Tegye fel a kezét, aki korábban hallott Törekiről! Mármint a helyieken kívül. Ma viszont már a fél ország ismeri ezt a Siófokhoz tartozó kistelepülést egy tyúkper (bocsánat: lóper) miatt. Amibe bekapcsolódott a fősodratú média egy része, továbbá néhány neves színész és nemrégiben már az országos politika is. Pedig az ügy jóval egyszerűbb, mint gondolnák. Csak egyvalami fontos: ki jogosult a 32 hektáros terület megvásárlására.
Van Törekiben (ez egy közigazgatásilag Siófokhoz tartozó minitelepülés) a Jódi hegyen egy 40 hektáros földterület, amelynek egy 32 hektáros része jó ideje vita tárgya. A Töreki központját képező házak csoportját elhagyva ide már csak hepehupás földút vezet, egymást váltják a lekerített karámok, gyümölcsösök, kisebb-nagyobb kertek, legelők. A telkek többségén csűrök és gazdasági épületek, vagy elkezdett, de soha be nem fejezett házak, és néhány tájjellegű, modernebb ingatlan. Ide tényleg már csak az jön, akinek itt van dolga, művelendő földje, vagy el akar bújni a világ elől. A Jódi hegy értéke a tapintható csend, a jó levegő és a madárcsicsergés, a városi szemet nyugtató somogyi dombság részletei, no meg a hegytetőről látható balatoni panoráma. Ez mégsem Tihany. Az északi part büszke települése nemcsak fizikai valójában van távol, hanem a hétköznapi életben is. Itt nincsenek villák, csak tájba simuló építmények és gazdálkodók, még nyári szezonban is csak ritkán találkozik kirándulókkal az ember.
A vitás birtokon Czinkóczky Csaba és akkori üzlettársa, Einspach Csaba 2017-ben létrehozta a Dharma Lóalapítványt. (Újabb zárójel: a dharma a szanszkrit szavak többárnyalatú jelentéséhez híven az eredeti tart, fenntart, hordoz mellett jelölheti még a következőket is: törvény, vallás, igazság, kötelesség, tan, lényeg, alapelv.)
Mindezt azzal a céllal tették, hogy a földterületen általuk szervezett pszichedelikus jógatábornak hirdetett, de valójában zenei színpadokkal, így jelentős zajjal és szeméttel járó Samsara Fesztivált rokonszenvesebbé tegyék a töreki lakosok előtt, illetve a helyi vadásztársaság tagjait kívül tartsák a területen. Emellett persze a megmentett lovakat – hiszen valójában egy lómenhelyről beszélünk – is szerették, de ez csak egy mellékes körülmény. Einspach elmondása szerint úgy vélték, és nem is alaptalanul, hogy a közvélemény a lómentők vs. vadászok vitájában a lómentők mellé áll majd a vadászokkal és a fesztivált rendszeresen nagy erőkkel látogató rendőrséggel szemben. Mint ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, a Somogy megyei rendőrök rendszeresen tartottak drograzziákat az Ozora 2-nek kikiáltott – egyébként kifejezetten drogmentesnek meghirdetett – Samsarán, a helyi vadásztársaság pedig a területen élő szarvasokat és rókákat féltette a zajtól, valamint a fesztiválozók által otthagyott szeméttől.
Az imázsépítés mellett az alapítvány azért is hasznos volt számukra, mert így az önkormányzati pályázatokon is el tudtak indulni, amivel ugyancsak a jóga, a zene, a tánc és a természet szerelmeseinek kitalált és a területen működtetett Samsara Fesztivál infrastruktúráját erősítették, hiszen a fesztivált hosszú távra tervezték, ahogy a gyerekek táboroztatását is. Merthogy gyerektábor is működött a hangzatos nevű Dharma Horse Rescue Shelter & International Youth Camp keretében. Amit idővel már Czinkóczky egyedül működtetett, mert viszonya megromlott Einspachhal, a földterület tulajdonosával.
