A köztudatba enyhébb koronavírus-variánsként beépült omikron is képes elhúzódó, életminőséget befolyásoló tüneteket produkálni, amellyel sokakat szakorvoshoz vagy az országban a mai napig működő poszt-Covid-ambulanciákra irányítanak. A budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, Toldy-Schedel Emil az Indexnek arról számolt be, hogy még mindig érkeznek hozzájuk kezelésre emiatt betegek.
Miután Magyarországon a lakosság több mint 60 százaléka megkapta a koronavírus-elleni vakcina legalább két dózisát, 40 százalék pedig három oltáson is túlesett, és az enyhébb panaszokat okozó omikron vált a koronavírus domináns variánsává, 2022 márciusától a legtöbb járványügyi korlátozást feloldották.
Rusvai Miklós korábban az Indexnek úgy fogalmazott: bár az omikron bizonyítottan nem a tüdőt, hanem a felső légutakat támadja, sok esetben hasonló, de kevésbé súlyos panaszokat okoz.
Az oltással, a többször fertőződéssel jobban felvérteződött a szervezetünk ellene, ugyanakkor hosszabb idő elteltével immunmemóriánk némileg kopik, az antitestek szintje fél-egy év elteltével védőérték alá csökken
– ismertette a víruskutató.
Toldy-Schedel Emil kardiológus tapasztalata szerint a poszt-Covid még létezik, de jóval kisebb arányban, mivel már enyhébb a koronavírus-fertőzés lefolyása, sokan múló náthaként esnek túl rajta.
Attól, hogy enyhébb, még mindig járhat maradványtünetekkel, bár jóval kisebb az ilyen esetek száma, mint az elmúlt években, hasonlóan szív- és érrendszeri, tüdő-, idegrendszeri panaszok jelentkeznek
– fűzte hozzá.
Egy, a Nature Communications szaklapban nemrég publikált kutatás is ezt támasztotta alá, amelyet 18–70 év közötti norvég lakosok részvételével végeztek 2021. december 8. és 31. között, amikor egyszerre volt jelen az országban a delta- és az omikron-variáns. A fertőzöttek hasonló tünetekről számoltak be, és mindkét variánsnál tapasztaltak elhúzódó panaszokat, bár az omikron esetében 90 nap után kevésbé fordult elő.
A korábbi terminológia szerint a koronavírus-fertőzés után elhúzódó, 4 hét után is fennálló betegség a long-Covid, de ha 12 héten túl is panaszosak maradnak, vagy hetekkel a felépülés után jelentkeznek tünetek, azt poszt-Covidnak nevezzük. Mivel a tünetegyüttes hasonló, függetlenül attól, hogy mióta állnak fenn, vagy mikor jelentkeznek, jellemzően több szerv érintettségével jár, kezelésükre országszerte különböző szakorvosok együttműködésével működő poszt-Covid-centrumokat hoztak létre, többek között pulmonológus, kardiológus, neurológus, pszichiáter, belgyógyász közreműködésével.
A Szent Ferenc Kórház főigazgatója arról számolt be, hogy poszt-Covid járóbeteg-ellátásra manapság is minden korosztályból érkeznek betegek hozzájuk, de tapasztalataik szerint az idősek jobban elfogadják az állandósult tüneteket. A fiatalok közül többen jelentkeznek a kórházba panaszaik kivizsgálására. A gyermekklinikákon autoimmun problémák még mindig előfordulnak hosszú távú szövődményként.
A korai poszt-Covid-tünetek között gyakori a szívhártyagyulladás, amelynek késői szövődménye a szívritmuszavar.
A tüdő érintettsége miatt felvetődő olyan enyhébb panaszokat, mint a nehézlégzés, köhögés, fáradékonyság, jól tudják kezelni. Ez utóbbiból már kevesebb fordul elő, mint a korábbi variánsok esetében, az íz- és szaglászavarok sem igazán jellemzők. A neurológiai panaszok aránya még mindig magas, mint az alvászavar, a szorongás vagy a depresszió. Sok esetben egyszerű életmódprogramokkal, az alvás-ébrenlét ciklus természetes és hormonális szabályozásával, a súlyosabb eseteket pszichoterápiával kezelik.
Az omikronon átesetteknél átmeneti cukorbetegség szintén jelentkezhet, csakúgy, mint a Covid–19 korábbi változatai esetében.
„Nagyon sokrétű a most előforduló poszt-Covid is. A tünetegyüttes sokat változott az oltási sor beadása után, kevésbé intenzív panaszokat eredményezett, és a betegség enyhébb lefolyását. Ha a koronavírus gyógyulása után négy héttel életminőséget negatívan befolyásoló egészségügyi problémákat tapasztal valaki, abban az esetben szoktak további szakorvosi kivizsgálást javasolni az erre a célra kialakított ambulanciákon. A legtöbb tünet spontán gyógyul, de terápiával ennek időtartamát le tudják rövidíteni. Az atípusos mellkasi fájdalommal rendelkezőket további kardiológiai vagy pulmonológiai vizsgálatnak vetik alá” – részletezte a kórház vezetője.
A szakorvos rámutatott: koncentrációs nehézség, memóriazavar az akut szakasz után is felléphet, az időseknél a Covid utóhatásaként lehetnek szótalálási nehézségek, és bizonyítottan felgyorsítja a demencia, az agyi lépülés folyamatát. A koronavírus-fertőzés utáni embolizáció esélye 20-szorosára emelkedik, főleg azoknál, akiknek van erre hajlamuk. Ugyanakkor hozzátette: a fertőzés után akár hónapokkal, de egy éven belül is jelentkezhetnek poszt-Covid tünetek.
Toldy-Schedel Emil kiemelte: az, hogy a betegség milyen lefolyással jár, maradnak-e vissza szövődmények, az oltottság foka mellett nagyban befolyásolja, hogy milyen az illető általános egészségi állapota.
Krónikus betegséggel rendelkező, mozgásszegény életmódot folytató vagy túlsúlyos ember szervezetét jobban megviseli egy vírusfertőzés, nagyobb arányban alakulhatnak ki gyulladásos folyamatok
– hangsúlyozta.
Egy nemrég publikált magyar tanulmány – amely a hazai adatokat vetette össze – megállapította, hogy a nők könnyebben estek át a koronavírus-fertőzésen, de nagyobb arányban jelentkezett náluk poszt-Covid-szindróma. A Szent Ferenc Kórház főigazgatója ezt úgy értékelte, hogy tapasztalatai szerint a kórokozónál nincs kifejezetten nemi eltérés. A kutatás megállapítására az lehet a magyarázat, hogy a férfiak kisebb arányban fordulnak orvoshoz, a nők pedig már korai panaszokkal jelentkeztek, jobban kezelhető állapotban, később pedig a visszamaradó tünetek kivizsgálását is inkább ők kezdeményezik.
(Borítókép: Index)