A fiatalok nem ismerik a környezetvédelmi szervezeteket – ez is kiderült az Ifjúságkutató Intézet kutatásából. A két legismertebb környezetvédelmi influenszer náluk pedig Greta Thunberg és Áder János lett.
A környezeti fenntarthatósággal egyre több nonprofit szervezet és véleményvezér foglalkozik. A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézete és a Klímapolitikai Intézet annak járt utána, hogy a magyar fiatalok mennyire ismerik a zöldtémával foglalkozó civil szervezeteket és zöldaktivistákat.
A 15–29 év közötti fiataloktól azt kérdezték, hogy tudnak-e maguktól említeni bármilyen külföldi vagy hazai zöldszervezetet, mozgalmat, és ha igen, melyek ezek. Magyarországon jelenleg a bírósági nyilvántartás szerint közel 2000 olyan egyesület, alapítvány, közalapítvány található, amelynek cél szerinti besorolása a környezetvédelemhez kötődik.
Ezért volt meglepő, hogy kérdésükre a fiatalok közel harmada nem tudott egyetlen zöldszervezetet sem megnevezni. A leggyakrabban említett szervezet a Greenpeace volt, amelyet a fiatalok több mint fele ismert. A második legtöbb említést a WWF kapta (18 százalékkal), amelyet a Kék Bolygó Alapítvány (6 hat százalék) és a Fridays for Future követett a sorban 5 százalékkal. Az összes többi megnevezett környezetvédő szervezet a válaszolók két százaléka között oszlott meg.
A környezetvédelmi influenszereknek még alacsonyabb az ismertségük. A fiataloktól azt is kérdezték, meg tudnak-e nevezni olyan külföldi vagy hazai személyt, aki sokat tesz a környezetvédelem ügyéért. Erre a megkérdezettek 8 százaléka tudott felelni.
A lista élére Greta Thunberg svéd zöldaktivista került 32 százalékkal, őt Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke követi 26 százalékkal, a harmadik helyen pedig Puskás Péter színész, énekes végzett 10 százalékkal.
A kutatók szerint a tanulság, hogy miközben egyre több civil szervezet és személy azonosul a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás ügyével, a többség tevékenysége valójában nem érzékelhető a magyar ifjúság számára – kivéve a Greenpeace szervezetét, amelyet a fiatalok több mint fele azonosít a környezet védelmével.
A kutatásban megjegyzik: ez természetesen nem minősíti sem a fiatalok által ismert, sem az ismeretlen szervezetek munkáját, de az biztos, hogy utóbbiak jóval többen vannak és a fiatalok elérésében kevésbé eredményesek. Az ifjúság körében a nemzetközi márkák összességében ismertebbek, mint a hazaiak, vagyis ezen a téren a magyar civileknek még bőven lehet tennivalójuk.