UTÓBBI KILÉPETT A SAMSARA KFT.-BŐL ÉS AZ ALAPÍTVÁNYBÓL, MAJD VISSZAVONTA A SAJÁT TULAJDONÁBAN LÉVŐ FÖLDTERÜLETRE VONATKOZÓ, ADDIG CZINKÓCZKY ÉS A DhARMA RÉSZÉRE ENGEDÉLYEZETT SZÍVESSÉGI FÖLDHASZNÁLAT JOGÁT.
(Ezen a ponton zárójelet kell nyitnunk, ugyanis teljesen véletlenül rábukkantunk a levelezésünkben egy két évvel ezelőtti üzenetváltásra bizonyos Katona Mátyás és szerkesztőségünk között. 2021 nyarán Katona úr gyerekei a Czinkóczky által működtetett gyerektáborban nyaraltak, fejenként heti 48 000 forintért, de a levélíró szerint olyan rettenetes körülmények között, hogy egy nap után el kellett hozni a gyerekeket a táborból, és a levélíró ezért kereste meg panaszával szerkesztőségünket. De ez csak egy mellékszál.)
Szóval, a viszony megromlott Czinkóczky és a jelenleg külföldön dolgozó Einspach között. Odáig mérgesedett a helyzet, hogy Einspach szerint a jó manipulatív készségekkel megáldott és a kormánykritikus médiával remek kapcsolatokat ápoló Czinkóczky lejárató kampányba kezdett ellene, hogy megakadályozza az alapítvány kényszerű költözését.
A VITA HEVÉBEN CZINKÓCZY ÁLLÍTÓLAG AZT IS KILÁTÁSBA HELYEZTE, HOGY MAJD AZ ÁLLATVÉDŐK RÁGYÚJTJÁK A HÁZAT EINSPACH GYEREKEIRE. (SZERENCSÉRE EBBŐL NEM LETT SEMMI.)
Ezért is döntött úgy a tulajdonos, hogy eladja a 32 hektáros földterületet. Ennek a területnek egyébként egy jelentős része erdő, ahova az állatok be sem mehetnek. Ugyanezért az árért az állatoknak sokkal megfelelőbb körülményeket biztosító földet is lehet vásárolni, éppen ezért legalábbis különös az alapítvány minden eszközt bevető ragaszkodása a területhez.
És itt jön a csavar a történetben. Ugyanis az alapítvány által használt földterületre vevőként Czinkóczky felesége, Berecz Gabriella lehetett volna jogosult. Jó néhány éve ugyanis előszerződést kötöttek a földterület megvásárlására.
A svéd–magyar állampolgárságú Czinkóczky Csaba nemcsak a Samsara Fesztivál vagy a Dharma Lómentő Alapítvány körüli ügyekben tűnik fel a hazai sajtóban, hanem a közéletben is aktív. A férfi évtizedekig élt Svédországban, több televíziótársaságnál is dolgozott fotósként és riporterként. 2013-ban rendezésében mutatta be a svéd TV4 a Jobbik megerősödéséről szóló Nazi Santa című dokumentumfilmet, ami jelentős vihart kavart a hazai belpolitikai életben. Többen azzal vádolták Czinkóczyt és a svéd TV4-et, hogy a választások előtt felnagyította és egyoldalúan mutatta be a magyarországi szélsőjobb előretörését, mintha az a magyar társadalom egészére igaz volna. Mások pedig gyanúsnak tartották a filmben hosszasan megszólaló és a hazai politikai életbe éppen akkor visszatérő Bajnai Gordon szerepeltetését is, akire a svéd csatorna kommentárja a „stabilitás zálogaként” hivatkozott. A 2014-es választási kampány finisében a svéd TV4 alapító riportereként azt mondta, hogy szerinte Orbán Viktor sikerének kulcsa a társadalom „szolgalelkűsége” és a „magyarok tömegeiben felfedezhető kisebbrendűségi érzés”.
Az értékesítési folyamat azonban megrekedt, a földtörvény értelmében ugyanis az adásvételi szerződéseket ki kellett függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára, hogy az elővásárlásra jogosult személyek – ha vannak ilyenek – élhessenek törvény adta jogukkal. Az eljárásba pedig bejelentkezett a telekszomszéd Barna György, aki családjával már ma is nagyjából 10 hektárnyi területet birtokol a Törekiben lévő Jódi hegyen, és aki nemcsak a szükséges jogosítványokkal rendelkezik a földterület megvásárlásához, hanem hajlandó volna kifizetni az eladó által kért 60 millió forintos vételárat is az ingatlanért.
