belül.
Úgy tűnik, az érintettek megnyerésére ilyen körülmények között még az a 11,1 milliárd forint összértékű közösségi célú fejlesztés is kevés lesz, amit a beruházó a kerület érdekében magára vállalt.
Pedig olyan progresszív tételek is szerepelnek benne, mint
E listán szerepel a Bosnyák téren egy 5000 nm-es mélygarázs megépítése is, amely már a piac, a szakrendelő és az önkormányzat új épületének kerületi hatáskörben lévő megvalósítását érinti.
A Zugló Városközpont mestertervének elkészítésével a beruházó eredetileg a Zaha Hadid Architectset bízta meg, a fórumon feltett kérdéseket azonban már Fernezelyi Gergely, az FBIS építésziroda vezető tervezője válaszolta meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősített fejlesztés méreteit ismertetve beigazolódni látszott a helyiek félelme: egyrészt számottevő gépjárműforgalmat generál (hiába tartozik majd a lakások mindegyikéhez mélygarázs), másrészt a közlekedésihálózat-fejlesztés koncepciótervében egy új buszvégállomást, illetve buszfordulót terveznek, épp a Csömöri úti sportpálya elé.
A lakók másik félelme, hogy a környék városias, egy- és kétemeletes házai közé egy gigantikus épületkomplexum felépítése nemcsak a városképet, hanem a terület élhetőségét is tönkreteheti.
A nyolc épületből csupán egyben lesz lakóépületi rész. Ebben 168 lakást alakítanak ki, de mellette 11 ezer nm-en bevásárlóközpont, és 15 ezer nm irodaház kap helyet az összesen nyolcemeletes épületszörnyben. A többi hét épületbe is mind irodafunkciót terveznek, a teljes beruházás 150 ezer nm irodaterület megvalósításával számol.
(Borítókép: Horváth Csaba. Fotó: Papajcsik Péter / Index)