Az Ipsos az év elején 32 országban végzett kutatást arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak az emberek. A felmérésből kiderült, hogy világszerte a válaszadók 73 százaléka éli derűsen, vidáman a mindennapjait. A nemzetközi kutatás szerint a jó anyagi körülmények között élők, a házas emberek és a magasabb iskolai végzettségűek az igazán boldogok. Magyarország a rangsor legvégén áll.
A koronavírus-járvány kitörésének időszakához és azt követő hónapokhoz képest világszerte tíz százalékkal emelkedett azoknak az embereknek a száma, akik boldognak érzik magukat, de tíz évvel ezelőtt még jobb volt a helyzet, akkor ugyanis a megkérdezettek 77 százaléka mondta azt, hogy ideális az életkedve, nagyon jól érzi magát.
Az Ipsos kutatásából kiderült, hogy a világon jelenleg tíz emberből hét boldog. A legderűsebb emberek Latin-Amerikában élnek, több nyugat-európai országban viszont éppen ellenkező tendencia figyelhető meg, nő a rosszkedvű emberek száma.
A felmérésben 32 országot vizsgáltak világszerte, ezek közül Magyarország hátul kullog, ugyanis
nálunk minden második ember boldogtalan.
A világ legboldogabb országa Szaúd-Arábiát és Hollandiát megelőzve Kína, ahol a válaszadók 91 százaléka mondta azt, hogy boldogan él. Indiában, Ausztráliában és Brazíliában is tízből nyolc ember jókedvű. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy inkább boldog.
Dél-Koreában és Lengyelországban a magyarokhoz hasonlóan pesszimistább emberek élnek. Az ázsiai országban 57, az európai országban 58 százalékos a boldog emberek aránya.
A közepes jövedelmű országokban a boldogság nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb országokban. A közepes jövedelmű országok átlagos boldogságszintje először haladta meg a magas jövedelmű országokét, amióta az Ipsos 2011-ben elkezdte vizsgálni az államokat ilyen szempontok alapján.
A többség kihívásokkal és megpróbáltatásokkal teli magánéletre számít a következő évtizedben, és ez a pesszimista attitűd a fiatalabb generációk körében erősebb az átlagnál.
A felmérésből kiderült az is, hogy az emberek világszerte a kapcsolataikkal, baráti és családi viszonyaikkal, a végzettségükkel és az információhoz való hozzáférésükkel vannak leginkább megelégedve. Az anyagi és társadalmi helyzetükkel, szerelmi és szexuális életükkel, fizikális állapotukkal, valamint hazájuk gazdasági és politikai helyzetével, körülményeivel viszont kevésbé elégedettek.
A kutatás alapján rengeteg ember nem számíthat támogató közösségre, rendszerre vagy intézményre. Világszerte csak a lakosság 72 százalékának van olyan barátja vagy rokona, akitől segítséget remél vagy kérhet. Japánban, Brazíliában és Dél-Koreában az emberek kevesebb mint kétharmada érzi úgy, hogy kap támogatást megfelelő helyről vagy szervezettől. Az alacsonyabb jövedelműek körében a legrosszabb a helyzet ezen a téren.
Tízből négyen állítják azt, hogy a közelmúltban valamilyen megrázó élményben volt részük.
A felmérés szerint az emberek akkor érzik magukat igazán boldognak, ha azt tapasztalják, hogy tisztelik, megbecsülik őket, ha rendben van a mentális és az anyagi jólétük, vagy ha találnak megfelelő célt az életükben és úgy érzik, tudják is irányítani azt.
A gazdagabb országokban élők számára főként a munka, a megteremtett ideális életkörülmények, az általános biztonságérzet és a megszerzett javak okoznak valódi elégedettséget, a közepes jövedelmű országok lakosaiban pedig inkább a hit, a vallás, a fizikai jólét, a megjelenés és a megbecsültség kelt boldogságot. A boldogság szintje kölcsönös viszonyban van a fogyasztói bizalmi index értékével, amiben Magyarország ugyancsak a rangsor végén áll.