Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium korábbi matematika–biológia szakos tanára, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium korábbi angoltanára a Belső-pesti Tankerület ellen nyújtottak be keresetet az elbocsátásuk miatt.
Hétfő reggel megkezdődött az első munkaügyi per, amelyet a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok indítottak – írja a Népszava. Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium korábbi matek és biológia szakos tanára, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium korábbi angoltanára a Belső-pesti Tankerület ellen nyújtottak be keresetet.
A két tanár összesen 17 órát nem tartott meg polgári engedetlenség miatt, mielőtt a tankerület elbocsátotta őket a Belügyminisztérium munkavégzési elvárására hivatkozva, valamint arra, hogy „a többszöri, szándékos jogellenes munkabeszüntetés (...) jelentős mértékű munkabeszüntetésnek minősül, (...) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a munkavégzés megtagadása együtt jár a tanulók érdekeinek, jogának veszélyeztetésével”.
Szikla Tamás ügyvéd, aki az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviseletében védi a két elbocsátott tanárt, a lapnak azt nyilatkozta, elhúzódó tárgyalásra számít, a bíró ugyanis mindenkit szóban szeretne meghallgatni. A tárgyalásra Marosi Beatrixot, a Belső-pesti Tankerület igazgatóját is beidézték, később meg is érkezett a helyszínre, azonban nem járult hozzá képfelvétel készítéséhez, valamint ahhoz sem, hogy a nevét rögzítsék.
A tárgyaláson más, polgári elégedetlenség miatt elbocsátott tanárok, valamint szimpatizánsaik is megjelentek, akik vastapssal köszöntötték őket. A demonstrálók egy feliratot is ragasztottak a tárgyalóterem ajtajára:
A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.
Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet munkaviszonyuk jogellenes megsértése miatt, az egyenlő bánásmód követelményére hivatkozva kérték munkavállalói jogviszonyuk helyreállítását. Ügyvédjük, Sziklai Tamás a tárgyaláson elmondta, alapvetően minden esetben egyezségre törekednek, itt azonban szerinte önmagán túlmutató jelentőségű ügyről van szó. Az alperes Belső-pesti Tankerület igazgatója közölte, érdemben védekezne.
A bíró rögzítette: a tárgyaláson munkaügyi vitáról, nem pedig politikai vitáról lesz szó, így bármi is lesz az ítélet,
abból szerinte nem érdemes politikai vagy bármilyen egyéb messzemenő következtetést levonni.
A két tanár azzal érvelt: elbocsátásuknak az volt a célja, hogy a többi tanár kedvét elvegyék a tiltakozástól. Jelezték, hogy munkabeszüntetésük békés volt, óráik kis százaléka maradt csak el, azok egy részét megtartották, a tiltakozás pedig a véleménynyilvánítási szabadságuk része volt.
Azt azonban elismerték, hogy közalkalmazottként lojálisabbnak kell lenniük a munkáltatóhoz, az alaptörvényben is rögzített
véleménynyilvánítási szabadságukat azonban szerintük ez sem előzheti meg,
márpedig a tankerület ezt szándékozott elfojtani a kirúgással. Azt is állították, hogy felmentésüket egyébként csak az intézményvezető kezdeményezhette volna, a sztrájk jogszerűségét pedig csak a bíróság állapíthatta volna meg.
A Belső-pesti Tankerület igazgatója szerint a felperesek nem igazolták, hogy az elhallgattatásuk volt a kirúgásuk célja. Egyébként meg ezzel az erővel bárki, aki nem veszi fel a munkát, mondhatná, hogy az véleménynyilvánítás – tette hozzá. Azt is állította, hogy
az elbocsátott tanárok alaptörvényt sértettek, azt a látszatot keltették a tanulók felé, hogy a jogszabályok szubjektíven értelmezhetők.
Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla keresetükben a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását, fejenként 1 millió forint sérelmi díjat, Kapin Lilla továbbá háromszor 312 ezer forint távolléti díjat és annak késedelmi kamatait, Törökné Pethő Erzsébet pedig 986 ezer forint távolléti díjat és annak kamatait kérte.
Elsőként azt kell tisztázni, hogy történt-e kötelezettségszegés. Az elbocsátott tanárok azt persze nem tagadták, hogy beszüntették a munkát, de az szerintük csak néhány órát érintett, a tankerület viszont napokat jelölt meg.