Komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – írja a Népszava a birtokába került dokumentum alapján. A jelentést az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készítette magyarországi látogatásáról. A kormánypártok előre jelezték, hogy prekoncepcióval érkezett a delegáció, inkorrekt kérdéseket tettek fel, így borítékolható volt a jelentés "korrektsége". A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke reagált a cikkre.
Kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők is voltak a jelentés készítői között, akik 2022. november 2–4. között találkoztak kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel.
A Népszava beszámolója szerint a képviselők megítélése szerint a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy
Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A jelentés készítői kifogásolták a média szabályozását, kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét, és megemlítették a KESMA megalakulását is, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára. Továbbá bírálták azt is, hogy a közszolgálati média minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak, és hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti sajtó kapja.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegációval folytatott eszmecserén kifejtette, hogy szerinte
a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett.
És bár a jelentésben nem szerepel, a lap információi szerint Koltay András bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
A delegáció tagjai az oktatásban és a kultúrpolitikában is a döntéshozatal folyamatos központosítását vetik a kormány szemére. Úgy látják, hogy a teret nyerő nacionalista narratíva, amely az alternatív álláspontokat magyarellenesnek minősíti, korlátozza a kreatív kifejezést és csökkenti a pluralitást a művészetben.
A kormánypártok már a látogatáskor jelezték: prekoncepcióval érkezett a delegáció, inkorrekt kérdéseket tettek fel.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a látogatás tapasztalatairól akkor azt mondta: előre látható, hogy milyen következtetésekre jutnak Brüsszelben. A magyar EP-képviselő felidézte: a kezdetektől nem értettek egyet a delegáció programjának összeállításával, de a küldöttség vezetője rendszerint azzal érvelt, hogy kiegyensúlyozott a program, vagyis sok mindenkit meghallgatnak. Bocskor Andrea szerint
voltak olyan panelek, amelyeken egyértelműen csak „a balliberális körökhöz” köthető médiumok, szereplők jelentek meg.
Egyoldalú volt a civil szervezetekkel és az akadémiai szereplőkkel való találkozó is – nyilatkozta Bocskor Andrea. Hozzátette: sokszor már a kérdések sem voltak korrektek. Példaként említette: , hogy a levezetőelnök azzal a kérdéssel érkezett, hogy ugye az akadémiai szabadságot elnyomják, ugye nincs tanszabadság és a pedagógusok csak zárt ajtók mögött mernek megszólalni.
Koltay András az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által az MTI-nek megküldött válaszában hangsúlyozta: a szakirodalom szerint a média függetlenségének egyik alapvető kritériuma, hogy a független orgánumnál dolgozó újságírók fokozottan szem előtt tartják a médiaetika általánosan elismert szakmai normáit.
Ezen etikai normák például azt is megkövetelik, hogy ha valakiről cikk készül, akkor még annak közzététele előtt lehetőséget biztosítanak álláspontja kifejtésére. „Ezúttal ez elmaradt – ahogyan valamennyi, az esetről beszámoló médium esetében is”.
Meglepő tanulsága az EP-delegáció látogatásának, hogy a képviselők milyen eszközökkel igyekeznek előmozdítani a szabad és független nyilvánosság ügyét. Ezen eszközök között ott szerepel a célzott kiszivárogtatás és a tények szemrebbenés nélküli eltorzítása. Nem volt ez másként sok hasonló esetben sem, de az ember mindig jobbat remél
– írta.
Jelezte: nem tud nyilatkozni a jelentés tartalmáról, mert míg másoknak azt megküldték, azoknak, akik, mint meginterjúvolt fél a tartalmát véleményezhetnék, azonban nem. „Bízom benne, előbb-utóbb hozzánk is elér az anyag, hivatalosan is” – fogalmazott az NMHH elnöke.
Közölte azt is, hogy a megbeszélés jobbára a megszokott, udvarias mederben zajlott.
És igen, fenntartom, hogy a média függetlensége és pluralizmusa sokkal bonyolultabb szakmai kérdések annál, mint hogy politikai furkósbotként, a szlogenek szintjén a beszélgetőtárs fejéhez verjük. De ettől még természetesen tiszteletben tartom, ha erről a delegáció egyes tagjai mást gondolnak
– tette hozzá.
Az emlékei szerint 6-8 főből álló delegáció egyetlen tagjával volt élesebb hangütésű dialógusa. „A képviselő hölgy egyértelműen arra akart rávenni, hogy foglaljak állást a médiahatósági munkához semmilyen módon nem kapcsolódó politikai kérdésekben, miközben én úgy készültem, hogy ha valaki az NMHH-hoz jön, akkor nyilvánvalóan a médiahatóság munkáját és a magyarországi nyilvánosság állapotát kívánja megismerni.”
Miután többször elutasította a beszélgetés értelmezhetetlen elterelési kísérletét – amelyet az illető képviselő asszonyon kívül senki más nem kísérelt meg, az elmúlt 12 évben, más hasonló alkalmak tucatjain sem –, a hivatalos rész végén, elköszönés közben, tört angolsággal tett az NMHH elnökére néhány személyeskedő megjegyzést. Ezeket Koltay András egyfelől visszautasította, másfelől jelezte, hogy a diplomácia efféle eseményekre nézve is kötelező íratlan szabályait figyelembe véve legalábbis meghökkentik a történtek.
Egy másik kérdésére válaszolva: nem, nem kértem meg a delegációt arra, hogy ne jöjjenek többé Magyarországra, erre okom sem lett volna, továbbá az imént említett diplomáciai normákat is tiszteletben tartom. Éppen ellenkezőleg: arra bátorítanám őket, jöjjenek minél gyakrabban, és beszélgessünk minél többet, hátha mindez jobban elősegítené a kölcsönös megértést
– fogalmazott az NMHH elnöke.
„A helyzet tehát úgy áll, hogy az EP-delegáció a jelentés elfogadásának eljárásrendjét felrúgva kiadta azt a média egy részének (számomra nem egészen világos kritériumok alapján kiválasztva, kit tisztel meg ily módon), a demokrácia és a demokratikus eljárások nagyobb dicsőségére, valamint beszámol egy olyan epizódról, amely a hivatalos találkozó lezárulta után esett, eltorzítva azt, vagy közvetlenebbül fogalmazva: hazugságot terjesztve. Az efféle módszerek azon eszközök sorába tartozhat, amellyel az EP-delegáció a szabad nyilvánosságot kívánná erősíteni? Aggasztó” – áll Koltay András válaszában.