Lejárt tartozás miatt tavaly több mint négyszázezer fizetési meghagyást kezdeményeztek, elsősorban különböző követeléskezelők, közműcégek és mobilszolgáltatók – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményéből, amely szerint továbbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint alatt így lehet leggyorsabban hozzájutni a jogos pénzköveteléshez.
A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget, és már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint bárki kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, magánszemély, cég vagy például társasház is. Ráadásul hárommillió forintig nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani, ezekben az esetekben a legkézenfekvőbb megoldás a fizetési meghagyásos eljárás megindítása.
2022-ben összesen 409 304 fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek Magyarországon, kilenc százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő cégek a tavalyi utolsó negyedévben visszafogták működésüket. A korábbi évekhez hasonlóan a kérelmek többsége tízezer és hárommillió forint közötti követelésről szólt, és szinte kizárólag jogi személyek kezdeményezték. A kamara összesítése szerint
továbbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, az összes eljárás alig három százaléka köthető hozzájuk.
Holott – állítja a közjegyzők köztestülete – hárommillió forint alatt ez a legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájussanak jogos pénzkövetelésükhöz, legyen szó akár magánkölcsönről, károkozásról vagy bérletidíj-tartozásról.
Valamelyest nőtt az ellentmondások száma, ami azt jelenti, hogy az adósok a követelések 6,3 százalékát vitatták. Ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy lemond a követeléséről, vagy bíróságon folytatódik az eljárás. Jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján tavaly 328 ezer végrehajtás indult.
Tóth Ádám, a kamara elnöke hangsúlyozza:
Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert az a legrosszabb, ha nem foglalkozik vele. Ha ugyanis másodszorra sem veszi át a hivatalos iratot, akkor a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik, és jogerőre emelkedik. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne, vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja.
Természetes személyek szóban bármelyik közjegyzőnél ellentmondhatnak, postai úton pedig annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Ezzel szemben a jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek csak elektronikusan, a kamara rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.
Ellentmondani a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet, azt követően a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben ugyanakkor a kötelezett határidőn belül ellentmond, a fizetési meghagyás egyrészt hatályát veszti, másrészt a nemperes eljárás perré alakul át, és bíróságon folytatódhat.
A kamara elnökének újabb tanácsa így szól:
Csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan vagy túlzott a követelés. A tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb rendezni kell, és a bírósági eljárás költségeit, valamint a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnie annak, aki elveszíti az ellenmondás folytán induló pert. Ha a követelés jogos, de valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérni az eljáró közjegyzőtől.
A közjegyzőnél kérni lehet a tartozás részletfizetését, de a teljesítési határidő meghosszabbítását is. Erre ugyancsak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség – természetes személyeknek szóban, személyesen bármely közjegyzőnél vagy papíralapon az eljáró közjegyzőnél. Jogi személyek és az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus iratbeadásra kötelezettek elektronikusan kérhetik a fizetési könnyítést.
Fontos azonban tudni, hogy a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet mindenképpen indokolni kell, amely díjköteles beadvány.
Ebben a beadványban a kötelezettnek részleteznie kell, milyen mértékű halasztást kér, vagy hogy a tartozást mekkora részletekben, milyen időszakonként, összesen hány részletben tudja megfizetni. Nyilatkoznia kell a jövedelmi, vagyoni viszonyairól, amelyből megállapítható, hogy miért nem tud a teljesítési határidőre fizetni.
A fizetési könnyítés iránti kérelem határidőben történő benyújtását követően a közjegyző helyt adhat a kérelemnek. Ám pontosan kell fizetni minden részletet, mert ha valaki bármely részlet megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozás esedékessé válik, és a kérelmet előterjesztő fél megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett teljes összegre.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)