A vita pedig most azon van, hogy kinek erősebb a joga a vásárláshoz. A közvetlen telekszomszéd Barna Györgynek vagy az ingatlanra évekkel ezelőtt elővásárlási szerződést kötő Czinkóczky feleségének.
Mire idáig értünk a történetben, már újságcikkek garmadája jelent meg, és még neves színészek is sorompóba álltak Czinkóczky oldalán, úgymint Nagy Ervin, Szabó Győző és Molnár Áron „noÁr”. És összegyűjtöttek tizenkétezer aláírást a lómenhely megmaradása érdekében. Még Szabó Rebeka, az Együtt Magyarországért párt egyetlen képviselője is ringbe szállt a parlamentben a Dharma érdekeinek képviseletében, aki kormányhivatali visszaélést vizionál a földügylet mögött. Hogy mindez miért? Mert meg akarják akadályozni, hogy Czinkóczkytól „elvegyék” a földjét.
CSAKHOGY A FÖLD SOHASEM VOLT CZINKÓCZKYÉ VAGY A DhARMA ALAPÍTVÁNYÉ, A TERÜLET KIZÁRÓLAGOS TULAJDONOSA EINSPACH CSABA,
aki időközben a Czinkóczky által indított médiahadjárat miatt levelet írt az alapítvány viselt dolgairól a Dharmát támogató egyik közszereplőnek. Ez levél egy rövid időre az internetre is kikerült, melyben így fogalmaz
„EZ A TÖRTÉNET EGY FESZTIvÁL ROMJAIRA ÉPÍTETT INGATLAN MEGSZERZÉSÉNEK A KÍSÉRLETE, ÉS NEM MENTETT ÁLLATOKOKRÓL SZÓL. HANEM ARRÓL, MIKÉNT LEHET EGY CSOMÓ EMBERT AZ ORRÁNÁL FOGVA VEZETNI, MIKÉNT LEHET EGY JÓ ÜGYET ELŐRETOLVA ANYAGI ELŐNYRE SZERT TENNI, ÉS MINDAZOKAT, AKIK TERVEINKET AKADÁLYOZZÁK TÖNKRETENNI.”
Az eljárásban egyébiránt a Somogy Vármegyei Kormányhivatal is Barna Györgyöt javasolta vevőnek a megyei agrárkamaránál, aki így élhetne elővásárlási jogával.
Itt tart most az ügy, február 3-án kerültek a papírok a megyei agrárkamara elé. A testületnek egy hónapon belül kellett volna döntenie, most, amikor e cikket írjuk, március tizedike van, de az érintettek nem kaptak még értesítést az agrárkamarától.
E pillanatban a történet egyetlen vesztese Einspach Csaba, aki ugyan már eladta a földjét, de a vételárat addig nem kaphatja meg, amíg nincs agrárkamarai határozat. Czinkóczky kilátásba helyezte, hogyha az agrárkamara döntése rájuk (azaz Berecz Gabriellára) nézve lesz hátrányos, akkor megtámadja azt a bíróságon is.
Czinkóczky különben már fel is jelentette Barnát azzal, hogy nem is Siófokon él, hanem Budapesten, miközben a Törekiben élők szerint Czinkóczky és felesége Budán, a II. kerületben lakik, és csak a megnövekedett médiaérdeklődés miatt fordulnak elő a korábbiaknál gyakrabban a Jódi hegyen.
No és mi lesz a lovakkal? Azzal a – Czinkóczky szerint – 130, mások szerint alig 60 jószággal, amelynek jó része kecske. Barna György ígéri, hogy gondozni fogja őket, nem küldi vágóhídra a ménest. Már amennyiben az agrárkamara az ő javára dönt, és meg tudja vásárolni a földet.
(Borítókép: Sátrak a Samsara Jóga és Zenei Fesztivál helyszínén a Siófokhoz tartozó Töreki közelében lévő magánerdőben 2018. augusztus 8-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)