Civil Sugárút, Szabadságmenet, határozatlan idejű pedagógussztrájk – a héten ismét hangot adnak a civilek és a pedagógus-szakszervezetek a nemtetszésüknek. Ez már a sokadik kísérlet az oktatás megmentésére, mutatjuk a legfontosabb célkitűzéseket.
Idén 175 éves a 48-as forradalom és szabadságharc. Ebből az alkalomból március 14-én és 15-én Civil Sugárút néven 90 civil szervezet összefogásával 48 órás ünneplést, emlékezést, demonstrációt tartanak a Hősök tere és az Andrássy út között. A kétnapos rendezvényhez számos oktatásban érintett csoport is csatlakozott, közöttük:
Március 15-én a Civil Sugárút zárásaképp Szabadságmenet indul a Hősök teréről az Andrássy útig, az Egységes Diákfront a rendezvénnyel kapcsolatban azt írta:
„Emlékeztessük a hatalmat, hogy még mindig itt vagyunk és összefogunk, hiszen nem csak a mi ügyünket hagyja figyelmen kívül a kormány. Március 15-én vonuljunk újra utcára, hogy a kormány hagyja abba a társadalmi csoportok megfélemlítését. A tanárok mellett az orvosokat és a postásokat is ellehetetlenítették. Álljunk ki, hogy a jövőben ilyen ne történjen többet, mert az országunk sorsa a közös ügyünk!”
Március 16-tól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a szakképzésben dolgozók számára. Az érdekvédelmi csoport már tavaly tavasszal és ősszel is tárgyalásokat kezdeményezett az érintett intézmények ügyében, de válasz hiányában az egyeztetések máig elmaradtak.
Mint ismert, a kormány 2022-ben törvényben fektette le a sztrájk alatt nyújtandó minimális ellátás mértékét, ez a jogszabály azonban csak a Belügyminisztérium alá tartozó közoktatásra vonatkozik, vagyis a
Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz becsatornázott szakképzési intézmények oktatói még most is a hagyományos keretek között sztrájkolhatnak.
Mivel a kormány a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalási kötelezettségének nem tett eleget, a PDSZ a bírósághoz fordult, amely elsőfokú végzésben elfogadta a szakszervezet ajánlatát, a fellebbezési határidő pedig már lejárt. Mindezek értelmében a csütörtöktől induló határozatlan idejű sztrájk alatt az intézményeknek csak felügyeletet kell biztosítani, de azt is csak igény esetén.
A szakképzési intézményekben szintén egyre nagyobb az elégedetlenség, követeléseik az alábbiak:
A célokkal kapcsolatban a PDSZ közleményben megjegyezte: „A harmadik sztrájkkövetelés teljesítéséhez nagyon fontos, hogy egyáltalán megmaradjon a közalkalmazotti törvény, amelyet a közoktatásban tervezett státusztörvénnyel ki akarnak vezetni.”
Mint ismert, a Belügyminisztérium március 2-án tette közzé azt a jogszabálytervezetet, amely többek között megszüntetné a közalkalmazotti jogviszonyt, helyette köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jönne létre. A jövőben az iskolai pedagógiai programokról – a tankerületi központ jóváhagyásával – az intézményvezető döntene, a nevelőtestület csupán a véleményezésre kapna lehetőséget. A javaslatcsomag véleményezésére nyolc nap állt rendelkezésre, a határidő március 10-én járt le.
A PDSZ szerint „ez minden idők leghátrányosabb jogállási törvénye”.
Mint arról korábban beszámoltunk, január 23-tól hétnapos gördülő sztrájk vette kezdetét a közoktatásban, de a tiltakozás január 31-ei zárónapjához figyelmeztetésképp a szakképzésben dolgozók is csatlakoztak, így a mostani már a második sztrájk lesz a körükben.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)