A kérelmet március 14-én reggel nyújtották be a Nemzeti Választási Irodához, a szakszervezeti vezetők az alábbi öt kérdésre kértek jóváhagyást:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár tanítson?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?

Totyik Tamás kiemelte: ezeket a kérdéseket azért tették fel, mert szeretnék elérni, hogy a diákok munkaterhei radikálisan csökkenjenek, továbbá ily módon szeretnék megteremteni annak a lehetőségét, hogy egy új típusú tanterv jöhessen létre.

Gosztonyi Gábor hangsúlyozta, a kormány pilotrendszerjelleggel harminc kistelepülésen lévő nevelési-oktatási intézményt szeretne összevonni, az unió erre forrást is biztosítana.

„Ha már államosították az oktatást, legalább azt engedjék meg, hogy a helyi társadalom dönthessen arról, hogy a településen a tanítás megszűnik-e” – jelentette ki Gosztonyi Gábor. Az érdekvédő hozzátette: úgy látják, hogy rendelkeznek akkora civil bázissal, hogy a 200 ezer aláírás összejöjjön.

Példátlan összefogás indult

Idén 175 éves a ’48-as forradalom és szabadságharc. Ebből az alkalomból március 14-én és 15-én Civil Sugárút néven 90 civil szervezet összefogásával 48 órás ünneplést, emlékezést, demonstrációt tartanak a Hősök tere és az Andrássy út között.

Az esemény főszervezője, Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke lapunknak elmondta: a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni, már csak azért is, mert a koronavírus-járvány idején nehezített pályán működtek a hazai civil szervezetek, és azt szeretnék, hogy ügyeik, tevékenységük most újra reflektorfénybe kerüljön.

„Kezdetben 20-25 szervezet részvételére számítottunk, ehhez képest már közel száz csoport jelentkezett. Számunkra mindez azt jelzi, hogy igenis szükség van ma Magyarországon civil összefogásra” – hangsúlyozta lapunknak Horgas Péter.

Március 15-én a Civil Sugárút zárásaképp Szabadságmenet indul a Hősök teréről az Andrássy útig, a vonulásra különböző akciókkal készülnek a szervezetek.

A Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ) szervezésében egy úgynevezett beszélő tojás is előkerül, a megafonokkal felruházott tárgy segítségével olyan leveleket olvasnak fel, amelyeket diákok, tanárok, szülők és más társadalmi csoportok írtak hivatali személyeknek, választ azonban soha nem kaptak. A FESZ azt reméli, hogy a problémáik ily módon eljutnak a hatalomhoz, és a döntéshozók meghallják azokat.

A Szabadságmenet zárásaképp nyitó beszédet mond Karácsony Gergely, ezt követően pedig civilek, művészek, zenészek szólalnak fel, lépnek fel, többek között a Romano Glaszo, Dés László és Wunderlich József, Molnár Piroska, Törley Katalin és Törley-Havas Sára, Baranyi Krisztina és Pikó András, Orsós János, Mácsai Pál és Iványi Gábor is színpadra lép.

(Borítókép: résztvevők a PSZ sajtótájékoztatóján a Hősök terén. Fotó: Karip Tímea / Index)